1997. évi XXXI tv. harmadik rész
2007.08.30. 20:18
b) a tárgyhónap
tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát
kell kifizetni.
(7) A
kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit - az (1)
bekezdésben meghatározottak alapulvételével - a települési önkormányzat
jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítő gyermekvédelmi
támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének
hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a) a tárgyhónap
tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
b) a tárgyhónap tizenötödikét
követően következik be, a támogatás teljes összegét
kell kifizetni.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
21. § (1) A
települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében
meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a
továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan
létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli
élethelyzetbe került.
(2) Elsősorban azokat a
gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban
részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az
alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális
válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek
fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek
családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való
visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi
segítségre szorulnak.
(3) A
rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a
lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő.
Gyermektartásdíj megelőlegezése
22. § (1) A
gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha
a) a bíróság a tartásdíjat
jogerős határozatában már megállapította vagy van
olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat,
amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy
viszonosság alapján kell végrehajtani, és
b) a gyermektartásdíj
összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá
c) a gyermeket gondozó
szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges
tartást nyújtani,
feltéve, hogy a gyermeket
gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi
nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
(2) Az egy főre jutó
jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A
gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj
fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára
vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen
végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzőkönyv
hat hónapnál régebbi nem lehet.
(4) Az (1) bekezdésben
meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtása időpontjában
közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a 19. §
(4) bekezdésében meghatározott személyeket.
(5) Nincs helye a
gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett
a) lakóhelye olyan államban
van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem
érvényesíthető, vagy
b) külföldi tartózkodási
helye ismeretlen, vagy
c)
d) a jogosulttal közös
háztartásban él
e)
(6) Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének
a) részösszegű megfizetés
vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által
megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy
b) lejárt gyermektartásdíj
esetén.
(7) A
feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek
nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított
gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú
nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb
huszadik évének betöltéséig.
23. § (1) A
gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában
megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget
előlegezi meg.
(2) A
gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget
akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani
tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság
által megállapított összeg 50%-ánál.
(3) A gyámhivatal a
gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát
a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(4) A
gyámhivatal határozata alapján a - székhelye szerinti - települési önkormányzat
jegyzője a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére
biztosítja.
24. § (1) Ha a
gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem
benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának
napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban
három évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása - egy alkalommal
- legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető. Nincs helye a megelőlegezés
ismételt elrendelésének, amennyiben a (8) bekezdés szerinti adók módjára
történő behajtás 3 éven át nem járt eredménnyel.
(2) Ha a
gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a kérelem
benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet
a) a tárgyhónap 15-éig
nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős
határozatban megállapított teljes összeget,
b) a tárgyhónap 15-ét
követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős
határozatban megállapított összeg 50%-át
kell kifizetni.
(3) A
gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és
személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb hat
hónapra - felfüggeszti, ha
a) a kérelmezőnek a 22. §
(1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be,
b) a kötelezett rendszeres
jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár,
c) a kötelezett a kérelmező
részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
d) a gyermek ideiglenes
hatályú elhelyezését rendelték el.
(4) A gyámhivatal a
felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen elrendeli a gyermektartásdíj
további folyósítását vagy a megelőlegezést
megszünteti.
(5) A
gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti, ha
a) a gyermek - a
gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élő
másik szülő vagy más személy gondozásába kerül,
b) a gyermek nagykorúvá
vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,
c) a gyermeket a gyámhivatal
átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
d) a kötelezett meghalt.
(6)
(7) Ha a
gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az a jogosultság
megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a) a tárgyhónap 15-éig
következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős
határozatban megállapított összeg 50%-át,
b) a tárgyhónap 15-ét
követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős
határozatban megállapított teljes összeget
kell kifizetni.
(8) A
megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Ptk.
232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal
az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült
összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései szerint.
Otthonteremtési támogatás
25. § (1) Az otthonteremtési
támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal
felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse.
(2) Otthonteremtési
támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek
a) legalább hároméves
időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a
nagykorúvá válásával szűnt meg, és
b) készpénzének,
biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke
a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
hatvanszorosát.
(3) A
készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó
megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel
időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani,
feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban
helyezték el.
(4) Akkor is jogosult a
fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe
vételére a 80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában
meghatározott okból került sor.
(5) A
támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába
kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház,
tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy
tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti
díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői
jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való
részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön
egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás
felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő
ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális
intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is.
(6) Az otthonteremtési
támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(4) bekezdésben
meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési
támogatás felhasználása során az utógondozójával együttműködik.
(7) A
gyámhivatal az otthonteremtési támogatás megállapításával egyidejűleg az
utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére a
lakóhely szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli
ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a
támogatásról való elszámolásig, de legfeljebb egy évig segítséget nyújt.
