14/B

�vodai szint�r a szoci�lpedag�gusi tev�kenys�g�ben

A szoci�lpedag�gus feladatai az �vod�ban:

�         felismerni azokat a jeleket, melyek alapj�n speci�lis seg�ts�get ig�nyel a gyermek

-         a gyermek viselked�s�ben, magatart�s�ban

-         szocializ�ci� ter�n

-         �rzelmi kifejez�sek ter�n

-         teljes�tm�ny ter�n

-         �n�ll�s�gra nevel�s ter�n

-         kommunik�ci� ter�n

-         szok�sok elsaj�t�t�sa ter�n

K�z�ps� �s nagy csoportban a kognit�v k�pess�gek ter�n tapasztalhat�k lemarad�sok

-         szomatikus fejletts�g, k�ls� megjelen�s

(�polts�g, ruh�zat)

�         keresni kell az okot, ami miatt ezeket a jeleket el�h�vja.

A csatorn�k, ahol az okokat keresni kell:

-         eg�szs�g�gyi: orvossal kell felvenni a kapcsolatot

-         a gyermek mikrok�rnyezet�ben, a csal�dban, az �vod�ban kell keresni az okokat.

A legt�bb esetben a csal�d a probl�mahordoz�. Ha a csal�dban van a probl�ma gy�kere, akkor:

-         er�s, bizalmon alapul� kapcsolat kialak�t�sa a csal�dban azzal a feln�ttel, akire a tov�bbiakban sz�m�tani lehet. Ehhez a szoci�lpedag�gus szem�lyis�g�t kell fejleszteni.

-         Csal�dgondoz�s l�p�sei, m�dszerei k�vetkeznek a tov�bbiakban.

Ha nem a csal�dban keresend� a probl�ma gy�kere, akkor az �vodai sz�nteret kell vizsg�lni.

-         elemezni kell az �v�n� �s a gyermek viszony�t. Milyen a kapcsolatuk, elfogad�, szeretetteljes, tiszteletben tartja-e a gyermeket, mint individuumot? Az �v�n� szem�lyis�ge megfelel�-e a hivat�sa gyakorl�s�hoz.

-         Feladat: megfigyel�s, elemz�s, milyen form�ban lehet v�ltoztatni.

Ha megfelel� szakmai keretet adunk, akkor k�nnyebb a szoci�lpedag�gus feladat �s a kliens helyzete is. A szuperv�zi� is ide tartozik, majd ez k�s�bb t�g�that� a szakemberek r�szv�tel�vel.

A feln�tt dolgoz� �s az int�zm�ny k�z�tti �sszek�ttet�seket is lehet kezelni.

B�lcs�de

�         nevel�si szint�r

�         a gyermek v�delm�vel, �rdekeivel kapcsolatban foly� tev�kenys�g itt is jellemz�

�         a szoci�lpedag�gus ezen a ter�leten is kifejtheti tev�kenys�g�t

�         a s�r�lt gyermek tov�bb maradhat a b�lcs�d�ben ill. az �vod�ban.

T�rt�neti visszatekint�s

A gazdas�gi v�ltoz�sok, az ipari fejl�d�s olyan t�megeket termel, amelyekben a sz�l�k r�szt vesznek a munk�ban, �gy a csal�dban a gyermek nevel�se, gondoz�sa nem biztos�tott.

1844. november�ben Franciaorsz�gban nyitotta meg kapuit az els� b�lcs�de Eur�p�ban Franso Margo kezdem�nyez�sre. T�bb orsz�g is k�vette p�ld�j�t, mint Ausztria, Hollandia, N�metorsz�g, Eur�pa fejlett orsz�gai.

Magyarorsz�gon 1852. �prilis 21-�n Fromm P�l �s Forrain� Brunszvik J�lia kezdem�nyez�s�re megny�lt az els� b�lcs�de Budapesten (Kelep u. 1). A sz�zadfordul� ut�n ez a folyamat stagn�l, 1938-ban Magyarorsz�gon �sszesen csak 38 b�lcs�de volt 1000 f�r�hellyel. De a II. vil�gh�bor� ut�n sok b�lcs�d�t nyitottak meg Magyarorsz�gon.

A sz�l�k r�szt vettek a termel�sben, elvont�k �ket a csal�dt�l, a sz�l� any�knak 4 h�t ut�n munk�ba kellett �llniuk.

A b�lcs�d�k ebben az id�ben eg�szs�g�gyi feladatokat l�ttak el, egy csoportban 25-30 gyermek volt, 2-3 gondoz�n� volt csoportonk�nt.

Az 50-es �vekben a Ratk�-korszakban az abortuszt t�rv�ny tiltotta, ennek k�vetkezt�ben kimagasl�an nagy volt a sz�let�si ar�nya.

A 80-as �vekben bevezett�k a GYES-t �s GYED-et, ez�rt megcsappant a b�lcs�d�t ig�nybe vev�k sz�ma.

B�lcs�dei nevel�s c�lja:

�         3 �ven aluli gyermekek ker�lnek be (8-9 h�napost�l 3 �ves korig)

�         ha s�r�lt gyermekr�l ill. ha a mikrok�rnyezet vesz�lyeztetetts�ge �ll fenn, akkor kor�bban is beker�lhet a gyermek

�         korhat�r 20 h�t

�         t�bbnyire az �nkorm�nyzat tartja fenn

A munk�t v�llal� sz�l� veheti ig�nybe.

