szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segítség a tantárgyakhoz
 
Könyvtárak
 
Képek rólunk
 
Naptár
2025. Október
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
A szerkesztőről
 
Pontos idő
 
Eset
Tartalom
 
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA : I.

I.

A szerk.  2007.09.27. 09:12

1. A szociálpszichológia tudománya, tárgya, módszerei. Jelentősebb társadalomtudósok és elméleti modelljeik.

1. A szociálpszichológia tudománya, tárgya, módszerei. Jelentősebb társadalomtudósok és elméleti modelljeik.

 

A szociálpszichológia az alap pszichológiákhoz tartozik (ált. pszich, szem. pszich., fejl .pszich. tartozik még ide).

Magyarországon alkalmazott irányzatok:

Ø      pedagógiai pszichológia

Ø      munka pszichológia

Ø      egészség pszichológia

Ø      klinikai pszichológia

 

A szociálpszichológia szó magyarul társadalomlélektant jelent (az elnevezést először Albert Schaffle: A társadalmi test élete és felépítése” című könyvének alcímeként szerepelt).

 

Definíciók:

 

I. def.: A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy a társak miként befolyásolják a pszihikus funkciókat.

 

II. def.: Allport: A szoc. pszich. azt a jelenséget kutatja, hogy hogyan zajlanak le az emberi  interakciók. Azt a jelenséget kutatja, hogyan befolyásolja a társak tényleges vagy implikált jelenléte, gondolatait, viselkedését, érzelmeit és szándékait.

 

Határtudomány: szociológia és pszichológia. Azoknak a tudományos kérdéseknek a vizsgálatára szerveződött, melyek tanulmányozására egyedül sem az egyik, sem a másik tudomány nem vállalkozhat, mivel e témák kétarcúságánál fogva nem sorolhatók be egyértelműen sem a szociológia sem a pszichológia illetékességi körébe. Olyan társadalmi témák ezek, amelyeknek lélektani vonatkozásuk is van.

 

A szociálpszichológia a társadalmi élet és lélektani jelenségek különféle viszonyaival, a kollektív tényezők által determinált pszichikus jelenségekkel foglalkozó tudomány.

A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy a különböző társadalmi formációk és az ezekben végbemenő folyamatok milyen hatást gyakorolnak az e formációkat alkotó egyének pszichikumára, milyen befolyással vannak viselkedésére, egyéb individuális megnyilvánulásaira; milyen változásokat idéznek elő lelki életében, személyiségének alakulásában, egész életvitelében, és fordítva: az egyén milyen befolyásoló hatást fejt ki a szóban forgó formációkra, azok belső életére, működésre, fejlődésére.

 

A kutatások 4 területre összpontosulnak, azaz 4 önálló szociális egységgel, az

§      egyénnel,

§      társas kapcsolatokkal,

§      kisebb-nagyobb emberi együttesekkel (csoport),

§      tömegméreteket öltő alakzatokkal (tömeg) kapcsolatos lélektani témákat vizsgálja.

 

A személyes szférán belül egyebek között a szocializálódás, a szociális szerepek, az attitűdök természetét, a társas kapcsolatokban a kapcsolattartás, a kölcsönös egymásra hatás, az énmegmutatkozás sajátosságait, a csoportok vonatkozásában a belső viszonyok, a konformitás, a csoportdinamika alakulását, a tömegek világát érintően pedig a tömegviselkedés, a közvélemény és az egyéb tömegjelenségek jellemzőit.

 

A szociálpszichológia eredményeit széles körben hasznosítják: pedagógia, nevelésszociológia, etnográfia, kultúrantropológia, vezetés-és szervezés tudomány.

Az életmóddal, a társadalmi normákkal, az értékekkel, a nemzedékek egymáshoz fűződő viszonyával és sok egyéb kérdéssel kapcsolatban feltárt társadalomlélektani ismeretek egyre nagyobb hatással vannak a közgondolkodásra is, és egyre fontosabb szerepet játszanak az e témákkal összefüggő társadalmi problémák szakszerű kezelésében.

 

A szociálpszichológia történeti fejlődése

 

Az első művelői európai kutatók voltak, önálló tudománnyá válása azonban az USA-ban következett be.

Az USA a 19. sz. második felében elsőként lépett a gazdasági fejlődés útjára. Ez azonban a társadalom életében is gyökeres változásokat hozott. Az urbanizáció, a társadalmi átrétegződés felgyorsulása, a szociális szerepek, az egyéni érdekek megváltozása addig nem tapasztalt problémákhoz vezetett. Növekedett az alkoholizmus, a bűnözés, a prostitúció, emelkedett az öngyilkosságot elkövetők száma, a mentális betegségekben szenvedők számaránya.

