5. / B Tétel

Hatékonyan és nem hatékonyan működő családstruktúrák.

Családtípusok.

Szociálpedagógiai beavatkozási stratégiák egy eset tükrében

A családi rendszer egészséges állapota, amikor képes hatékonyan működni és beteg állapotú, amikor nem működőképes minden funkciójában.

Ahhoz, hogy egy család jól működjön, szükségesek különböző alrendszerek.:

§         szülői alrendszer- hierarchia csúcsa

§         nagyszülői alrendszer

§         gyermeki alrendszer

A struktúra csúcsán a szülők kell hogy álljanak. Tekintélyük legyen. Ők azok, akik gondoskodnak a gyermekekről, biztosítják a gyermek érzelmi, mentális, szomatikus fejlődését. Ebbe a nagyszülők is besegítenek.

A jól működő családban az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők. Ha az alrendszeri határok elmosódnak a szerepekhez tartozó feladatok nem tisztázottak.

Jól működő rendszernél a szülők viselkedésére jellemző:

§         autonómia jellemzi a szülőket

§         kölcsönös függésben állnak

§         folyamatosság érvényesül kapcsolatukban, de ha változás van ahhoz is jól tudnak alkalmazkodni, úgy hogy nem sérül a kapcsolatuk

§         szövetségesek

§         kölcsönösen együttműködnek egymásért és a gyermekeikért. Akkor képesek kölcsönös alkalmazkodásra, ha nem korlátozza őket más alrendszerből kikerülő családtag

§         a szülők között az egység megteremtése a cél

§         mindezek alapja a szülők egymás iránti szeretete

Nem jó, ha elmosódnak az alrendszeri határok:

Ha minden a gyermek előtt történik, hiába van jó kapcsolata a szülőkkel, ami nem neki való, az pszichés megterhelést jelent. A negatív érzéseit magába zárja, pszichoszomatikus betegség léphet fel. Előfordul, hogy az egyik szülővel a gyermek koalícióra lép, ekkor a másik szülő kirekesztettnek érzi magát.

 

Szülői koalíciók

§         apa-lánya koalíció:

-         kirekesztődik az anya, kit a meg nem felelés tudata gyötör, pszichoszomatikus tünetek jelentkezhetnek.

-         a lány nem tapasztalja meg, hogy az anya szerepet hogy kellene majd betöltenie

§         anya-fiú koalíció

-         a kirekesztett apánál a meg nem felelés tudata jelenik meg, de ezt próbálja kompenzálni (munkahely, alkohol, másik kapcsolat)

-         nem kap apa ill. férfi mintát a fiú gyermek

-         a fiú női gondolkodásmódot vesz fel

Közös veszély: nem kapnak mintákat a gyerekek a konfliktusok megoldására.

Ha merevek az alrendszeri határok a gyermek magára marad a családban, ez elmagányosodáshoz vezet. Antiszociális magatartás alakulhat ki – nem tanulja meg a kapcsolatok létrehozását.

Frusztrációt szenved el a terhektől: agresszivitás, pszichoszomatikus betegségek. alakulhatnak ki.

A spontán érték- és normarendszer átadását a különböző családtípusok befolyásolják. Pálhegyi Ferenc a következő családtípusokat írja le.

A diktátor:

Apa minden családtagtól elvárja, hogy őt szolgálják. Az önzés vezeti a diktátor férjet.

Az anyakirálynő:

Ő az irányító, a család központja, tőle függ minden, de mindenki az ő akaratának engedelmeskedik. Bizonytalan a pozíciója, mert fellázadhatnak ellene.

A cipekedő:

Az egész család rabszolgája. Minden teher az ő nyakába szakad. Az infantilis apától a gyerek nem várhat döntéseket, követendő értékeket. A férj a kényelméért feladja személyiségét, a gyermekek lelki fejlődése megtörik, mert sem igazi férfit, sem igazi nőies mintát nem láthatnak.

Egyenlősdi:

Mindkét fél király, joguk van önálló, független gondolatokra, tervekre, tettekre. Alapvetően énközpontú gondolkodásra hajlamosít. A gyerek azonban nem kap egyértelmű útbaigazítást, követésre érdemes példát.

Veszekedők:

Nem képesek a másikat megérteni. Sebeket kapnak és osztogatnak. Vesztesek a gyermekek is, félnek, hiszen azok pusztítják egymást, akiktől életük függ.

