11/B

A cig�ny gyerekek oktat�s�nak �s nevel�s�nek alapprobl�m�i

A cig�nys�g jelen helyzet�t befoly�solja:

�         meg kell n�zni, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek

�         �letvezet�s jellegzetess�gei: ez visszany�lik a v�ndorl� �letm�djukra, ami egy mentalit�st is kialak�tott benn�k

�         a cig�ny popul�ci�k viselked�s�ben, a viselked�si norm�k megl�t�ben kell keresni az okokat.

A cig�ny popul�ci� �letk�r�lm�nyeiben, �letvezet�s�ben �ltal�nos lemarad�s tapasztalhat�. A cig�nyok lemarad�s�nak oki k�z�tt leggyakrabban a cig�ny csal�dok �letk�r�lm�nyeit eml�tik.

A rossz szociokultur�lis k�r�lm�nyeket befoly�solj�k:

�         lak�sk�r�lm�nyek, ami a nem cig�ny lakoss�ghoz k�pest alacsony szint�. A telepes cig�nyokn�l el�fordulnak a f�ldes lak�sok. Nagy t�bbs�g�k ezeknek a lak�soknak egy szoba konyh�s lak�sok. Primit�vek a f�z�si lehet�s�gek. Jellemz�, hogy az �n. lak�sokban t�bb geber�ci� �l egy�tt 10-12 f�vel.

Fontos, hogy felk�sz�ts�k �ket a f�z�si �s higi�n�s teend�kre, �s ismerni�k kell a befogad� k�z�ss�g szok�sait. Az egy�tt�l�sn�l t�rekedni kell arra, hogy konfliktusmentes legyen az egy�tt�l�s

�         j�vedelem: A t�rsadalmi �s a gazdas�gi v�ltoz�sok a seg�dmunk�sokat �s az alacsony k�pzetts�g� munk�sokat �rintette. A munkan�lk�lis�g is egy negat�v t�nyez�. Fontos sz�mukra az �tk�pz�s �s egy�b k�pz�sek, melyek a munkav�llal�st seg�tik.

Az egy f�re jut� �tlagj�vedelm�k alacsonyabb az orsz�gos �tlaghoz k�pest. Kev�s az akt�v keres�, a csal�dok �tlagos nagys�g�hoz k�pest. 70-80%-uk szakk�pzetlen.

�         eg�szs�g�gyi kultur�lis sz�nvonal:

A hagyom�nyokra, a jellegzetes k�r�lm�nyekre �s a v�ndorl� �letm�dra lehet visszavezetni. De az is lehet, hogy a nem megfelel� anyagi h�tt�r miatt nincsenek meg a higi�n�s k�r�lm�nyek.

A cig�nys�gnak t�bb �vsz�zados hagyom�nya van, amit csak a magasan kvalifik�lt egy�n tud tov�bb vinni.

Az eg�szs�g�gyi sz�nvonal egy�b mutat�i:

v�geztek egy felm�r�st a telepe �s a k�zs�gben �l� cig�nyok k�z�tt. A felm�r�s szempontjai:

A telepen �l�kn�l minden mutat� rosszabb volt.

A probl�ma gy�kere �ltal�ban az alkoholizmus. (Magyarorsz�gon 2000-ben 800000 regisztr�lt alkoholista volt.)

Az alkoholizmus nem viselked�si probl�ma, hanem szok�s, f�leg a telepen �l� cig�nyokn�l. Ez megnehez�ti az alkoholizmus negat�v meg�t�l�st, neh�z lesz a felemelked�s.

A csal�di probl�m�k mellett megjelennek a pszichoszomatikus betegs�gek is. 

A m�sik t�nyez� az analfab�tizmus, ami a felemelked�st seg�ten�. A cig�ny lakoss�g 80-85 %-a analfab�ta, mert nem haszn�lja �s elfelejt �rni-olvasni. Ez nehez�ti a munk�hoz jut�st �s a felemelked�st. Nagyon alacsony a 8 oszt�lyt v�gzettek sz�ma.

