3./A Tétel

A szociális munka háttere: családpolitika, szegénypolitika,

foglalkoztatás és bérpolitika.

A családról fogalmai

ˇ      rendszerelmélet szempontjából

Vizsgálhatjuk külső rendszerének szerepeit (apa, anya, fiú, leány, férj, feleség) vagy alrendszereit (szülők, gyermekek, férfiak, nők), esetleg a külső rendszer szerepeit (nagyapa, nagyanya, nagybácsi, nagynéni, szomszéd stb.), illetve alrendszereit (nagyszülők, rokonok, szomszédok stb.).

ˇ      biológia szempontjából

Az emberiséget, újratermelő egységet.

ˇ      mint az emberi kapcsolatok színtere

Ebben az esetben a család akár háztartást is jelenthet és azokat is magába, foglalja, akik teljesen egyedül élnek, de vannak kapcsolataik más személyekkel.

ˇ      a szociológia szempontjából

A család a társadalom alapsejtje.

ˇ      vallás szempontjából

A családot, mint "a Teremtő művét", aki "a maga törvényhozásával szabályozza" a család életét.

A család sajátságos kapcsolatforma, amelyben kihangsúlyozott az érzelmi vonulat, az önzetlen áldozatkészség, egymás teljes elfogadása. Hazánkban 8,5 millió ember él családban, ami az emberek életének legáltalánosabban elfogadott kerete, és fontos tényezője a társadalom életszervezésének.

Emberi kapcsolataink általában három szinten valósulnak meg. Ezek: az

ˇ      egymás mellett élés,

ˇ      közreműködés és

ˇ      kommunikálás.

A család több mint békés egymás mellett élés. Amikor pl. az anya babusgatja csecsemőjét, ezt nem lehet párhuzamba hozni azzal az eseménnyel, amikor együtt szurkolunk a nézőtéren, lábánál.

A közreműködő kapcsolatot is felülmúlja a család. A gondjainkat megosztjuk és tanulunk egymástól. A családban mindez telítettebben, gazdagabban történik.

A kommunikáló kapcsolat is csak halovány fénye a család napjának. Az állandó és eleven kérdés-felelet, nyílt és életbevágó eszme- és érzelemcsere a családban hatásosabb, mint egy "örök barátságban".

Kapcsolatuk tartalma lehet ugyan egészen köznapias: tájékoztatás, kérés, parancs stb., de az érzelmi töltés azt is gazdagítja. A családtagok kapcsolatának stílusa lehet mindennapi: tekintélyi, demokratikus, ráhagyó, bizalmat vagy jóakaratot sugalló, de ezeket is átitatja a család bűvköre.

A családi életet és kapcsolatait beárnyékolják a nehézségek:

ˇ      A többgyermekes család anyagi gondokkal küzd.

ˇ      A házasodási kedv csökken.

ˇ      A válások száma növekszik.

ˇ      A gyermekszám fogy

ˇ      Gyengül a szülők szerepének hatása.

 A szülők munkaviszonyban állnak, s nem képesek kellő időt szentelni gyermekeiknek.

ˇ      Változik a szülő-gyermek kapcsolatforma.

 A szülők leereszkedők, engedékenyek, kényeztetők.

ˇ      A család bizonyos funkciói elmosódnak

Nincs elég élve született gyermek, nevelő hatása is gyengül.

ˇ      A kizárólagosság is elbizonytalanodott.

Gyakori a szabadszerelem, nem ritka az elkötelezettség nélküli párkapcsolat („próbaházasság").

ˇ      Az abortusz hazánkban fekete statisztikát jelent.

 1995-ben minden második terhesség abortusszal végződött. Elgondolkodtatóan magas szám (Rákóczi, 1997.13.), aminek egészségügyi és pszichés következményei is vannak az anyára, a családra, sőt a társadalomra egyaránt.

ˇ      A család légköre

Lényeges szerepet, tőit be gyermekeink szocializálódásában, sőt a felnőttek jó közérzetének fenntartásában. Viszont családjuk alaphangulatát a családtagok alakítják ki és formálják.

