15. / B Tétel
Speciális nevelési feladatok az állami gond. intézményes keretek között élő gyermekek és fiatalok esetében.
A nevelőotthon feladata, hogy az ott elhelyezett gyermekek számára tartósan vagy átmenetileg otthont, egészségi és személyiségi állapotuknak megfelelő nevelési, képességük szerinti iskoláztatást nyújtson.
Ezek a gyerekek nélkülözik a családot, nincsenek azonosulási lehetőségeik.
Alapelv: ha a hiányt nem is tudják pótolni, de a család struktúrájához közelítő sémában kell a gyerekeket nevelni. Hosszútávú nevelési szintér, különböző korosztályú gyerekeknek. Fontos, hogy a csoport koedukált legyen, a vér szerinti kapcsolatban lévő gyereket egy csoportba szervezni, valamint a személyiségállapotokat is figyelembe kell venni.
Általános feladatok
Megegyeznek azokkal a célkitűzésekkel, amelyek az általános pedagógia körében a nevelési elvek:
ˇ személyiségformálás
ˇ erkölcsi – politikai - világnézeti nevelés
ˇ egészséges életre nevelés
ˇ munkára nevelés
ˇ szabadidő hasznos eltöltésére irányuló kulturális nevelés
ˇ pályaválasztás
Speciális feladatok
ˇ A családi élet funkciójának átvállalása. Amikor a családi életben olyan változások következnek be, melyek akadályozzák, veszélyeztetik a gyermek fejlődését, akkor szüksége átvállalni a család nevelési funkcióját. Átmenetileg vagy tartósan gondoskodni kell azokról a gyermekekről, akik árvaságuk, szociális helyzetük vagy a család egészségi állapota miatt rászorulnak a társadalom gondoskodására. Ki kell emelni az ártó környezetből mindazokat a gyerekeket, akiket szüleik elhagytak, akinek gondozását, nevelését elhanyagolják, s ezzel veszélyeztetik az egészséges személyiségfejlődésüket.
ˇ Családi funkció átvállalása, a szellemi és anyagi feltételek biztosítását jelenti. (pozitív emberi kapcsolat, érzelmi védettség, szellemi és anyagi eszközök biztosítása)
ˇ A gyermekotthonba történő beilleszkedésének segítése. A szeretett szülők elvesztése mélyen megrendíti a gyermeket. Az ismert, megszokott környezetből való kiválás még olyan esetben sem egyszerű, ha ott a gyermek sok mindenben hiányt szenvedett, rossz körülmények között élt, elhanyagolták és durván bántak vele.
ˇ Különösen nehéz beilleszkedni az olyan gyermeknek, akit antiszociális környezetből emeltek ki.
A beilleszkedés szempontjából nagy jelentősége van a jól működő, helye szokásokkal, hagyományokkal rendelkező nevelőotthoni közösségnek. Ez a legfőbb feltétele annak, hogy az új gyermek számára szokatlan helyen és emberek között a biztonság érzését biztosítsuk.
ˇ Az új életmód elfogadtatása. A nevelőotthonba lépéssel megszűnik a megszokott, rendezetlen életforma. Helyébe lép a gyermek életkorához és fejlődési szükségleteihez igazított életmód. Ezt általában rejtett vagy nyílt elutasítással fogadják a gyerekek mindaddig, amíg nem sikerül pozitív kapcsolataikat kialakítani. A nevelőnek megértéssel és szeretettel kell segíteni, hogy a gyermek visszanyerje a felnőttekbe vetett hitét és bizalmát.
ˇ A családi háttér pedagógiai jelentőségének mérlegelése. Nem szabd elzárni a gyermeket a családjától. A nevelőotthon feladata segíteni és támogatni a családot, hogy alkalmassá váljék a gyermek visszafogadására.
ˇ Otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása. A gyermek számára olyan körülményeket kell teremteni, hogy biztosítsák számára az anyagi és szellemi védettséget. Olyan otthont nyújtani, mely lehetővé teszi a személyiség zavartalan fejlődését.
ˇ A felnőttek iránti bizalom helyreállítása. Ez a nevelők iránti bizalom felkeltésén keresztül lehetséges. Ezt általában több szakaszban lehet elérni.
1. fázis: vegye észre a gyermek, hogy fontos a pedagógusnak
2. fázis: a gyermek elfogadja a pedagógus közeledését, érzelmi kapcsolat alakul ki, és a gyermekkel fel kell ismertetni, hogy van kiút a kedvezőtlen helyzetből
3. fázis: a gyermek olyannak látja a pedagógust, amilyennek kell, visszaáll a bizalom, rá meri magát bízni a felnőttre.
ˇ A gyermek felkészítése az önálló életre, a társadalomba való beilleszkedésre.
ˇ Családi életre nevelés. Ez a legnehezebb feladat. A gyermekek többségénél hiányzik a pozitív családmodell, ezért meg kell velük ismertetni, valamint a fiú lány kapcsolatban a kölcsönös felelősség és tisztelet felkeltése, a nő és a férfi biológiai, fiziológiai sajátosságainak megismertetése. Ebben nagy szerepe van az iskolai nevelésnek is.
ˇ A gyermek felzárkóztatása a tanulás terén. Fontos az alapismeretek gyors pótlása.
ˇ Korrekciós nevelés. Fejlesztő, korrigáló nevelési eljárás kidolgozása.
ˇ Átnevelés, korrigáló és pótló nevelés. A gyermekeket az otthonba kerülés előtt a személyiségfejlődésben gátló és akadályozó hatások érik.
Ezek alapján 3 gyermekcsoport és háromféle speciális feladatrendszer különböztethető meg.
- Társadalomellenes csoportosulásokban tevékenyen részt vettek. Náluk az átnevelés válik szükségessé. Intenzív ráhatással, felvett szokások alakításával.
- Magatartási rendellenességek. A gyermek pozitív tulajdonságaira alapozva, korrekciós nevelés alkalmazása indokolt.
- Személyiségkárosodás és magatartási rendellenességeket mutatók. Ők a tanulmányaikat gyenge eredménnyel végzik. Ebben az esetben pótló neveléssel kell pótolni a hiányzó ismereteket.
ˇ Utógondozás. Gondoskodás arról a gyermekről, aki az állami gondoskodásból kikerülve, a nevelőotthont elhagyva még nem elégséges tapasztalatai birtokában igyekszik megszervezni életét. Anyagi, erkölcsi támasznyújtást, védelmet és tanácsadást jelent az utógondozás.
Nehezíti a célkitűzések megvalósítását az intézeti élet negatív sajátosságai. A sikeres fejlődést befolyásolja hogy a pedagógus mennyire tud ráhangolódni a gyerekekre, fontos a gyermek megismerése.
Szempontok:
v dokumentumok átolvasása, megismerése, eü-i lap, család, előző intézeti élet, személyiségvizsgálat eredménye, élettörténet, ok, ami miatt áthelyezték másik intézménybe
v milyenek a szociális kapcsolatai
v milyen az intellektuális képessége, a tanulás segítésében is információt ad.
v milyen az érzelmi élete (nyílt, barátságos, zárkózott)
v jellemének fejlődése
v milyen a tevékenységének a sajátossága
v viselkedésének jellemzői
Fontos továbbá a gyerekekkel a demokratikus jogok megismertetése és gyakoroltatásának biztosítása, a jól kialakult pedagógusközösség, a zártság oldása, a gyerekek mozgásszabadságának ésszerű kiszélesítése, kapcsolatkeresés intézményekkel, iskolákkal, patronáló szülőkkel.