SZOCPED Szigorlat
A szerk. 2008.01.29. 09:08
10/B
Magatartás- és viselkedészavarokkal küzdő gyermek kezelése
a szociálpedagógussal és a társintézményekkel
A segítséget igénylő esetek 70 %-a magatartási zavarokból ered.
A magatartási zavar vezető tünete:
§ alkalmazkodás
§ családba vagy iskolai közösségbe való beilleszkedés nehézsége.
A zavar oka bármi ehet, azonban a különféle tünetek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz.
Hiperaktivitás és koncentrációzavar
A koncentrációzavar az egyik leggyakoribb. Néha együtt jár a hiperaktivitással. Melynek jellemző tünete, hogy a gyermek nem tud figyelni, nyugodtan ülni, viselkedési problémái vannak.
Sok esetben agyi károsodásról vagy értelmi lemaradásról beszélnek. Ezt a problémát Still fogalmazta meg először, ő akarati gyengeségről beszélt. A 70-es években a hiperaktivitást enyhe agyi sérülés következményeként tekintették (MCD). Vezető tünete: nyugtalanság.
Barkley a következő diagnosztikai kritériumokat javasolja az ilyen jelleggel küzdő gyermekek részére:
§ szülő vagy a tanár beszámolója, hogy a gyermek nem tud figyelni
§ hétköznapi viselkedés zavarai
§ speciális otthoni helyzetekre adott reakciók
§ a tünetek jelentkezése 6 éves kor előtt
§ a tünetek tovább tartanak mint 12 hónap
§ több magatartási zavar
§ agyi károsodás
Ez a gyermekek 2-3 %-nál figyelhető meg.
A hiperaktivitást legkorábban 18 hónapos korban szokták felismerni, de 90 %-ban az iskolába kerüléskor okoz problémát. De a szülők már elmondják, hogy a gyermek már 2-3 évesen kontrolálatlan volt, állandóan vigyázni kellett arra, hogy ne sérüljön meg. Ezeknek a gyerekeknek a többsége nehezen szokja meg a szobatisztaságot.
A hiperaktivitás jelentkezhet már az óvodában is, ahol az önkontroll hiánya jelentkezik. A kortársakkal kapcsolattartási problémái is megjelennek. A koncentrációs zavar mellett negativisztikus viselkedés jelenik meg elsősorban az anyával szemben. A szófogadatlanság is vezető tünet a hiperaktív gyerkeknél, sokszor ezért viszik a gyermeket először szakemberhez.
A figyelem és koncentrációs zavarral küzdő gyermek legnagyobb nehézségei:
§ impulzivitás
§ aktivitás szintjének elégtelen regulációja
§ szabálykövető viselkedés hiányossága
- a gyermek életkori átlaga alatt teljesít
- nehezen nevelhető
- szóbeli instrukciók betartásban vannak nehézségei, kevésbé tudják kontrolálni viselkedésüket
- problémamegoldó viselkedés terén jelentkező zavarok
- szórakozottabbak, szétszórtabbak
- kevésbé fegyelmezhetőek, nagyobb a fájdalomtűrésük
- könnyen megsértődnek
- szívesen játszanak fiatalabb gyerekekkel, kevés közeli barátjuk van
- éjszakai bevizelés, beszékelés, étkezési, alvási problémák
- iskolai problémák: nem végzi el a feladatait, zajong, tanulási nehézségek, nem engedelmeskedik
Serdülőkorban van a legtöbb probléma:
Rossz társaságba keveredik.
§ allergia, környezeti ártalmak sok esetben kiváltó oknak tekintik
§ családjában gyakran fordul elő hiperaktivitás
§ családjában több az észlelhető probléma (alkohol, házassági válság), ezért a gyermek hiperaktív lesz
Fontosak a gyermekkel szemben lévő következetes elvárások. Fiatalabb korban könnyebb a kezelése.