A cél a társadalom megjavítása volt. Az ehhez szükséges módszerek kialakítását a társadalom a tudománytól várta. A jelzett problémák azonban interdiszciplináris megközelítésű vizsgálatokat igényeltek, amire külön-külön sem a szociológia, sem a pszichológia nem vállalkozott. Olyan tudományra volt szükség, ami a kettős szemléletmódot egyesíteni tudta. Így jött létre a szociálpszichológia.

Az első jelentősebb vizsgálatok főleg az egyén társadalmi szerepének, a társadalmi tevékenységben való részvételének, a különféle emberi csoportok szerveződésének, belső életének és működésének, az emberi kapcsolatok és kölcsönhatások sajátosságainak tanulmányozására terjedtek ki.

Az első szociálpszichológiai művet Edward A. Ross jelentette meg. Nem sokkal később adták ki Angliában William McDougall munkáját. Az előbbiben a társadalom, a másikban az egyén volt a kiindulási alap.

A 20-as évektől egymást követték az elméletileg is egyre megalapozottabb munkák: Kurt Lewin a csoportstruktúráról és csoportdinamikáról, Morenonak a szociometriáról, Mertonnak a referenciacsoportokról, Likert-nek az attitűdvizsgálatokról írt könyve.

Az évtized végére kialakult szélsőséges társadalmi nézetek: az antiszemitizmus, az antidemokratikus magatartás és nézetrendszer mind újabb feladatokat jelentettek a szociálpszichológiát művelőknek.

Jelentős eredményeket értek ebben az időben Allport az előítéletek, Festinger a kognitív disszonancia tanulmányozásában. Erre az időre esik a csoportkutatások kiszélesedése is.

A második világháborút követő időszakban a szerepelmélettel, játékelmélettel, a konfliktusok problematikájával kapcsolatos kutatások kerültek előtérbe:

Hull – viselkedés alapelvei

Hebb – viselkedés szerveződése

Festinger – informális társas kommunikáció sajátosságai

A társadalomlélektan terjeszkedése az 50-es években már túlnőtte az USA határait. Előbb Nyugat-Európában honosodtak meg az amerikai eredmények. Azonban itt is beindult a kutatómunka, egyfajta önállósodási törekvés is megjelent:

Bartlett – kognitív szociálpszichológia

Tajfel – előítéletek, sztereotípiák, csoportközi viselkedés

Moscovici – társas befolyásolás

Piaget Tajfel és Moscovici kezdeményezésére indult az Európai Kísérleti Szociálpszichológiai Társaság – azt szorgalmazta, hogy a tudomány behatóan foglalkozzon azokkal a társadalmi folyamatokkal és eseményekkel, amelyek az egyén lelki működésére hatnak.

A volt Szovjetunióban és Közép-Kelet-Európában csak a 60-as évek elején indultak be a rendszeresebb társadalomelméleti kutatások. A vizsgálatok itt elsősorban az életmód, lakásviszonyok, a termelés, munkaszervezés kiscsoportok társadalomlélektani vonatkozásaira terjedtek ki.

Az utóbbi két-három évtized legismertebb szerzői: Osgood, Clark, Bandura, Kelley, stb.

Hazánkban a társadalomlélektani kutatások rövid múltra tekintenek vissza. A második vh. előtt Erdei Ferenc, Mérei Ferenc, Bibó István.

A háború után a kutatómunka jó időre megszakadt. Az újjáéledés a 60-as években következett be.

Mérei Ferenc – „együttes élmény” jelenségkörének vizsgálata

Ma a társadalom valós jelenségeit célozzák a kutatások.

Pataki Ferenc – identitásvizsgálatok

Hunyadi György és László János – attitűdkutatás

Csepeli György - nemzeti identitás

 

Szociálpszichológia módszerei

Allport rendszerezési elmélete                                                                    Beavatkozó

Kétdimenziós: I

                          - koronkénti jelenségeket vizsgál           

                          - egyetem                                               

                         II

                          - beavatkozó                                    Egyetemes                                                        Konkrét

                          - nem beavatkozó

 

                                                                                                            

                                                                                                                   Nem beavatkozó

1. Konkrét nem beavatkozó: terepkutatás, megfigyelés, elemzés. Nincs beavatkozás, a megfigyelt személyek nem

    tudják, hogy vizsgálat tárgyai. Pl. a történelmi adatok tanulmányozása.

