1998. évi LXXXIV. törvény

a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel

[Vastag betűvel szedve az 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), vékony betűvel a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.]

Az Országgyűlés a családok és gyermekek jólétéért érzett felelősségtől vezérelve az Alkotmányban, továbbá a nemzetközi egyezményekben rögzített szociális jogok érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

A Kormány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

Cst. 1. § E törvény célja, hogy a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

A törvény hatálya

Cst. 2. § E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő

a) magyar állampolgárra,

b) bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Alapelvek

Cst. 3. § (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata.

(2) A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.

(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.

(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

Értelmező rendelkezések

Cst. 4. § E törvény alkalmazásában

a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;

b) családtámogatási kifizetőhely: a legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztató munkáltatónál létesített társadalombiztosítási kifizetőhely [1998. évi XXXIX. tv. 9. § (1) bek.];

c) tanköteles: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított;

d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenység;

e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;

f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;

g) nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;

h) hivatásos nevelőszülő: az a személy, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;

i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;

j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;

k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Családtámogatási ellátási formák

Cst. 5. § A családtámogatási ellátások a következők:

a) családi pótlék (6. §);

b) gyermekgondozási támogatás

ba) gyermekgondozási segély (20. §),

bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);

c) anyasági támogatás (29. §).

II. Fejezet

CSALÁDI PÓTLÉK

Cst. 6. § A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.

Cst. 7. § (1) Családi pótlékra jogosult

a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték

aa) a még nem tanköteles,

ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú

saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;

b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;

c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;

d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;

e) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

Vhr. 11. § (1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményi elhelyezéskor a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, illetőleg a szociális intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a 4. számú melléklet szerinti „Családi pótlék igénylés intézményi elhelyezés esetén” című formanyomtatványon igényli.

(2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője 15 napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.

(3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult (1) bekezdés szerinti személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.

(2) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok a családi pótlékot gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a jogosult személy után járó családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

Vhr. 11. § (4) A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás.

(5) A gyermekotthonban nevelt gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kérheti az illetékes gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzre történő felhasználását a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig.

(6) A gyámhivatal a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok (5) bekezdés szerinti kérelmére engedélyezi a családi pótlék zsebpénz biztosítására történő folyamatos felhasználását.

(4) Az (1) bekezdés, valamint a 12. §, a 20. § és a 23. § alkalmazása szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán;

b) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;

c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51. §] tartózkodik.

(5) Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.

Cst. 8. § (1)

Vhr. 9. § (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.

(2) A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja értelmezésében tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (6) bekezdése értelmében sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.

(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

(3) Családi pótlékra jogosult saját jogán

a) a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt személy,

b) a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a 7. § (2) bekezdésében megjelölt életkorú, nagykorú személy,

ba) akinek mindkét szülője elhunyt,

bb) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

bc) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

bd) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

be) ha a 7. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is a részére került folyósításra.

(4) Ha a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell hogy egyezzen a 11. § (1) bekezdésének g), illetve h) pontja alapján megállapított magasabb összegű családi pótlék összegével.

Vhr. 12. § Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Cst. 9. §

Vhr. 13. § (1) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.

(2) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

Vhr. 10. § A Cst. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben a családi pótlékot a saját jogon ellátásra jogosult személy igénylése alapján kell megállapítani és folyósítani.

Vhr. 10/A. § (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.

(2) Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti Igazgatóság az illetékes.

(3) A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság, a jogosultság megállapítása esetén, haladéktalanul tájékoztatja az igénylő lakóhelye szerint illetékes Igazgatóságot.

Cst. 10. § (1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.

(2)

(3) Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Vhr. 5. § (1) A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti összegben, gyermekenként járó családi pótlékra vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 1. számú pótlap kitöltésével történik.

(2) Ha a családi pótlék továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.

(3) Az új igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a „Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolás” beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak családi pótlékot, az igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerint jár el.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igénybenyújtást követően a gyermekek számában változás áll be, úgy ezen változást a 2. számú melléklet szerinti „Bejelentés a gyermekszám változásáról” című formanyomtatványon kell közölni.

(6) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára rávezeti a „Családi pótlékot igényel” szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja.

(7)

Cst. 11. § (1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 11 700 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 700 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 900 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 900 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 22 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 400 forint,

i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - 19 100, 2007. március l-jétől 19 400 forint,

j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 13 800 forint.

(2)

(3) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.

Vhr. 6. § (1) Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.

(2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

(3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék.

(4) A családi pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés évente legalább egy alkalommal dönt.

Cst. 12. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

a) aki az igénylő háztartásában él, és

aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

ac) aki a 8. § (3) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra;

b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

Vhr. 8. § (1) A Cst. 12. §-ának ab) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében

a) az ellátás igénylésekor, továbbá

b) az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig - az igényelbíráló szerv felhívására - igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.

(2) A Cst. 12. § b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot igénylő kérésére - a szociális intézmény vezetője az ellátás igénylésekor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. A szociális intézmény vezetője a kapcsolattartás teljesítésének megítélése során mérlegeli a családi pótlékot igénylő körülményeit is.

Cst. 13. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is,

a)

b) aki saját maga vagy házastársa, élettársa

ba) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

bb) vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs,

bd) nyugellátásban - ide nem értve a bc) pont szerinti nyugellátásokat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs,

be) időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,

bf) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Vhr. 14. § (1) A Cst. 13. §-a szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék igényléshez csatolni kell

a)

b) tanulói, hallgatói jogviszony esetén annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. Az igazolást továbbá minden év szeptember 30-áig is be kell nyújtani;

c) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülés esetén a járadék vagy támogatás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szervnek a járadék folyósításáról szóló igazolását;

d) a Cst. 13. §-ának bc)-bd) alpontja szerinti nyugellátás, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;

e) a Cst. 13. §-ának be) alpontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

(2) Az (1) bekezdés b) és d)-e) pontokban megjelölt esetben a családi pótlék igényléséhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

Cst. 14. § (1) Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

(2) A családi pótlék szüneteltetése a 12. § a) pontja szerinti számítást nem érinti.

Cst. 15. §

Cst. 16-18. §

Vhr. 7. § (1) A közoktatási intézmény vezetője a családi pótlékra való jogosultság megállapításához a 3. számú melléklet szerinti „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-áig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját.

(2) A 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt az igényelbíráló szerv küldi meg közvetlenül a családi pótlékra jogosult személynek, egyúttal felhívja a figyelmét az igazolás benyújtásával kapcsolatos kötelezettségre is.

(3) A családi pótlékra jogosult személy a közoktatási intézmény által kiállított igazolást soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül benyújtja az igényelbíráló szervhez.

Vhr. 15-18. §