Elszigeteltek modellje:

Páros magányban élnek. Mindketten külön világot hoztak létre. A gyermek nem tudják kihez ragaszkodjanak. A gyermekek is elmagányosodnak.

Csonka család:

Sok esetben, ha a házastársak csalódnak, azt hiszik, hogy a párválasztás volt helytelen, holott a kapcsolatot nem gondozták megfelelően. A csalódás következtében elválik, kilép a másik életéből, nem keresi a további együttélés megoldásait. Az egyedül nevelő szülőnek erejét meghaladó feladatokkal kell megbirkóznia, a gyerekek lelki fejlődéséhez szükséges nemi szerepminták is eltűnnek. Az anya kielégítetlen érzelmi szükségleteit a gyerekeivel pótolja, nem engedi őket felnőni.

Marionett-mester:

A nagyszülő meg van győződve arról, hogy nélküle semmire sem mennének a fiatalok. A fiatal pár függetlensége késleltetett, nehezen tudnak önállósodni. A szerepcsere veszélye áll fenn, a kettős nevelés negatív hatásai érvényesülhetnek.

A gyerek bálvány:

A szülők önmagukat nem adták a gyermeknek és ezt anyagi javakkal kompenzálják, csodálják őt, nem adnak számára megfelelő követelményt, viselkedési szabályokat, a tűrőképesség kialakulásának feltételeit nem biztosítják. Önzővé válhat felnőtt korában, a materiális értékeket tartja szem előtt. Aki valóban jót akar gyermekének, az házastársával legyen nagyon jó, szeretetteljes kapcsolatban, ez a légkör teremti meg a családban a gyermek számára az egészséges fejlődést.

A pásztor és nyája:

A szülők azonos szinten együttműködve tevékenykednek. A férfi életpéldája vezeti a családot. Vezető szerepe szolgálat, mint a pásztoré. Az asszony nélkülözhetetlen társ, egyszerre figyel az elől haladó férfira, és a bárányokra, gyermekeire. Az összetartás, a szorosan együtt haladás, ez adja meg a biztonságot. Együtt maradni olyan családok tudnak, amelyben a házastársak kapcsolata szoros, szeretetteljes.

Beavatkozási stratégiák egy eset tükrében

1.      Felkínált probléma, annak racionális megközelítése

2.      Esetismertetés, probléma, események folyamata

3.      Családtagok problémája: Személyre szóló probléma megfogalmazása

4.      Kimeneti célok: mit kell feltétlenül elérni a családnak

5.      Megcélzott rendszerek: Hivatalok, intézmények, egyesületek

6.      Beavatkozási irányok: konkrét feladatok

Eset:

7 éves kisfiú, egészségi állapota megfelelő, jól fejlett, energikus gyermek, első osztályba jár egy fővárosi iskolába, magatartási problémái vannak, figyelmetlen, társaival agresszív, van egy 14 éves nővére, egy 10 éves bátyja. Az anya neveli egyedül a gyerekeket, a szülők elváltak, az anyának agyvérzése volt, az ő rokkant nyugdíjából élnek, az apa fizeti a tartásdíjat, ami minimális megélhetési lehetőséget nyújt.

A 14 éves lány esténként szórakozik, hét közben is. A lány rossz tanuló. Az apa időnként megjelenik, ami felzaklatja a gyerekeket. A tanítónő megfigyelte, hogy havonta egyszer hétfőnként különösen nehéz bánni a gyermekkel. 2 szobás lakásban laknak, nagy a rendetlenség.

Felkínált probléma:

§         Magatartási zavarok

§         Teljesítményzavarok

§         Iskolához való viszony

§         14 éves lány kimaradozása

§         apa és a család kapcsolata

§         pszichés sérülések

§         apa-gyermek kapcsolat zavarai

§         kisfiú agressziója

§         anya egészségügyi problémája

Személyes problémák

§         anya

-         a problémái miatt nem tudja feladatait teljesíteni

-         kapcsolati problémák

-         egészségügyi problémák

-         nevelési problémák

-         anyagi gondok

-          

§         7 éves fiú

-         magatartási és teljesítményzavarok

-         kapcsolati zavar

§         14 éves lány

-         magatartási zavar

-         iskolai problémák

-         kapcsolati zavarok

§         10 éves fiú

-    rá is figyelni kell

§         apa

-         kapcsolati zavarok