CSALÁDPED
A szerk. 2008.05.21. 08:52
6/A Felelősségre és függetlenségre nevelés
A szülők mindig és mindenütt igyekeznek megtalálni a módját annak, hogyan szoktathatnák rá gyermekeiket a felelősségteljes viselkedésre. Ám a felelősségérzetet senkire sem lehet ráerőltetni. Belülről bontakozik ki, és ezt a folyamatot a családi otthonban és a közösségben felvett értékek táplálják és irányítják.
Mik a felelősségérzet forrásai?
Nemcsak azt szeretnénk, ha gyermekeink felelősségteljes emberekké válnának, arra is törekszünk, hogy felelősségérzetük az alapvető értékekre vonatkozzanak. Ilyenek az élet tiszteletben tartása és az emberi jólét megbecsülése. Egyszerűbben: az élet, a szabadság és a boldogságra törekvés tiszteletben tartásán alapszik.
Mi a kívánatos célok és a mindennapi gyakorlat egyensúlya?
A gyerek felelősségérzete elsődlegesen a szülők hozzáállása és magatartása nyomán fejlődik ki. Közben lényeges, hogy a gyermekek kifejezhessék érzéseiket; a szülők pedig megmutassák az érzések kezelésének és az érzelmekkel kísért viselkedés elfogadható módját.
Nem ajánlatosak a következő nevelésmódok:
Az indulat tagadása: „Nem is úgy gondolod, ahogy mondod: valójában szereted az öcsikédet, te is tudod." Elidegenítés: „Ez nem is te vagy. Csak a benned levő ördög mondatja ezt veled."Elnyomás: „Ha még egyszer kiejted a szádon azt a szót, hogy *gyűlölöm*, úgy elverlek, hogy megemlegeted halálod napjáig”Szépítgetés: „Nem is gyűlölöd igazából a testvéredet, legfeljebb nem szereted olyan nagyon. Felül kell emelkedned az ilyen érzéseken."
Milyen „programok" állnak rendelkezésünkre?
Lássuk be, hogy gyermekeink személyiségének fejlesztése a velük kialakított kapcsolattól függ, személyiségvonásokat és viselkedésmintákat főképp példánkkal közvetítünk, szavakkal nemigen. Ezen kívül, ismerjük meg gyermekünk legbensöbb gondolatait, érzéseit
Hogyan jutunk el a háborútól a békéig?
Csupán egyetlen módon nyerhetjük meg a küzdelmet: ha sikerül megnyernünk gyermekünket. A kedvező változást gyermekeiknél a szülők a következő módon kezdeményezhetik:
1. Határozott odafigyeléssel. A gyerekeket joggal bántja, ha a szüleiket „szemmel láthatóan" nem érdeklik érzéseik és gondolataik.
2. Fejezzük ki érzéseinket és gondolatainkat támadó él nélkül. A "viharos" családi helyzeteket a szülők sokkal hatékonyabban uralhatják, ha érzéseiknek és gondolataiknak úgy adnak hangot, hogy közben nem támadják gyermekük személyiségét, egyéni méltóságát.
3. A „harag láncreakciójának" kerülésével. Tudatosan meneküljenek a szülők az olyan szavaktól és kifejezésektől, amelyek csupán fokozzák a gyűlöletet és ellenállást.
Mi a kapcsolat a felelősség, a vélemény és a választás között?
Köztudott, hogy a gyerekek nem születnek felelősségérzettel. Sőt, a társadalmilag elfogadható felelősségérzet sem alakul ki automatikusan. Sok éves gyakorlással sajátítható el. Közben az szükséges, hogy a gyerek naponta gyakorolhassa ítélőképességét és módja legyen választani különféle lehetőségek (alternatívák) között, amelyek megfelelnek életkorának és értelmi szintjének.
A zsebpénz nem a jó viselkedés jutalma, vagy a házi munkáért járó fizetség. Nevelési eszköz, amelynek célja: tapasztalatot nyújtani a pénz használatával kapcsolatban, lehetővé téve, hogy a gyerek gyakorolhassa a választást és növekedjen felelősségérzete.
Gyerekeink maguk választhatják ki barátaikat. Hiszünk a szabadságban, ellenezzük a kényszert, és tudjuk, hogy a szabad kapcsolatteremtés alapvető demokratikus jog. Ám felelünk gyermekünkért. Ezért nem mindegy, kivel barátkozik.
A „kedvenckék" vonzzák a gyereket, sőt azok jó hatással lehetnek a gyermek szociális érzékenységére. Ha a gyerek megígéri, hogy ügyelni fog a háziállatra, csupán jó szándékáról tesz tanúbizonyságot, ami még egyáltalán nem bizonyítja, hogy erre valóban képes.
|