2. Konkrét beavatkozó: terepkísérlet. Mesterségesen idézik elő az eseményeket.

3. Kísérleti szituáció: a megfigyelt jelenségnél beavatkozást idéznek elő.

4. Laboratóriumi kísérlet.

5. Megítélési feladat: Közvéleményt kutatja. Statisztikai adatokra épül. (konkrét egyetemes)

6. Mintavétel (egyetemes-nem beavatkozó)

7. Formális elemalkotás. Nem empirikus adatok, Már meglévő adatok, ill. elméletekből alkot újakat.

8. Szimuláció: Pl.: rendszerelmélet

A szociálpszichológia leginkább a terepkísérletet használja, továbbá a 3-4-t.

Vannak általánosan használt módszerek: megfigyelés, kísérlet, kikérdezés, dokumentumelemzés, és speciálisabb módszerek: szociometria, attitűdskálázás, tartalom- és helyzetelemzés. Alkalmazásukat mindig gondos előkészítő munka előzi meg: kutatási téma egyszerű körülhatárolása, kutatási cél megfogalmazása, hipotézis felállítása, megfelelő eszközök és technikák kiválasztása, stb.

A tudományos kutatás eredményességének legfontosabb kritériumai az érvényesség és megbízhatóság.

 

Megfigyelés: Tapasztalati adatok gyűjtésére, jelenségek, folyamatok nyomon követésére, okok és eredet feltárására alkalmas módszer. A kutatás kezdeti szakaszában többnyire nélkülözhetetlen. A megfigyelés lényegét tekintve céltudatos, tervszerű, rendszeres és objektív tényeket feltáró észlelés.

A megfigyelés lehet:

Ø      közvetlen (személyes), amely történhet

§         passzív szemlélődéssel

§         aktív ténykedéssel

§         nyíltan (a megfigyelt előzetes tájékoztatásával)

§         leplezett formában és

Ø      közvetetten, vagyis eszközöket (mikrofont, magnetofont, képmagnót, egy irányban átlátszó ablakot, fényképezést) alkalmazó.

Az adatok, tények, eredmények rögzítése történhet teljes, vagy részleges jegyzőkönyvvezetéssel, jelrendszerben való rögzítéssel, továbbá kategóriába sorolással.

 

Kísérlet: Jól megfogalmazott hipotézisből kiindulva valamely konkrét jelenség új, rejtett összefüggéseinek feltárását, különböző feltételektől való függőségének megállapítását célzó módszer. A kísérlet során tervszerűen hatnak arra a szituációra, amelyben az adatgyűjtés történik.

Ez a módszer többszöri egzakt összehasonlítást tesz lehetővé a kísérletet megelőző és az azt követően előállt új helyzet (állapot) között. Az összehasonlítás céljára két csoportot szerveznek: a kísérleti és a kontrollcsoportot.

Az eredmények megbízhatóságát különféle kontroll- és utóvizsgálatokkal igazolják. A kísérlet történhet természetes és mesterségesen kialakított körülmények között. A kísérleteknél az eredmények megbízhatósága sokkal nagyobb, mint a megfigyelésben.

 

Kikérdezés (exploráció): A szociálpszichológiai kutatások leggyakrabban alkalmazott módszere, amely egyaránt alkalmas érzelmi viszonyulások, tudatállapotok, vélemények közvetlen megragadására, ill. értékelésére. Történhet szóban és írásban. Az interjú lehet egyéni vagy csoportos.

Az eredményesség szempontjából fontos követelmény a pontos, egyértelmű kérdésfeltevés, az interjúalannyal való jó kapcsolat, és a megfelelő vizsgálati légkör megteremtése.

Az érvényesség követelménye azt kívánja meg, hogy a válaszok a tényleges véleményt tükrözzék. Az ankét a kikérdezés kérdőíves formája, amely többnyire rögzített kérdésekre adandó írásos válaszokra szorítkozik. Előnye, hogy tömegméretű adatokat képes szolgáltatni. A kérdések lehetnek nyitottak (amikor a válaszadás nem korlátozott) és zártak (amikor a válasz csak az előre megadottak valamelyike lehet).