A cig�ny gyerekek beiskol�z�snak probl�m�i:

A gy�gypedag�gia �s kiseg�t� (elt�r� tanterv�) iskol�kban nagyobb sz�mmal vannak cig�ny gyerekek. Ennek oka:

Nem nagyobb ar�ny� n�luk az idegrendszeri k�rosod�s, hanem a szoci�lis lemarad�s.

Az oktat�spolitika feladata, hogy ezt a helyzetet kezelje. A cig�ny gyerekekkel t�bbet kellene foglalkozni, speci�lis programokat kell alkalmazni.

A cig�ny gyerekek szellemileg nem teljes�tenek a szoci�lisan negat�v hat�s miatt, ennek oka a cig�ny sz�l� nevel�si st�lusa.

Az otthoni mili�ben jelent�sebb m�rt�k� negat�v, m�g az iskol�ban jelent�sebb m�rt�k� pozit�v hat�sa �ri a gyermeket. Ez bizonyos szempontb�l kett�s nevel�st eredm�nyez. A cig�ny sz�l�k m�s m�don, m�s normat�v�k alapj�n szertik a gyerekeket, mint ahogy a mi �rt�k�t�leteink szerint term�szetes, megszokott.

Vizsg�lat:

A cig�ny sz�l� nevel�si m�djai:

-         adekv�t �rt�k�t�leten alapul� nevel�si m�dszereket alkalmaz

-         kiz�r�lag b�ntet�ssel nevel

-         jutalmaz�ssal nevel

-         sz�ls�s�ges magatart�ssal nevel, szitu�ci� jelleg�

Norm�l nevel�s:  k�zs�gben �l�k –12%

                                telepen �l�k – 2%

Csak b�ntet�ssel nevel: k�zs�gben �l�k – 31%

                                           telepen �l�k – 23%    (nincsenek szab�lyok)

Csak jutalmaz�ssal: k�zs�gben �l�k – 9%

                                    telepen �l�k – 2%

Sz�ls�s�gesen nevel�k: k�zs�gben �l�k – 48%

                                            kelepen �l�k – 75%

A cig�ny csal�dokra jellemz� a gyermek centrikuss�g az els�sorban a telepen �l�kn�l jellemz�. Gazdag az �rzelmi kapcsolat a gyermek �s a sz�l� k�z�tt.

Komoly pedag�giai programok vannak a felemelked�s seg�t�s�re. Fontos, hogy az oktat�, nevel� programokat a specialit�soknak megfelel�en alak�ts�k ki. Az iskolai �let megadja az alapot a feln�tt kori beilleszked�shez.

M�r a XVII. sz�zadban voltak t�rekv�sek a cig�ny gyerekek olvas�s tan�t�s�ra.

M�ty�s kir�ly hivatalos leteleped�si enged�lyt adott a cig�nyoknak.

Megold�si lehet�s�gek a tan�t�son k�v�l:

�         alkoholizmus kezel�se

�         munk�ltat�s

�         lak�sk�r�lm�nyek jav�t�sa

�         b�ncselekm�nyek visszaszor�t�sa

�         eg�szs�g�gyi helyzet jav�t�sa

A cig�nyok helyzet�nek pozit�v v�ltoz�sa szempontj�b�l egyik kulcsk�rd�s a fiatalok iskol�z�sa.

Fontos az alkoholizmus, a rendszertelen munkav�gz�s, a lak�sk�r�lm�nyek, a t�lzs�folts�g, eg�szs�g�gyi helyzet jav�t�sa.

A nevel�s csak arra k�pes, hogy a jelenlegi helyzeten jav�tson, de nem tudja azt gy�keresen megv�ltoztatni.

Napjainkban a cig�nys�g leszakad� r�teg�het tartoznak azok, akik a nagyipari munk�ban t�nkre mentek �s mostanra nemcsak munkan�lk�liv�, de munkak�ptelenn� is v�ltak. Ezekben a csal�dokban az az abszurd helyzet �llt el�, hogy a sz�l�ket a gyerekek tartj�k el, hiszen a csal�d egyetlen j�vedelemforr�sa a csal�di p�tl�k.

