3 / B Tétel
A pauperizmus értelmezése és kezelése a XIX. sz-i kapitalista országokban, hazai gondolkodók a gyermek- és ifjúságnevelésről, védelemről.
A proletáriátus megjelenése a társadalomban komoly problémát okozott a XIX. század végén és a XX. század elején. A szegénység nemzetközi tömegjelenséggé vált és erre a korszellem megteremtette a pauperizmus kifejezést.
A proletáriátus egy kizsákmányolt, szegény réteg, ami az iparosodással alakult ki. Később megjelent a munkanélküliség is. Voltak azonban változtatási törekvések:
ˇ Konzervatív oldal
Egyház által nyújtott segítség. Karitatív tevékenységet folytatott: anyagi segítségnyújtás, valamit az elszegényedett emberek számára a lelki segítségnyújtás.
Elsődleges cél: a beavatkozások az ember lelki üdvösségét is szolgálják és a földi létüket segítsék.
ˇ Forradalmi vagy politikai vonulat
A pauperizmust gazdasági és politikai szempontból próbálták megoldani.
Erős gazdasági és politikai változtatásokkal akartak segíteni.
Nem a jólét megteremtése, hanem az osztályviszonyok megváltoztatása volt a céljuk. (Marx és Engels)
ˇ Reformmisztikus vonulat
Sokrétű összefonódás, melyben megjelenik az egészségügy, a szociálpolitika, a jogrendszer.
- Olyan újításokat vezet be, amely elindítja a szociális munkát
- Megjelennek az oktató-nevelő munkában nem pedagógiai jellegű munkák, amelyek közelítenek a szociálpedagógia felé.
- Nem elég a pedagógiai módszer, más is kell ahhoz, hogy az egzisztencia javuljon.
- A társadalomnak is tennie kell a helyzet javítása érdekében.
Azok a tevékenységi területek, melyek felismerték, hogy segíteni kell. Az egyik ág azt mondat, hogy nemcsak a pedagógiának vannak feladatai, hanem az ezen kívüli területeknek is segíteni kell. A másik ág azt mondta, hogy a pedagógiának is jelentős szerepe van.
Az alábbi területeken indul meg továbbá változás:
Egészségügy
ˇ felismerte azt, hogy a mortalitás (halandóság) és a morbiditás (betegség) jelensége bizonyos társadalmi rétegekhez kötött. Ez a réteg pedig az elszegényedett munkás réteg.
ˇ Szakemberek felismerik a betegségeket, amelyek népbetegséggé válnak ( pl. tífusz, vérhas stb.)
ˇ Új terület a mentálhigiéné, a higiénia elve pedagógiai téma lesz
ˇ Fejlődik az orvostudomány, megfékezik a járványokat
ˇ Ezek folytán felmerült, hogy vannak mentálhigiénés problémák, az egyén pszichéjéhez kötődő betegségek. Ilyen területek: a gyógypedagógiai megjelenése.
ˇ Differenciálják az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságot.
ˇ A pszichológia és a pedagógia fejlődésével támogató eljárások, beavatkozási módszerek jöttek létre. Pszichés állapot javítását segítik.
Jog
A jogrendszerben is voltak támogató intézkedések.
ˇ Felismerték, hogy a deviancia miatt meg kell különböztetni a bűncselekményeket.
ˇ Az intézmények is differenciálódtak, a felnőtteknek külön büntetés-végrehajtó intézeteket hoztak létre.
ˇ Ebben megjelennek a szakembere is, akinek a fiatalok nevelése az első szempont. A jogrendszerben lényeges intézkedések jelennek meg az iskolázatásra vonatkozóan, ez pedig a tankötelezettség.
ˇ A század elején a munkavállalási lehetőségeket is korlátozzák.
ˇ A fiatal vagy gyermekkorú egyének érdekeik védelmére ligák, egyesületek jönnek létre. Védeni kellett a fiatalt a kizsákmányolástól, bántalmazástól.
Szociálpolitika
ˇ Kiemelkedő a kötelező oktatási idő bevezetése, mely segíti a gyermekeket kivonni az ipari termelésből
ˇ Támogatások
ˇ Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek alakulnak
ˇ Az állam törvényeket adott ki az ifjúságvédelem, ifjúsággondozás területén. Ezzel megteremtette a szociálpedagógia hivatás létrejöttét.
A szociálpedagógiai tevékenység értelmezése a különböző országokban
Németország: a szociális nevelés nem csupán a társadalmi fejlődés bizonyos szakaszainak nevelési feladata, hanem a nevelés általános vonása. A nevelés célja megváltoztathatatlan, feladata, éppen ezért nem vezethető le a különleges társadalmi viszonyokból. Az iskolán kívül helyezi a szociálpedagógiát. A németnyelvű országokban olyan közösségi feladatkör jön létre, mely a család és az iskola mellett sajátos pedagógiai jelleggel rendelkezik és ennek megfelelően saját szakemberekre és intézményekre épül.
Franciaország: ez a differenciálódás 1945 után bontakozott ki. A tanár mellett létrejött a nevelői hivatás is. Felismerik, hogy a nevelői hivatás nem korlátozódik a gyermek, serdülő- és ifjúsági korosztályokra, be kell vonni a felnőtt lakosságot is.
Szovjetunió: Itt válik a szociálpedagógia szélsőséges állami pedagógiájává, melyet összefűz a marxista pedagógiával. A kommunizmus szociálpedagógiája: az embert használhatóvá tenni a kollektíva céljaira.
USA: „Social Work” – mely törekvései középpontjában az egyént helyezi. Figyelembe veszi az egyén önrendelkezési jogának sérthetetlenségét.
Jellemzője a szociális kapcsolatok eszközszerű felhasználása.
3 működési aspektus jellemzi:
- feltárás, helyreállítás
- fejlesztés
- megóvás
Magába foglalja a szociális egyéni segítségnyújtást:
- a szociális csoportmunkát
- a szociális közösségi munkát
- a szociális munka kutatót tevékenységét.
A Social Work önmagát a társadalmat egy szervként definiálja, kivívja magának a külön hivatásként való elismerését.
Belgium: 1970 után jött létre a szociális nevelői hivatás
Csehszlovákia: az oktatókat és a nevelőket együtt képzik és ugyanabba a szakszervezetbe tömörítik őket
Lengyelország: sok specifikus kifejezést használnak: gondozópedagógus, miliőpedagógus. Lakótelepi pedagógus