 

Dokumentumelemzés: A múltban készült írásos anyagok meghatározott szempontok szerinti feldolgozása. Fontos információforrás. Jó szolgálatot tehet az előzetes tájékozódásban is. A tájékozódás céljára hivatalos és személyes dokumentumok egyaránt felhasználhatók. (statisztikai kimutatás, munkaterv, napló, levelek, életrajzok)

 

Tartalomelemzés: A dokumentumelemzéssel rokon, a kommunikáció manifeszt tartalmának objektív és kvantitatív leírására alkalmas speciális eljárás, amely konkréten azt vizsgálja, hogy bizonyos fogalmak, gondolatok, érzelmi reakciók milyen gyakorisággal fordulnak elő a vizsgálati személyek beszédében.

 

Helyzetelemzés: Nem más, mint hatásrendszer-elemzés. Ezt a módszert leginkább a tevékenységek elemzésére alkalmas módszerként tartják számon. A következő tényezők vizsgálatára terjed ki: a cél, a környezet, a tevékenység jellege, követelményszint, eszközök, részvétel mikéntje, terhelés nagysága, tevékenység haszna.

 

Szociometria: A csoport érzelmi szerkezetének és e szerkezeten belül egyes csoporttagok szociális helyzetének, érzelmi kapcsolatok elrendeződésének a feltérképezésére alkalmas módszer. Kidolgozása Jacob Moreno nevéhez fűződik. A vizsgálati személyeknek az a feladatuk, hogy saját csoportjukból megadott kritériumok alapján válasszák ki maguknak a legszimpatikusabb társakat. A kritériumokat kérdések formájában kapták meg a vizsgálatba bevont személyek. Pl. ki a legszimpatikusabb csoporttársa?

Legelterjedtebb a 3 kritériumos és 3 választási lehetőséget adóeljárások. A szociometriai felmérés eredményeként kapott adatokat a kutatók táblázatban összesítik, amelyekből 1-1 egyén szociometriai helyzete jól leolvasható. Az adatokból sokféle statisztikai mutató képezhető. Pl.: kiolvasható a kölcsönösségi index, amely megmutatja, hogy a csoporttagok hány százalékának van kölcsönös kapcsolata.

A szociometriai adatok grafikus ábrázolását szociogramnak nevezzük.

 

 

Jelentősebb társadalomtudósok és elméleti modelljeik

Moreno

Romániában született, de pályafutását Bécsben kezdte meg: itt alapított meg a Rögtönzések Színházát. Az improvizáláson alapuló drámai megjelenítés utóbb egy szociálpszichológiai, ill. terápiás eljárás, a pszichodráma kezdeménye lett. (játékos, kreatív). A pszichodráma azóta széles körben használatos, mint a csoportterápia és az önismeret-fejlesztés módszere.

A szociometria technikáját Amerikában dolgozta ki. A spontán rokonszenvi választásokat vizsgáló kérdőíveket a csoport reális életterében töltik ki, egymás jelenlétében, de egymástól függetlenül; s a kérdések reális élethelyzetre utalnak. Az eredmények egy diagrammon ábrázolhatók, amelyben a nyilak jelzik a válaszok irányát. Az egyirányú választások, viszonzatlan rokonszenvek, a fantázia világát jelenítik meg. Sokan csak a kölcsönös választásokat jelölik. (pl. Mérei)

 

Jellegzetes alakzatok:

 

1.

 

Férfi pár egyszeres választással: érzelmi hőfokában kiegyensúlyozott baráti kapcsolat

 

2.

 

Különnemű pár szoros kapcsolata: vélhetően szerelem

3.

 

 

 

„sztárvezérlésű” alcsoport: csillagalakzat

 

 

4.

 

Zárt tömb: többszörös közös választásokkal az élményközösségek és együttes cselekvések közege. Szigorú határai vannak. Pl.: klikk.

5.

 

Lánc formáció: a pletykák, az egyre torzuló hírek terjedésnek csatornája

 Moreno egyik kutatása az ún. „Hudson vizsgálat”

A New York-ban lévő intézményben több mint 500 serdülőkorú lány élt, kb. 100 főnyi személyzettel. A reális hálózat kirajzolásához személyenként 5 választásra volt szükség, s ennek alapján a magányosak aránya 12 %-ának adódott. A szociogram ábrázolása után Moreno asszisztense szóváltást provokált a lányok egyikével, aki a társas hálózatban központi helyet foglalt el. A hír terjedése kísérteties pontossággal követte a feltérképezett kapcsolati struktúrát, ugrás egyáltalán nem volt.

A szociális üzenetek határán az üzenetek továbbítása is megtorpant. Ez a kísérlet is igazolja, hogy a szociometriai hálózat nem műtermék: a közös élmények megvalósulásnak, a hírek és álhírek terjedésének, a páros és kollektív érzések hullámzásainak közege.