Van a  munkan�lk�liek t�bor�ban �s a lesz�zal�koltak t�bor�ban egy olyan r�teg is, amelyik nem v�lt teljesen munkak�ptelenn�. �k kereskednek, alkalmi munk�t v�llalnak, de csak annyit, amennyi nekik tetszik.

Kialakult a cig�ny k�z�ss�gen bel�l egy sikeres v�llalkoz�, �jgazdag r�teg. �k az iskol�t annyira m�lt�nyolj�k csak, hogy amennyire �zleteikhez, jogos�tv�nyaikhoz sz�ks�ges.

Saj�tosan polg�rosult vil�g a zen�l�sb�l j�l meg�l�, tanult zen�szek�, �k term�szetesen fontosnak tartj�k az iskol�z�st �s mindent elk�vetnek annak sikere �rdek�ben.

Iskol�ztat�s probl�m�ja

�         a cig�ny lakoss�g �-ed r�sze k�zs�gekben �l

�         a problematikus cig�ny gyerekek j� r�sze szoci�lisan h�tr�nyos helyzetb�l j�n

�         a cig�ny gyerekek k�r�ben l�tezi az k�tnyelv�s�g

�         az iskol�ba l�p�skor m�r jelentkeznek a probl�m�k. Hi�nyoznak n�luk az alapvet� k�szs�gek

�         �vod�zotts�g alacsony szintje, az ott dolgoz�k nem k�pzettek, �gy nem v�rhat� el a fejleszt�s sem

�         11-12 �ves kor k�r�l a csal�d m�r m�s �rt�keke v�r el a gyermekt�l (hi�nyz�sok, l�g�sok)

�         nincs olyan hossz� gyermekkoruk, mint t�rsaiknak, de a csecsem�kor tov�bb tart n�luk

�         probl�ma, hogy sok cig�ny gyereket kiseg�t� iskol�ba tan�csolnak.

�         Homog�n cig�ny oszt�lyok l�trej�tte. A 60-as �vekben ennek csal�di szerepe volt, mert a rokons�g �gy beszoktatta a gyereket az iskol�ba. Ma a cig�ny oszt�lyok �n. gett�v� v�lnak

�         A cig�ny fiatalok fele v�gzi el az �ltal�nos iskola 8 oszt�ly�t. T�lkorosan ker�lnek a fels� tagozatba. A hi�nyz�sok miatt a b�ntet�s a sz�l�ket terheli, de �k nem tudnak fizetni.

�         A t�lkoros fiatalok a dolgoz�k iskol�j�ba ker�lnek. Gimn�ziumban csak kevesen tanulnak, szakmunk�sk�pz�ben t�bben.

A cig�nyokkal szemben el�fordul� el��t�letek

1.      A cig�nyokr�l milyen tulajdons�gok jutnak az esz�be?

�         szeg�nyek

�         j� zenei �rz�k�k van

�         szeretik a csal�dot

�         erk�lcstelenek

�         primit�vek

�         sokat hazudnak

�         piszkosak

�         babon�sak

�         lust�k

�         munkaker�l�k

Az emberekben a cig�nyokkal kapcsolatban nagyr�szt negat�v tulajdons�gok �lnek. A v�laszad�k k�z�tt legt�bben a munkaker�l�ket jel�lt�k meg, pedig a f�rfiak 90 %-a dolgozik.

2.      Ha a buszon egy cig�ny mellett is van �res hely, de m�shol is van, le�lne-e mell�?

A megk�rdezettek t�bb mint 70 %-a a cig�nyokkal szemben el��t�lettel viselkedik, elutas�t� v�lem�nyt k�pvisel

3.      Ha most k�tne h�zass�got, h�zast�rs�ul v�lasztana-e cig�nyt?

4.      Sz�vesen venn�-e ha k�zvetlen munkat�rsa cig�ny lenne?