Teljesítményzavarok
A hiperaktivitás és a koncentráció zavara is összefügg iskolai teljesítményzavarokkal. Az USA-ban a gyerkek 20-30 %-a gyenge teljesítményt nyújt. A 60-as években Bourbieu kutatásai szerint minél magasabb társadalmi státuszú a család, annál nagyobb az esély arra, hogy magasabb szinten lesz képes megküzdeni az iskola támasztotta nehézségekkel. A hátrányos helyzet is a kialakuláshoz vezethet. Sokszor azért alakul ki, mert a szülők is ezt elfogadják, hogy a gyermek nem képes többre.
A tanulási-iskolai kudarcoknál érdemes megkülönböztetni a teljesítmény gyengébb voltának primer és szekunder oldalát.
Primer: - gyenge képességűek
- konkrét képességzavarral küzdenek pl. dyslexia
szekunder: - a teljesítményzavar másodlagos
- pszichés zavar következménye pl.: koncentrációzavar
Dyslexia
§ tömegproblémának számít
§ betűk, betűsorok belátásának hiányára utal
§ általában akkor jelenik meg, ha gyermek már szavakat, mondatokat olvas
Lossow szerint: a dyslexiás gyerekek olyan hibákat követnek el, mint ép társaik, csak gyakrabban és ezek a hibák nehezen iktathatók ki a beszédből. Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget, de a beszédben hibák vannak.
Leggyakoribb tünetei:
§ olvasott szavak deformálása, kihagyása
§ betűk sorrendjének felcserélése, toldások, kihagyások
§ betűtévesztések
A gyerekek gyakran dekoncentráltak, ingerlékenyek, fegyelmezetlenek.
Gyakori problémák:
§ látási percepció
§ bal-jobb iránytévesztés
§ sokan azt mondják hátterében az olvasás tanítási módszerek is közre játszanak
3 féle olvasási módszer van érvényben:
§ szintetikus (betűkből kiinduló olvasás)
§ szóképolvasás
§ kettő kombinációja
Magyarországon az elmúlt 20 év alatt megsokszorozódott a dyslexiások száma. Ebben közrejátszottak az újfajta olvasástanítási módszerek is. Az első osztályban felismert dyszlexia 82%-ban gyógyítható, harmadikban 76 %, negyedikben 42%, 5-7 osztályban 10-15%-a.
Később 90 % rossz helyesíró marad.
Agresszivitás, illetve szocializációs zavarok
Magatartási és beilleszkedési zavarok gyakran jelentkeznek agresszív formában.
… és Forehard a magatartási zavarokat az agresszivitás jelenléte ill. hiánya alapján rendszerezi:
§ elégtelenül szocializálódott, agresszív
§ elégtelenül szocializálódott, nem agresszív
§ szocializált, agresszív
§ szocializált, nem agresszív
Agresszív magatartási zavar:
Ha a gyermek fél éven át agresszív magatartást tanúsít (szülőkkel, tanárokkal, társakkal való szembeszegülés
Nem agresszív magatartási zavar:
Szerepek, szabályok be nem tartása, hazugság, vagyon elleni bűncselekmények, lopás.
Szocializált: Gyakran csoportosan követi el a bűncselekményt
Nem szocializált: másokkal való együttérzés hiányzik
A magatartási zavarok oki között szerepelnek alkati és környezeti tényezők. Központi idegrendszeri zavarok, családi, nevelési problémákkal is összefüggenek.
Agresszív viselkedés
Kialakulásában fontos szerepe van a környezetnek, parancsosztogató szülői magatartásnak, szülő állandó kritizálásának. Nemek szerinti szóródás figyelhető meg. Megfigyelhető az iskolás korban a gyerekek egymás közötti kegyetlenkedése Olweus szerint 4 tényező vezet a fiúknál az agresszív viselkedés kialakulásához:
§ anyai elutasítás
§ anyai engedékenység agresszivitással szemben
§ anya, apa agresszív viselkedése
§ fiú temperamentuma
Antiszociális viselkedés
Alacsony gazdasái, társadalmi státusz okozta nélkülözés, családi problémák növelik a kialakulás esélyét.
