1997. évi XXXI tv. hatodik rész
2007.08.30. 20:26
c) szükség esetén külső
férőhelyeket működtet.
(2) A
gyermekotthon befogadja
a) az utógondozói
ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,
b) a 46. § szerint ellátást igénylő gyermeket legfeljebb három napra, és a
gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges
intézkedéseket,
c) a tartós betegsége,
illetve fogyatékossága miatt ellátást igénylő, első életévét be nem töltött
gyermeket,
d) az otthont nyújtó
ellátás keretében - ideiglenes jelleggel - azon átmeneti vagy tartós nevelésbe
vett gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott és kezdeményezi a
szükséges intézkedéseket.
(3) A
gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében
a) gondoskodik az
ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek
felvételéről, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot
és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
b) gondoskodik az
utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, valamint az átmeneti
gondozásban részesülő gyermekének felvételéről, és erről értesíti a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot,
c) biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a gyámhivatal által jóváhagyott
egyéni elhelyezési terv, valamint az általa elkészített egyéni
gondozási-nevelési terv szerint,
d) biztosítja továbbá a
gyámhivatal határozata alapján a gyámi feladatok ellátását és az otthont nyújtó
ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően
da) elősegíti a gyermek és
családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek
érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi
gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhivatallal,
db) rendszeresen
tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,
dc) elősegíti a gyermek
vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását,
kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,
dd) felkészíti a gyermeket a
családi életre és az önálló életvezetésre,
de) elősegíti, hogy a
gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség
megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön
az önálló életre,
df) utógondozást biztosít a
volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeknek, illetve az utógondozói
ellátásban részesült fiatal felnőttnek.
(4) A
gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. Nevelőszülői hálózat
működtetése esetén ellátja az 55. § (5) bekezdésében meghatározott feladatokat.
A gyermekotthon által foglalkoztatott nevelőszülők a gyermekotthoni
férőhelyszámnak megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását, illetve
fiatal felnőtt utógondozói ellátását biztosíthatják.
(5) A
gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban
meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét,
nevelési-gondozási rendszerét, a nevelés célját, alapelveit és módszereit
tartalmazó szakmai programját.
(6) A
gyermekotthon alaptevékenységével összhangban - a fenntartó egyetértésével -
szolgáltatást végezhet a lakosság számára, így különösen biztosíthatja a
gyermekek vagy várandós anyák átmeneti gondozását, azonban a gyermekotthon
szolgáltatása nem veszélyeztetheti az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
alapfeladatainak ellátását.
58. § (1) A
speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett súlyos pszichés
vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek nyújt
gondoskodást, szocializációt és reszocializációt,
valamint habilitációt és rehabilitációt.
(2) A
speciális gyermekotthonban vagy a gyermekotthon speciális csoportjában a
gyermek teljes körű ellátásának időtartama csak kivételesen indokolt esetben
haladhatja meg a két évet.
(3) A
speciális gyermekotthon a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte
esetén bentlakásos ellátás keretében végezheti a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság felkérésére a gyermek
személyiségvizsgálatát.
(4) A
tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást
igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját
és rehabilitációját - a Kt. szerinti
szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján - az erre a
célra létrehozott különleges gyermekotthon vagy az átmeneti és tartós nevelésbe
vett gyermek teljes körű ellátását nyújtó gyermekotthon vagy gyermekotthoni
csoport biztosítja, feltéve, ha állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá
tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését,
vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges.
59. § (1) A gyermekotthon
legalább 12, de legfeljebb 48 - önálló lakóegységben elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.
(2) A lakásotthon olyan
gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont
nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias
körülmények között.
(3) A
tartósan beteg, illetőleg fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást
igénylő gyermek, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális
tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel
küzdő gyermek speciális ellátását, gondozását, habilitációját
és rehabilitációját biztosító gyermekotthonok eltérő csoportlétszámát külön
jogszabály határozza meg.
(4) Ha a gyermekotthon
kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja, a
gyermekotthon utógondozó otthonként működik.
(5) Ha a speciális
gyermekotthon kizárólag speciális szükségletű gyermek vizsgálatát végzi
bentlakásos ellátás formájában, a gyermekotthon vizsgálóotthonként is működhet.
Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
60. § A területi
gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi
szakszolgáltatás) feladata az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás
során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek
gondozási helye meghatározása érdekében
a) a gyermek
személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési
javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,
b) a gyermek egyéni
elhelyezési tervének elkészítéséről való gondoskodás a gyámhivatal
megkeresésére,
c) az ideiglenes hatállyal
elhelyezett gyermeket is befogadó önkormányzat által működtetett, illetve
fenntartott nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése.
61. § A gyermekvédelmi
szakszolgáltatás nevelőszülői hálózatot működtet, és ellátja az ezzel
kapcsolatos - az 55. § (5) bekezdésében meghatározott - feladatokat.