�         Biztos�tani kell a fejl�d�shez sz�ks�ges felt�teleket

�         Cs�kkenteni kell a l�tsz�mot, egy gondoz�n� csak 6-7 gyermekek foglalkozzon

�         Interperszon�lis �s �rzelmi kapcsolatok er�s�dnek

�         Dolgoz�k: gondoz�n�, orvos, pszichol�gus

Feladatai: a gyermek testi, lelki �s �rzelmi fejl�d�s�hez sz�ks�ges felt�telek megad�sa.

Van napos, hetes �s id�ny b�lcsi is.

Szolg�ltat�sok:

�         id�szakos gyermekfel�gyelete v�llalnak (anya-gyermek egy�tt)

�         j�tsz�csoportokat szerveznek: nem b�lcsis gyerekek is r�szt vehetnek

�         gyermekhotel: ha a sz�l� n�h�ny h�tig, vagy napig nem tudja ell�tni a gyermek�t, akkor beadhatja ide

�         h�zi gondoz�n�i szolg�lat: olyan any�knak, akiknek eg�szs�g�gyi probl�m�ik vannak vagy neh�zs�gei vannak a gyermek gondoz�s�ban

Ha a b�lcs�d�ben nem megfelel� a gyermek �s a gondoz�n� ar�nya, akkor pszichog�n �rtalom j�het l�tre.

Pszichol�giai vizsg�latok

1.      csoport: csal�db�l �rkezett az oviba

2.      csoport: b�lcsib�l �rkezett az oviba

3.      csoport: �j t�pus� b�lcsib�l �rkezett (1 gyerme-1 gondoz�)

�         a pszich�s �rtalmak vizsg�lat�ra megfelel� m�dszereket dolgoztak ki

�         milyen mutat�k volta a gyermek viselked�s�ben

-         figyelt�k a gyermek k�szs�geit: k�z�gyess�g, mozg�s, besz�d, tanul�si…

-         figyelt�k a testi fejl�d�st

-         neurotikus reakci�kat: ev�s, alv�s zavar, bevizel�s, k�r�mr�g�s, besz�dzavar, ujjszop�s

-         szoci�lis beilleszked�st vizsg�lt�k

Eredm�ny:

�         a k�szs�get ter�n a b�lcsib�l �rkez� gyerekek jobb eredm�nyt mutattak

�         neurotikus t�neteket tekintve: a csal�db�l �rkez� gyerekek jobb eredm�nyt mutattak

�         ev�sben a b�lcsisek mutattak jobb eredm�nyt

�         szomatikus fejl�d�sben a csal�db�l �rkez�k voltak jobbak

15/A

Gyermekv�delmi int�zm�nyek:

Hagyom�nyos �s saj�ts�gos

Nemes Lip�t a gyermekv�delem egyik hazai �tt�r�je. 1913-ban �rdekes szoci�lis jogot vezetett be: a gyermekb�r�s�got. Ezek t�rgyal�s�ra mindig egy tan�csad�t is megh�vtak a Gyermek Tanulm�nyi T�rsas�g tagjai k�z�l.

1918-ban bevezeti az iskolaorvosi h�l�zatot, az iskolagy�ms�got, l�trehozza az Iskolai Gyermekv�delmi K�zpontot, 1945-ben pedig a F�v�rosi Gyermek-�s Ifj�s�gv�delmi K�zpontot.

A gyermeki jogok magyarorsz�gi rendszere nagy �talakul�son ment kereszt�l. A gyermekv�delem szempontj�b�l kiemelked� a gy�m�gyi igazgat�s tev�kenys�grendszere, melynek megszervez�se a megyei �nkorm�nyzatok feladata.

A Szoci�lis- �s Csal�d�gyi miniszt�rium fel�gyelet alatt dolgoznak a Csal�dseg�t� Int�zetek.

A r�szorul�k sz�ma rohamosan n�.

A megel�z�s szempontjai:

�         V�deni kell a gyerekeket

�         Szoci�lis h�l�t er�s�teni kell

�         Szoci�lpedag�giai h�l�zat kialak�t�sa

�         Nevel�sz�l�i h�l�zat er�s�t�se

Egyh�zi szeretetszolg�latok

1950-ig 300 szerzetesrend volt, amelyek szoci�lis munk�ban m�k�dtek. 10 ezer iskol�t tartottak fenn:

�         Budapesti Szent Anna Gyermekotthon

�         Ipolyt�gyesen: Mozg�ss�r�lt Gyermekek Otthona

�         Szent Margit Szeretetszolg�lat

�         Szent Erzs�bet Szeretetszolg�lat.

Meg kell eml�teni �d�m Zsigmond nev�t, �rdeme a magyarorsz�gi gyermekv�rosok megszervez�se.

1946. - Hajd�hadh�za,      1957. - F�t,       1958.-Rokony

SOS- gyermekfalvak:

1-2 szem�ly gondoskodik 8-9 gyermekr�l, a viszonyul�si szem�ly �gy megvan a gyermekek sz�m�ra.

Mayer Ausztri�ban alap�tott el�sz�r gyermekfalut, majd elterjedt az eg�sz vil�gon. Magyarorsz�gon k�szegen.