2. Háttér

A családpolitikát erősen meghatározza a nők foglalkoztatás-növelése, mint gazdasági érdek, szemben a nők foglalkoztatás-csökkentésével, mint gazdasági, társadalmi és családi érdekkel, a női emancipáció elve, szemben a népességpolitikai érdekkel (legalább 3-4 gyermek családonként), a kollektív nevelés előnybe helyezése az egyéniség-fejlesztő családi neveléssel szemben. A családon belüli nevelés előnyösebb a gyermekek testi-lelki egészségére. A család a legrégibb emberi intézmény, a történelem során több jelentést is hordozott és sok változáson ment át. Ma általában az egyfedél alatt élő kisközösséget jelöli, amelynek tagjait vagy házassági kötelék, illetve együttélési szándék, vagy szülő-gyermek kapcsolat fűzi össze, jelentheti továbbá a rokonok közösségét.

Átrendeződtek a sok évszázados hagyományok:

ˇ      elterjedt a fogyasztói szemlélet, a média behatolt a magánéletekbe, felerősödött a mobilitás. A magyar kétkeresős családmodell 1950-től terjedt el és előidézte a családok időbeosztásának és az egyes családtagok közötti munkamegosztás változását.

ˇ      Mind kevesebb idő jut a családra, egymásra, gyermekekre. Az elhatalmasodó munkanélküliség is, a gyermekes nők és férfiak mindinkább hátrányba kerülnek a munkaerő-piacon.

ˇ      Gyengült a rokoni kapcsolatok jelentősége, megritkultak a személyes kapcsolatok. Ugyanakkor nőtt az olyan család fontossága, ahol a másutt hiányzó bensőséges kapcsolatok, személyes kötődések megvalósulhatnak.

ˇ      Az "önmegvalósítás" fölerősödött. A teljesítményre, sikerre és haszonra orientáltság elhatalmasodott.

ˇ      Az információk eszközei (média) is gyakran a család ellen hangolják a közvéleményt.

ˇ      Külön kérdés és gond a család hiánya.

ˇ      Sajátságos gondot jelent a válás vagy halál és az ezt követő egyedülnevelés.

ˇ      Problémát jelent a gyermektelenség a családban.

ˇ      Emelkedik az abortuszok száma, mind testi mind pszichés problémák kialakulásához vezethet

3. Megoldás

Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatában ezt olvassuk: "A lehető legmesszebbmenő védelem és támogatás illeti meg a családot, a társadalom természetes és alapvető csoportos egységét, különösen azért, mert biztosítja annak fennmaradását, és gondozza és neveli a magukról gondoskodni nem tudó gyermekeket"

A családpolitika szem előtt tartja

1.      a család anyagi támogatását

2.      A család társadalmi elismertsége és fontosságtudata is lényeges elem.

3.      A gyermekes családok keresőit jobb társadalmi helyzetbe hozhatjuk adókedvezménnyel.

4.      Természetbeni juttatásra is gondolni kell.

5.      A gyermekek napközbeni ellátása sürgető megoldásra vár.

Van orvosság a családi bajokra.

ˇ     A megelőzés

Be kell vonni a teljes szociális hálót, minden segítő szervezetet, beleértve az egyházakat és civil szférát is. Mindenki a maga hatáskörében óvja-védje és segítse-gyógyítsa a családot. A megelőzés egyik lehetősége (1) a családi életre nevelés, ami természetesen elsősorban a családban zajlik a családi élet mintáján keresztül, az óvoda hangsúlyozza a családi életet különösen a Jól működő" családok bemutatásával a mesékben, a papás-mamás játékok segítésével stb., de az iskolának is ki kell vennie ebből a részét és minden osztályban törekedni kell a családi életre nevelni. A családi életre nevelést be kell építeni az iskola napirendjébe, akár órarendi, akár szabadidős foglalkozásként és külön felelős „oktatót" kell ezzel a feladattal megbízni. Legalkalmasabb lenne a családpedagógus, ennek hiányában, pedig a szociálpedagógus.