62. § (1) A
gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadásának, illetve
az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá
nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási
eljárások lebonyolítása érdekében
a) nyilvántartás vezetése a
gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak
nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható
tartós nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi
szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat,
családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,
b) az örökbe fogadni
szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen
az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,
c) az örökbe fogadni
szándékozó egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata a külön
jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és róla - a
gyámhivatal határozata alapján - nyilvántartás vezetése,
d) az eseti gondnoki
jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az átmeneti vagy a tartós
nevelésbe vett gyermek esetén.
(2) A
gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a központi hatóság által vezetett
országos örökbefogadási nyilvántartás - külön jogszabály szerinti - rendszeres
tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján vezetett
adatokról.
(3) A
gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek
mellett
a) gondoskodik az
örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az
örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről, továbbá
b) a központi hatóság
megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően
jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről.
63. § A gyermekvédelmi
szakszolgáltatás - a gyermekotthon e törvényben meghatározott feladatára
tekintettel - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos
gyámja), gondozója egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének
segítése és szakmai ellenőrzése érdekében
a) elkészíti a gyermek
egyéni gondozási-nevelési tervét,
b) a gyámhivatal
megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a
gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a
gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét
gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,
c) jelzi a gyámhivatalnak,
ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való
felmentése vagy felfüggesztése indokolt,
d) szervezi az elhelyezési
terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal
együttműködve - családgondozást végez a vér szerinti család gyermekneveléséhez
szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat
helyreállításához,
e) családgondozást,
utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek
családjába való visszailleszkedéséhez, illetve önálló életvitelének
elősegítéséhez, ha a gyermek gondozási helye nem
gyermekotthon.
64. § A gyermekvédelmi
szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós
nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében
a) eseti gondnoki jogkörben
ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti,
illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyám nem tudja a gyermek
képviseletét ellátni,
b) eseti gondnoki jogkörben
ellátja a vagyonkezelői gondnoki feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta
fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére,
c) a Csjt.
98. §-ának (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi
jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat.
65. § A gyermekvédelmi
szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében
a) szakmai, módszertani
segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához,
b) javaslatot készít a
szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati
alkalmazását.
66. § (1) A
megyei, fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatás
a) 60. § a) pontjában
meghatározott feladatait - az elhelyezési javaslat kivételével - a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság útján,
b) a) pontban nem említett
feladatait, gyermekvédő intézet vagy más szakszolgáltatást nyújtó intézmény (a
továbbiakban együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével
biztosítja.
(2) A
megyei, fővárosi önkormányzat a 63. §-ban
meghatározott feladatokat
a) az Szt. hatálya alá
tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek,
továbbá
b) az általa működtetett
nevelőszülői hálózatban, illetve fenntartott gyermekotthonban elhelyezett
gyermek gyámja, gondozója, illetve az általa foglalkoztatott hivatásos gyám
tekintetében látja el.
(3) A
területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és
gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-65. §-okban
foglaltakon túl
a) eseti gondnoki,
vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet,
b) a megyei, fővárosi és
megyei jogú városi önkormányzat döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú
elhelyezését biztosító otthont működtet,
c) működteti az utógondozói
ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket,
d) a megyei, fővárosi és
megyei jogú városi önkormányzat vagy más fenntartó felkérésére javaslatot tesz
az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító
nevelőszülőre, gyermekotthonra,
e) ügyeleti szolgálatot
működtet,
f) működteti a
gyermekvédelmi szakértői bizottságot.
A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői
jogviszony
A nevelőszülői jogviszony
66/A.
§ (1) A nevelőszülői jogviszony a működtető és a nevelőszülő
között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás
alapján létrejövő jogviszony.
(2) A
nevelőszülői jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen -
helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott
időre is létesíthető.
(3) A
nevelőszülői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól az
időponttól illetik meg, illetőleg terhelik, amelytől a gyermek, a fiatal
felnőtt ténylegesen a nevelőszülő gondozásába került.
(4) Házasságban, illetve
élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható,
ha a nevelőszülői tevékenységéhez házastársa, illetve élettársa hozzájárul.
66/B. § (1) A
nevelőszülői jogviszony fennállása alatt a nevelőszülő együttműködik a
működtetővel, a gyámi tanácsadóval, az ellátási és gyámi tevékenységét
ellenőrző gyámhivatallal és - ha a gyámságot nem ő látja el - a hivatásos
gyámmal.
(2) A
nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a
működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van, vagy
életkörülményeiben jelentős változás várható.
66/C. § (1) A
működtető a székhelyén, illetve illetékességi területén kívül élő
nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek
nevelését, gondozását, a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen
figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdés szerinti feladatokat
el tudja látni.
(2) A nevelőszülőnél
elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát a
működtető a nevelőszülővel egyetértésben állapítja meg. Ennek során tekintettel
kell lenni a gyermekek és a fiatal felnőttek életkorára, egészségi állapotára,
fejlettségére vagy egyéb különleges nevelést indokoló szempontra, továbbá a nevelőszülő
személyiségére és életkörülményeire.