26. § (1) Az otthonteremtési
támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult
készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani,
hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező
jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el
a) a négy évnél rövidebb
időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején
érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét,
b) a négy évet meghaladó
időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején
érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét,
c) az öt évet meghaladó
időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején
érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.
(2) A
fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által
elfogadott célra történő - felhasználásáról a szerződés (pl. adásvételi vagy
bérleti szerződés) megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a
támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan
elszámolni.
(3) A
gyámhivatal határozata alapján a - székhelye szerinti - települési önkormányzat
jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére
biztosítja.
(4) A
gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a
magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési
támogatással megszerzett ingatlanra.
(5) Az otthonteremtési
támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges
változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat
feloldhatja. A gyámhivatal ismételten jogosult a (4) bekezdésben meghatározott
elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a korábbi ingatlan felhasználásával
megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési
tilalom időtartamának lejártáig.
(6) A
(4)-(5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból eredő valamennyi
polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a kincstári vagyon kezeléséért
felelős szerv képviseli.
27. § (1) A
gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban
tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetőségéről.
(2) Az otthonteremtési
támogatás iránti igényt a kérelmező
a) a nagykorúvá válást
követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig,
b) ha a nagykorúvá vált
fiatal felnőtt még tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban áll, a
tanulmányainak befejezéséig, de legkésőbb a 25. évének betöltéséig
nyújthatja be. E határidő
elmulasztása jogvesztő.
28. §
V. Fejezet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai
29. § (1) A
helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban:
személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési
díjról rendeletet alkot.
(2) Ha törvény másként
nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az önkormányzat által
biztosított személyes gondoskodás formáit,
b) az önkormányzat által
biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a
kérelem elbírálásának szempontjait,
c) az intézményvezető
hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat,
d) az ellátás megszűnésének
eseteit és módjait,
e) a fizetendő térítési
díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.
30. § (1) A
helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján
önkormányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek (a továbbiakban: nem állami
szerv), valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami
szervek a személyes gondoskodást - eltérő rendelkezés hiányában - az e
törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint
biztosítják.
(2) Szociális
szövetkezet nem nyújthat személyes gondoskodást.
Az ellátás igénybevételének módja
31. § (1) A
személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem rendelkezik -
önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő,
korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének
beleegyezésével terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy és a
törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült
vitában - a tényállás tisztázása mellett - a települési önkormányzat jegyzője
dönt.
(2) Ha a gyermek védelme
az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, e törvény az ellátás
kötelező igénybevételét elrendeli.
(3) Ha az önkormányzat
rendelete eltérően nem rendelkezik, a kérelmező a kérelmet
a) a lakóhelye szerint
illetékes települési önkormányzat által fenntartott nem bentlakásos
gyermekintézmény esetén az intézmény vezetőjénél,
b) más intézmény esetében a
lakóhelye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
nyújthatja be.
32. § (1) A
személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét
a) a helyi önkormányzat
képviselő-testületének határozata,
b) a települési
önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,
c) a települési
önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az
intézményvezető intézkedése,
d) a c) pontban
foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében meghatározott körben az
intézményvezető intézkedése,
e) a (6) bekezdésben
meghatározott esetben a megállapodás
alapozza meg.
(2) Ha az ellátás
igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül
sor, a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell a működtetőt, valamint
az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is.
(3) Állami fenntartású
intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti
döntésről az intézményvezető írásban értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes
képviselőjét. Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény
vezetőjének meghozott döntését vitatja, az arról szóló értesítés
kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ez az
irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről
nem intézkedik. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt.
(4) Állami fenntartású
intézmény esetén, ha az igénybevételről az intézményvezető dönt, úgy az ellátás
megkezdésekor a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást
köt, melyet tizenöt napon belül megküld a fenntartónak. A megállapodás
tartalmazza
a) az ellátás várható
időtartamát,
b) a szolgáltatások
formáját és módját,
c) a személyi térítési díj
megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.
(5) Az
intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek, illetve fiatal felnőtt
azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia
a) az elhelyezés azonnali
végrehajtását elrendelő határozat,
b) a soron kívüli
elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem
alapján.
(6) Nem állami
fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételéről az intézményt
fenntartó, vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve
törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás a (4) bekezdésben
foglaltakon túl tartalmazza az ellátás kezdetének időpontját és a megszüntetésének
lehetséges módját.
Tájékoztatási kötelezettség
33. § (1) A
személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt
tájékoztatni kell.
(2) A
személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az
ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal
felnőttet tájékoztatni kell
a) az ellátás tartamáról és
feltételeiről,
b) az intézmény által
vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
c) az 50. és az 57. §-ok szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál (a
továbbiakban: bentlakásos gyermekintézmény), valamint a 49. és 54. §-ok szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál az
ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti
kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés
rendjéről,
d) az érték- és
vagyonmegőrzés módjáról,
e) az intézmény
házirendjéről,
f) panaszjoga gyakorlásának
módjáról,
g) a fizetendő térítési,
illetve gondozási díjról,
|