4./ B Tétel

A család definíciója, a család támogató funkciói Caplan szerint.

Kiscsoportnak nevezzük azokat a csoportokat, amelyeknek taglétszáma olyan kicsi, hogy a csoporttagok egymást személyesen ismerik és egymással szoros kapcsolatban vannak. Ilyenek pl: a lakóhelyi csoportok, iskolai osztályok, baráti csoportok és maga a család is.

Elsődleges vagy primer csoportnak nevezzük az olyan kiscsoportokat, amelyben a tagok teljes személyiségükkel vesznek részt, ezért a kapcsolatok sokoldalúak és érzelmileg színezettek. Ilyen csoport elsősorban a család, továbbá elsődleges csoport lehet a baráti közösség, tágabb rokonság.

Családnak nevezzük az olyan egy fedél alatt élő kis primer csoportot, amelyek tagjait jogi, örökbefogadási vagy leszármazási kapcsolat köt össze.

A család helyzete a mai, magyar társadalomban

A családi életet és kapcsolatait beárnyékolják a nehézségek:

v     a többgyermekes család anyagi gondokkal küzd.

v     a házasodási kedv csökken: 1949 – ben ezer lakosra 11,7 házasságkötés jutott, míg 1997 ben csak 4,6 aminek egyik oka a lakosság elöregedése.

v     a válások száma növekszik: 1000 házasságkötésre 570 válás jut.

v     a gyerekszám fogy: az egy főre jutó születések száma 10 alatt van

v     gyengül a szülők szerepének a hatása: A szülők rengeteget dolgoznak és nem képesek kellő időt szentelni a gyermekeiknek.

v     változik a szülő-gyermek kapcsolatforma: A szülők leereszkedők, engedékenyek.

v     a család bizonyos funkciói elmosódnak

v     növekszik az abortuszok száma: minden második terhesség abortusszal végződik

A csoport támogató funkciói:

Manapság a hagyományos családok csak nehézségek árán képesek a felgyorsult gazdasági és társadalmi változásokhoz igazodni. Ez a krízisszerű állapot, úgy tűnik, nem jelenti a tradicionális családforma végső felbomlását, megszűnését, csupán az átalakulás szükségességét. Egyértelműek az adatok arra vonatkozóan, hogy a házasságban élők között kimutathatóan kisebb a halálozási és megbetegedési arány, mint az egyedül élők között.

Ez a különböző társas tömörülések (pl.: család) „támogató rendszerének” köszönhető.

A támogató rendszerű csoportok legfőbb jellemzői az egyénre vonatkozóan:

v     sajátos individuumként kezelik

v     személyes módon érdeklődnek iránta

v     az ő nyelvét beszélik

v     nyílt elvárásokkal vannak iránta,

v     nyíltan minősítik a teljesítményeit

v     jutalmazás és büntetés egyaránt működik

v     lényegét tekintve az egyén személyes szükségleteire érzékenyek.

Ha ezek a csoportok támogatást nyújtanak fellelhetők az alábbi mozzanatok:

v     fontos, hogy a rájuk bízott személy a saját lelki erőforrásait mobilizálja

v     feladatokat felosztják a segítők és a rászorulók között

v     a különböző támogatásokkal (pénz) azt célozzák, hogy az egyén javíthassa saját problémamegoldó képességét.

A család támogató funkciói Caplan szerint

1.                  A világra vonatkozó információk összegyűjtése és terjesztése

v     Tapasztalatátadás

v     Egymás felkészítése az előforduló feladatokra

v     E funkciók köre a szocializáció jelenségkörébe sorolható

2.                  Visszajelentő – útmutató rendszer

v     A család az egyén mindenegyes megnyilvánulását akarva-akaratlanul minősíti.

v     Ezzel a családtagok megtanulják, hogyan kezeljék a viselkedésükre vonatkozó másoktól jövő reakciókat.

v     A család akkor tud ebben segíteni, ha elfogadó légkörével bátorítja a családtagokat a mindennapi dolgaikról való beszámolásra.

v     Ha ezek mögött érzi az egyén az érzelmi biztonságot, akkor be tudja építeni a kritikákat a viselkedésébe.

v     A család mindig a saját értékrendjéhez viszonyítva minősíti az egyént.