Kialakulásához hozzájárhat:
§ válás
§ házastársak ellenséges viszonya
§ gyakran folytatódik felnőtt korban is
§ szülők agresszivitása
§ családi összetartás hiánya
§ közöny a gyermekkel szemben
§ anyai szeretet hiánya
Lopás, csavargás
Kezdetben szimbolikus jellegű (szülőtől, társaktól lop). Szeretethiány, nem törődés miatt, a szülő példája is nagyon fontos.
Az iskolai, óvodai lopásoknál fontos, hogy az ügyre fény derüljön és legyen szankciója is.
Fiatalkorú bűnözés
Korábban az alacsony társadalmi rétegekben volt jellemző. A 80-as évektől már máshol is.
Lan Erra 3 csoportra osztja őket:
§ neurotikus visszahúzódó: erősebb egyéniség hatására követi el
§ szocializált: normális fiatal antiszociális légkör hatására
§ szociopaták, pszichopaták: nincsenek gátlásaik, büntetésre sem reagál
Kiváltó okok:
§ biológiai
§ jó anyagi helyzet
§ családi háttér
§ szülők viszonya
Pszichopatológiai rendellenességek
Táplálkozási zavarok
§ túltápláltság: gazdag országok gyermekeinek betegsége
oka:
- szülői féltés
- nagyszülők kényeztetése
- túlkínálat nagy
- érzelmi deficit miatt
- hiánypótló
§ kóros alultápláltság oka: anya-gyermek kapcsolat
§ anorexia nervosa: jómódú családokból származnak
§ bulimia: kórosan sok evés
Ürítési zavarok
A szobatisztaság után sem tudja a vizeletét szabályozni. A nappali bevizelés ritka, akkor kóros az éjszakai, ha 6 hónapon keresztül tart. Éjszakai bevizelés gyakori a 10 évesek körében 5%, náluk felnőtt korban is előfordul. A fiúknál gyakrabban fordul elő. Öröklődhet. Egypetéjű és a kétpetéjű ikreknél gyakoribb. Pszichés konfliktus következménye. Szoktatási problémákra vezetik vissza.
A beszékelés ritkább, de súlyosabb. A fiúknál gyakrabban fordul elő.
Összefügg a székletvisszatartással, székrekedéssel – szülői szeretet hiánya, szervi okai, székletürítéssel járó fájdalmak is közre játszanak.
Alvászavarok
Felriadás vagy alvajárás.
Nem tud elaludni vagy felriad. 60 % küzd ellene. Az elalvás zavar esetén fél óra után sem tud elaludni, éjjel a szülőkhöz megy.
15 %-nál alvajárás, fiúknál gyakoribb 6-12 éves kor között.
Arcuk kifejezéstelen, nem emlékeznek rá. Betegség, fáradtság szerepet játszhat.
Mozgászavarok
Sztereotip mozgászavarok.
§ ujjszopás, körömrágás, haj kitépés
§ akkor rossz ha hosszú ideig tart, öncsonkító módon
§ tic – arc, fej, vállrángatás – szorongás, feszültség miatt – túlzott azülői szigor
Dadogás
Beszéd mozgatórendszerének zavaráról van szó. Gyakori 2-3 éves kor körül, amikor beszélni tanú, de ez elmúlik. Kóros, ha tovább fennmarad. Ennek okai:
§ szervi okok
§ öröklött hajlam
§ bal kézre való szoktatás
§ pszichés tényezők
§ anya-gyermek kapcsolat zavarai
Megbélyegző is lehet és nehezíti a kommunikációt.
Logopédia módszerével gyógyítható
Fóbiák
Megmagyarázhatatlan szorongással járnak.
Fóbiás félelmek generalizálódnak pl.: tömegfóbia
Gyermekeknél ritkán fordul elő. Leggyakoribb az iskolafóbia.
Oka:
§ anyától való elválasztás
§ válás
§ sikertelenség
|