ˇ     Felkészítés a házasságra és családi életre

A Családsegítő Szolgálat és az egyházak feladata lenne a lépcsőzetes és módszeres felkészítés

ˇ     A közvélemény és közerkölcs javítása

Törvénnyel kell fellépni az „erőszak kultúrája" (minden erőszakos cselekmény, erkölcsi szabadosság, pornográfia) ellen, jelenjen az meg a médiában, filmen vagy könyvben, vagy éppen a hirdető plakátokon egyre megy.

ˇ      Szorgalmazni a családi erényeket

 A kiegyen-súlyozott, a pozitív vallás-erkölcsi nevelést, bemutató filmeket, színi előadásokat stb.

ˇ      „Családi Médiaközpont" megszervezése

Minden nagyobb településen, ahol a családdal és a családi élettel kapcsolatos filmek, könyvek, cikkek, színdarabok stb. regisztrálása, esetleg kölcsönzése megtörténne, s ahol módszertani levelek készülnének szórólapként.

ˇ       Családsegítést

Elsősorban a Családsegítő Szolgálatok, a Nevelési Tanácsadók, a Családi Médiaközpontok, és az egyházak feladata lenne. Foglalkozni kell a fiatal párokkal, gyermeket várókkal, kisgyermekes családokkal, a még jól működő családokkal és a válságba jutottakkal előadások, vitafórumok, megbeszélések, családi kirándulások, családterápia stb. szervezésével.

ˇ       Család szociális gondozása

Szervezett anyagi támogatás. Minden eszközzel küzdeni kell a szegénység és munkanélküliség ellen, segítve a hatékonyabb nevelést a családban azzal, hogy a kisgyermekes szülők négy órás munkaviszonyt is vállalhassanak.

ˇ      Építeni a családok támaszrendszerét

Amit az egyházak már meg is kezdtek, akár a „Hétvégek", akár a „Családi csoportok" szervezésével.

Szegénypolitika

A szegénység általános és több jelentéssel bíró fogalom. Az Európa Tanács 1984-es döntése értelmében „szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló (anyagi, kulturális és társadalmi) erőforrások oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek

Megkülönböztetjük

ˇ      a teljes (abszolút) szegénységet, ami a létminimum alatti megélhetési ellehetetlenedért jelenti, valamint a

ˇ      viszonylagos (relatív) szegénységet, ami csak szegényebbet jelent, mint pl. az amerikai vagy a svájci polgár.

ˇ      anyagi (pénzben, anyagi javakban szegény) és

ˇ      szellemi (kultúrában, szellemi javakban szegény).

 bérezés és a munkanélküliség valahogy összefüggenek.

A bérolló a legmagasabb és a legalacsonyabb fizetés (munkabér) közötti különbség, ami hazánkban igen nagy, bár egyes országokban a miénktől akár százszor is lehet magasabb.

A munkanélküliség különböző formáit ismerjük.

ˇ      Lehet nyílt (manifeszt), ide tartoznak azok, akik jelentkeztek a munkaközvetítőnél.

ˇ      Rejtett (látens) munkanélküliek azok, aki nem jelentkeztek a munkaügyben, mert reménytelenek, „úgyis hiába". Számuk rohamosan nő.

ˇ      A kapun belüli munkanélküliség időszakos (kőművesek, földművesek télen).

2. Háttér

A szegénység főképp két alapelvtől függ:

(1) Hogyan élünk? Ha egy személy vagy egy család szórja, vagy képtelen beosztani pénzét, a szegénység veszélyezteti. Vagy, ha az egyén vagy a család nem saját munkájából igyekszik élni, peremhelyzetbe kerül (szegénység, deviancia). Az is valós, hogy az alkoholizmus, a bűnözés jelenti az elszegényedés egyik alapját.

