A családgondozó kirendelése és felmentése

88. § (1) Családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jegyzővel közvetlenül tart kapcsolatot. A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a családgondozás eredményéről.

(2) A családgondozó tisztsége megszűnik

a) a védelembe vétel megszűnésével vagy megszüntetésével,

b) ha a jegyző a családgondozót felmenti vagy elmozdítja.

(3) A jegyző a családgondozót felmenti, ha

a) alkalmatlan feladatára,

b) a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri,

c) utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja,

d) a jegyző illetékessége megszűnik.

(4) Ha a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a jegyző tisztségéből elmozdítja.

(5) A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.

Egyéni gondozási-nevelési terv

89. § (1) A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell - a szülővel és a gyermekkel együttműködve - elkészítenie.

(2) Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a gyermek azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek.

(3) A tervet a családgondozó ismerteti a szülővel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

A védelembe vétel felülvizsgálata

90. § (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás hivatalból - vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére - továbbá a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul. A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell:

a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről,

b) a következő felülvizsgálat határidejéről,

c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével,

d) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontja alapján elrendelt újabb intézkedésekről.

A védelembe vétel megszüntetése és megszűnése

91. § (1) A gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával.

(3) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejűleg értesíti az illetékessé vált jegyzőt a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(4) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, az illetékessé vált jegyző a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 90. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel.

XIII. Fejezet

Családba fogadással kapcsolatos ügyek

92. § A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal

a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családba fogadó személyt, illetve személyeket,

b) tájékoztatja a feleket nyilatkozataik jogkövetkezményéről,

c) megvizsgálja a családba fogadás okát és várható időtartamát,

d) megvizsgálja a szülő(k) által megnevezett családba fogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot,

e) környezettanulmányt készít.

A határozat tartalma

93. § (1) A családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a családba fogadó személy gyámul történő kirendelését,

b) a gyámi tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,

c) a vagyonkezelésre feljogosított gyám kijelölését,

d) a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről, valamint a vagyonkezelői joggal felruházott gyám számadási kötelezettségéről való tájékoztatást,

e) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,

f) a szülői felügyeleti jog szünetelésének megállapítását,

g) a szülő tartási kötelezettségének fennmaradására vonatkozó tájékoztatást,

h) kérelem esetén a szülő és a gyermek kapcsolattartási jogának gyakorlásáról való rendelkezést,

i) a Gyvt. 71. §-ának (5) bekezdése esetén a szülő vagyonkezeléséről és törvényes képviseletéről való rendelkezést.

(2) A családba fogadással egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gyám kirendeléséről.

A családba fogadás felülvizsgálata

94. § (1) A gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg a gyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a családba fogadás fenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e.

(2) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családba fogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelőbb.

(3) A családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik.

XIV. Fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

95. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza

a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,

b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,

c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,

d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.

(2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni.

96. § (1) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.

(2) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt.

(3) Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, erről - meghallgatása után - értesíti a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.

A határozat tartalma

97. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermeknek a gondozási helyre viteléről való rendelkezést,

b) annak a megállapítását, hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel,

c) a gyermeket gondozásba vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére,

d) az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából,

e) külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,

f) az azonnali végrehajthatóság kimondását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezést elrendelő határozatról értesíteni kell a gyermekétől különélő szülőt is.

(3) Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a szülő felügyeleti joga szünetelésének megállapítását,

b) a másik szülő felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést,

c) kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,

d) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,

e) az azonnali végrehajthatóság kimondását,

f) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről szóló döntést.

(4) Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,

b) a hivatásos gyám kirendelését,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,

d) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről való döntést,

e) az azonnali végrehajthatóság kimondását.

(5) Ha a szülő hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a gyámhivatal határozatában a szülőt csak szülői felügyeleti joga szüneteléséről vagy megszűnéséről, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről értesíti.

(6) Az ideiglenes hatályú elhelyezéssel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gondozási hely megváltoztatásáról és az esetleges gyámrendelésről.

98. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal

a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket,

b) környezettanulmányt készít,

c) beszerzi mindazon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést megelőzően foglalkoztak.

(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, és indokolt esetben megkeresi a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából.

(3) A Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről - ha annak okai már nem állnak fenn - kizárólag a városi gyámhivatal dönt.

XV. Fejezet

Nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek

Átmeneti nevelésbe vétel

99. § (1) Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családba fogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezése útján.

(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg megkeresi

a) a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra,

b) indokolt esetben a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából.

100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához, a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez.

(2) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során

a) feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket,

b) feltárja a gyermek személyiségével, neveltségi és egészségi állapotával kapcsolatos körülményeket,

c) beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzőnél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzőt a gyermek ingó- és ingatlanvagyonának leltározására,

d) meghallgatja a szülőt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,

e) javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyének meghatározásához,

f) beszerzi a szülő vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat,

g) a gyermek tartózkodási helyén környezettanulmányt készít,

h) beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése alapján.

i)

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak vizsgálata során szükség esetén beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. A gyámhivatal indokolt esetben a szakértőket közös szakvélemény elkészítésére kérheti fel vagy őket együttesen hallgathatja meg.

101. § (1) Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal indokolt esetben tárgyalást tart.

(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.

A határozat tartalma

102. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermek különleges vagy speciális ellátása szükségességének tényét, a gondozási hely meghatározását, valamint, ha indokolt, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],

b) a gyám kirendelését, a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről való tájékoztatást, valamint az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes jegyző által készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy, ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelő eseti gondnok kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.],

c) az egyéni elhelyezési terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történő továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.],

d) annak megállapítását, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel [Gyvt. 77. § (2) bek.],

e) a gyermek és a szülő, valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó rendelkezést és a szülő figyelmeztetését a Gyvt. 78. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,

f) a felülvizsgálat határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt. 79. § (1) bek.],

g) a gondozási díj fizetésére való kötelezést,

h) a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülő kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gondozónak,

i) a gyám tájékoztatását arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának ismételt megállapítását a külön jogszabály szerint illetékes jegyzőtől kell kérnie,

j) a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.],

k) <