Kurt Lewin

Munkásságában mindenekelőtt az egyén indítékrendszere, a személyiség és a környezete közötti dinamizmus érdekelte.

A Lewin-iskola kísérletei közül a csoport lélektani eredményeire utalunk: E vizsgálatok 1933-ban kezdődtek, amikor a Hitler uralom elől az USA-ba emigrált.

Lewin módosította a csoport definícióját: korábban emberek olyan összességét tekintették csoportnak, akik valamilyen közös attribútumot mutattak, pl. vasutasok, nők, szegények.

Lewinnél a csoport ismérve nem a közös jegy, hanem az „interdependencia”, az egymástól való kölcsönös függőség. A csoportot kezelték egészként, reális létezőként (nem pedig kategóriaként) felfogni.

 

Csoportdöntés

A háború alatt az ellátási nehézségek nyomán szükségessé vált, hogy az USA lakossága belsőségeket is fogyasszon (ez nekik idegen volt). Lewin háziasszonyok és családanyák számára szervezett csoportokat, amelynek egy hányadában szakavatott előadásokat hallgattak végig, egy másik részében egy szakértő egyénileg adott útmutatást az asszonyoknak, megint más csoportokban pedig vitát tartottak, amíg a résztvevők maguk hoztak döntést a táplálkozási szokások megváltozásáról. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a csoportos döntéshozatal a szokások jövőbeli megváltozását illetően szignifikánsan hatékonyabb, mint akár a szakértői előadás vagy az egyéni meggyőzés.

 

T-csoportok

10-15 főből álló kötetlen beszélgető csoportok ezek. Céljuk a viselkedés tudatosítása, az önismeret fejlesztése, a társas hatékonyság gyarapítása a nyílt és spontán kommunikáció által. E csoport lényegesebb céljai:

§         kölcsönös érintkezés – előfeltevésektől és tulajdonításoktól mentesen

§         saját magatartás felülvizsgálata, meglévő kapcsolati minták tudatosítása

§         kölcsönös együttműködés előmozdítása

 

3 féle vezetési stílus

Lewin, White és Lippit nevezetes kísérletében gyermekcsoportok viselkedését figyelték 3 féle vezetői magatartás mellett:

§         az autokratikus vezető parancsuralmi rendszert tartott fenn

§         a demokratikus vezető a csoporton belüli spontán megbeszélésre épített

§         a laisse-faire vezető elhanyagolta a csoportot

 

Mérei Ferenc

1945 és 1948 között végzett kutatásai példátlanok a magyar szociálpszichológia történetében. Az általa bevezetett módszer, az aktometria – a társas események formális regisztrálása.

E vonatkozásban Lewin eszméjét fejleszti tovább: több megfigyelő egyidejűleg regisztrálja a közösség történéseit, más-más nézőpontból.

A csoportalakulás fázisait Mérei a következőképpen bontja le:

1.       együttlét: a gyermekek egymás társaságában vannak, de semmiféle strukturált kapcsolat nem alakul ki közöttük

2.       együttmozgás: a csoportot a mozgás tartja össze

3.       tárgy körüli összeverődés: együtt szemlélnek egy tárgyat, anélkül, hogy összehangoltan csinálnának bármit is – ha esetleg tevékenykednek a tárggyal, az mindenkinek a „magánügye”

4.       összedolgozás: a cselekvések koordinálódnak, de ez még csak a tárgy körüli összeverődés aktívabb változata, a leggyakrabban építkezés közben figyelhető meg.

5.       Szerepszerű differenciálódás 8maga a szereposztás származhat a tevékenységből,  vagy a csoport szervezetéből is)

Vizsgálta még:

Alapjelenség, az utalás

Baráti társaságban, szerelmespárokban vagy óvodai-iskolai csoportokban egyaránt megfigyelhető jelenség: egy korábbi együttes cselekvés egyik elemének megismétlése visszaidézi az egész kollektív élményt, annak eredeti érzel töltésével együtt. A játék viszonylag sokáig tart. Sokan vesznek részt benne. A játéknak nincs vezetője, legfeljebb egy-egy részletes kezdeményezője Pl.: tűzoltós játék. A szerepek nagyrészt spontán választással alakulnak ki. Utána 2 nappal egy kislány a szabadjáték közben felkiáltott: „megégek”. Ezzel a gyerekek felidézték a tűzoltós játékot.

 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Sopronról
 

HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!