3.                  A világról kialakuló kép az életfilozófia forrása

v     Legfőbb forrása az értékek kialakulásának

v     A szülők kongruens megnyilvánulásaiból megtanulja a gyermek, az életfilozófiát. Ennek a belsővé vált érték és hitrendszernek énerőt fokozó szerepe van, amely az egyént átsegíti a krízishelyzeteken.

v     Újfajta helyzetben ezen stabil értékrend nyújt segítséget

4.                  A problémák megoldásában eligazít és közbenjár

v     Az egyén megtanulja, milyen problémával hova lehet fordulni

5.                  Gyakorlati és konkrét segítség forrása

v      A családi segítések a krízisek és változások idején a legjelentősebbek.

v     A konkrét segítség mellet a legfőbb értékük az, hogy azonnal elvárható kérés nélkül.

v     Joga van hozzá, így megőrizheti autonómiáját és önbecsülését

6.                  Pihenés és regenerálódás színtere

v     Itt engedheti el magát igazán az ember. Itt lehet leginkább individuum, vagyis önmaga.

v     Az állandóság a jól ismert szerepek és helyzetek biztonságérzetet nyújtanak

7.                  Referencia és kontrollcsoportként hat

v     A családtagoknak szükségük van arra az érzésre, hogy jól ismerik őket, érdeklődéssel viseltetnek dolgaik iránt, s hogy a többi családtag véleménynyilvánítását szeretettel, segítő szándékkal teszi.

v     A család állandóan kontrollálja tagjai viselkedését

v     A családból jövő visszajelzések mindig mélyebben érintik a tagokat, mint a kívülről érkezők.

8.                  Az identitás forrása

v     Az élet problémáival való boldogulás záloga az egyén énképének, önértékelésének, identitásának a letisztultsága, stabilitása, aminek az alapjait a családban kapja az ember.

v     Krízishelyzetben az ember elbizonytalanodik, a külső hatásokra fogékonyabb és nyitottabb lesz. Ilyenkor a család az elfogadás éreztetésével segíthet stabilizálni az identitás érzést.

9.                  Az érzelmi teherbírást fokozza

A mentálhigiénés megközelítés szempontjából a család segítő funkciói közül ez az egyik leglényegesebb. Az érzelemi teherbírástól függ ugyanis, hogy az egyén életének a megterhelő, kritikus időszakait hogyan vészeli át: konstruktívan, előremutatóan, a fejlődés irányába, vagy regresszíven, további problémák kiindulópontjait „termelve ki” ezáltal. A krízishelyzetek feldolgozásának folyamatában a család szerepe:

v     A krízisek és változások negatív érzelmeket mozgósítanak az egyénben, amelyek kontrollálása sok energiát igényel. Ilyenkor a család legfőbb szerepe az, hogy erősítse az egyént, aki énjével harcol a negatív érzelmek kézbentartásáért.

v     A krízishelyzetekben levő egyént a frusztrációk infantilisabb regresszívebb lelki munkamódok irányába sodorják. Ilyenkor a család részéről szolidaritásra, szeretetre van szüksége.

v     A krízisek gyakran végződnek veszteségekkel, amelyeknek a feldolgozása hosszadalmasabb lelki feldolgozást igényel. Pl.: „gyászmunka”.

A támogató funkciók hatékonyságához szükséges:

v     Közös nyelv, nyílt kommunikáció

v     Generációk közötti élő kapcsolat

v     Egészséges interperszonális kapcsolatok a családban

v     Felelősségérzet, családi kontroll elfogadása

v     Egyetértés