(2) Miből éljünk? Itt főképp a munkaviszony és a bérezés kerül latba. Kicsi az egyén vagy család jövedelme, ezért képtelen megélni, képtelenek megfelelő lakást bérelni, vagy vásárolni stb. A két alapelv összefonódik. Ha nem tudjuk, hogyan éljünk, hamar nem lesz miből élnünk. Ha nincs miből élnünk, akkor nemigen tudhatjuk, hogy hogyan éljünk.

A problémát súlyosbítja a tény, hogy a szegénység áthagyományozással újratermelődhet. A szegény család gyermekei megtanulhatják azt az életvitelt, megszokhatják a nincstelenséget (igénytelenséget) és maguk is szegényekké lesznek. Sőt maga a szegénységpolitika, illetve a szegények anyagi támogatása is bumerángként visszaüthet, illetve a segítés ellenösztönző lehet: „Minek dolgozzam, amikor nyolcórai munkával kb. annyit, keresnék, mint amit segélyként, munkavégzés nélkül kapok!"

A szegénység függhet

ˇ      az életkortól (általában a gyermekek és a nyugdíjasok szegényebbek),

ˇ      a bér magasságától (az ügyvédek gazdagabbak, mint pl. a pedagógusok),

ˇ      a munkavállalástól (a munkanélküliek szegényebbek),

ˇ      az iskolázottságtól (általában az iskolázottabbak kevésbé szegények, ám ez nem egyértelmű a magyar valóságban).

ˇ      a lakóhelytől (A városi szegénység súlyosabb, az érintettek gyökér- és támaszrendszer nélküliek, mint a falusi, egyes országok szegényebbek, mint mások, egyes

ˇ      népcsoportok (Amerikában a feketék, nálunk a romák) lehetnek szegényebbek, mint a lakosság más csoportjai.

Hazánk polgárainak nagyon kis százaléka mondhatja magát teljesenszegénynek, azok, akiknek havi jövedelme nem éri el a minimálbér, vagy minimál-nyugdíj szintjét. A többiek viszonylagosan szegények, vagy gazdagok.

Nem vitathatjuk a bérek alacsony mivoltát. Befolyásolja:

(1) a fogyasztási cikkek kereslete és kínálata,

(2) a piaci árak aránytalan növekedése,

(3) a bérolló nyitása (ma kb. 100 szoros),

(4) az egyes szakmák értékelése (az értelmiségi szakmák leértékelődtek, a vezető pozíciók felértékelődtek),

(5) a bérpolitika.

 A hangsúlyozott versenyképesség lényege: „El tudom-e adni magam?"

A munkanélküliség mindig volt, van és lesz, különösen jellemző a modern társadalmakra. A munkanélküliségi százalékarány váltakozó, hol magasabb, hol alacsonyabb, általában az európai átlag (ha beszélhetünk ilyenről) felett áll.

3. Megoldás

A szegénységpolitika lényege a teljes (abszolút) szegénység elleni küzdelem. Az egész társadalom feladata ez. Az 1993. évi 111. törvény részletezi azon juttatásokat, melyekkel a társadalom felveszi a küzdelmet az anyagi szegénység ellen.

ˇ      Természetes az, hogy a családtámogatást előnyben kell részesíteni, hisz a gyermekes család jelenti a társadalom jövőjét.

ˇ      Nem halogathatjuk a szegénypolitikánkba beépíteni az emberek képzését. Segíteni kell a polgárokon, hogy legalább középiskolai képzettséggel rendelkezzenek. A gyöngén jövedelmező szakmákat gyakorló egyéneket át kell képezni kereset szakmákra. Ugyanakkor a polgárokat - főképp a médián keresztül - képezni kell a megfelelő életvitelre: legyenek mértéktartóak, beosztóak, leleményesek. Vitathatatlan, hogy a

ˇ       A szegénypolitika egyik célja a „miből éljünk", a minimális megélhetés biztosítása minden polgár és minden család számára.

ˇ