66/D. § (1) A
működtető és a nevelőszülő a megállapodást csak közös megegyezéssel
módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.
(2) A
megállapodás módosítása különösen indokolt a gyermekek és fiatal felnőttek
létszámának megváltozása esetén.
(3) A
megállapodás módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
66/E. § (1) A
nevelőszülői jogviszony megszűnik
a) a nevelőszülő halálával,
b) a működtető jogutód
nélküli megszűnésével,
c) a határozott idő
lejártával,
d) ha a nevelőszülő
gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült, és a gyámhivatal az
ezt követő hat hónapon belül újabb gyermeket, illetve fiatal felnőttet nem
helyezett el a gondozásában.
(2) A
nevelőszülői jogviszony megszüntethető
a) a felek közös
megegyezésével,
b) felmondással.
(3) A
működtető köteles felmondani a nevelőszülői jogviszonyt, ha
a) a nevelőszülő külföldre
kivándorol,
b) a nevelőszülőt a bíróság
jogerős ítélettel cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezte,
c) a nevelőszülővel szemben
a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,
d) a bíróság a nevelőszülő
szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette,
e) a nevelőszülő a (7)
bekezdésben foglaltakat megvalósítja.
(4) A
gyámi feladatokat is ellátó nevelőszülő esetében az (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott hat hónapos időtartam a gyámi tisztség megszűnésének napját
követően kezdődik.
(5) Ha a működtető vagy
a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszony megszüntetését a (2) bekezdés a) pontja
alapján kezdeményezi, erről a gyámhivatalt értesíteni kell. Ilyen esetben a
megállapodás csak a kezdeményezéstől számított hatvan nap elteltével mondható
fel.
(6) A
gyámi feladatokat is ellátó nevelőszülő esetében a nevelőszülői jogviszony
megszüntetésének csak a nevelőszülőt gyámi tisztségéből felmentő, azonnali
hatállyal felfüggesztő, illetve elmozdító jogerős gyámhivatali határozat
alapján van helye. Ebben az esetben az (5) bekezdésben előírt határidőt
figyelmen kívül kell hagyni.
(7) Ha a nevelőszülő a
gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket
alkalmaz, vagy ha a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, illetve a
gyermek gondozását, nevelését súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával
való kapcsolattartását nem biztosítja, továbbá a gyermek ellátásához
biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja, a működtető
megkeresi a gyámhivatalt a gyermek új gondozási helyének kijelölése érdekében.
(8) Ha a (7) bekezdésben
foglaltakról a gyámhivatal nem a működtetőtől értesül, a gyermek új gondozási
helyének kijelölésével egyidejűleg - az (1) bekezdés d) pontjában
foglalt eset kivételével - a megállapodás felmondását, illetve a szükséges
fegyelmi intézkedés megtételét kezdeményezi a működtetőnél.
(9) A
felmondással a nevelőszülői jogviszony azonnali hatállyal megszűnik.
(10) A
nevelőszülői jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve
nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(11) A
nevelőszülő - a működtető hozzájárulásával - helyettes szülői feladatokat is
elláthat. Ilyen esetben reá nézve a 66/O-66/P. §-okat
kell megfelelően alkalmazni.
A nevelőszülő díjazása
66/F. § (1) A
nevelőszülőt tevékenységéért - a nevelőszülői jogviszony létrehozására irányuló
megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg (a továbbiakban:
nevelőszülői díj).
(2) A
nevelőszülői díj legalacsonyabb összegét a mindenkori éves költségvetési
törvény határozza meg.
(3) A
nevelőszülői díj mértékének megállapításánál figyelembe kell venni
a) a nevelőszülőnél
elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek számát és életkorát;
b) az 55. § (4)
bekezdésében meghatározott többletfeladatok ellátását;
c) a külön jogszabályban
meghatározott nevelőszülői szakképesítés megszerzését;
d) azt, ha a nevelőszülő
ideiglenes gondozási feladatok ellátását is vállalta és arra kijelölték;
e) azt, ha a gyermek vagy a
fiatal felnőtt kollégiumi vagy diákotthoni elhelyezés, katonai szolgálat,
előzetes letartóztatás, javítóintézeti nevelés vagy szabadságvesztés miatt a
nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik.
A hivatásos nevelőszülői jogviszony
66/G. § (1) A
hivatásos nevelőszülői jogviszony a működtető és a hivatásos nevelőszülő,
illetve a speciális hivatásos nevelőszülő (a továbbiakban együtt: hivatásos
nevelőszülő) között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt
megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony.
(2) A
hivatásos nevelőszülőre a 66/A. § (2) bekezdését, a 66/B. § (2) bekezdését,
továbbá a 66/E. §-át, a 66/F. § (3) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
66/H. § (1) Ha a hivatásos
nevelőszülői jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével vagy - 66/E.
§ (3) bekezdésének e) pontjában és (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott
eseteket kivéve
|