A PEDAG�GIAI PSZICHOL�GIA RENDSZERE

1.A pedag�giai pszichol�gia t�rgya

2.A pedag�giai pszichol�gia kutat�si m�dszerei

3.A pedag�giai hat�s t�rv�nyszer�s�gei

4.A pedag�giai folyamat szem�lyi rendszere

               A tanul� szem�lyis�ge

               Tan�r szem�lyis�ge

5.A nevel�si �s oktat�si folyamat pszichol�giai elemz�se

6.Az �tlagt�l elt�r� tanul�kkal val� b�n�sm�d pszichol�giai megk�zel�t�se

              Kiemelked� k�pess�g� tanul�k

              Tanul�si-nevelhet�s�gi probl�m�kkal k�zd� gyerekek

7.A pedag�giai pszichol�gia kapcsolata  t�rster�letekkel

               Iskolapszichol�gus

               Szaktev�kenys�gek …

      F�bb kutat�si m�dszerek:

1. Megfigyel�s
2. K�s�rlet
3. Explor�ci�
4. Tesztm�dszerek
5. Pedag�giai helyzetteremt�s
6. Pedag�giai besz�lget�s
7. A tanul� tev�kenys�geinek �rt�kel�se
8. Egy�b m�dszerek: pl. szociometria

      Tesztek

      Szem�lyis�g vizsg�lati elj�r�sok:

Projekt�v elj�r�sok: rajzvizsg�latok, b�bteszt, meseteszt, vil�gj�t�k, Rorschach teszt, CAT TAT stb.

Szem�lyis�g k�rd��v: pl. Eysenck-f�le k�rd��v

      K�pess�gvizsg�latok:

 pl.: figyelemvizsg�lat (Pieron teszt), eml�kezetvizsg�lat, r�szk�pess�g vizsg�lat, �szlel�si k�pess�g m�r�se: Frostig teszt stb.

     Intelligencia vizsg�latok: pl.: Bp-i Binet teszt, MAWGYI, Raven nonverb�lis intelligenciateszt

      Eysenck-f�le gyerek szem�lyis�g-k�rd��v dimenzi�i:

      Pszichoticizmus

      Extraverzi�

      Neuroticizmus

      Szoci�lis konformit�s

      A „Big Five” k�rd��v (BFQ) faktorai:

      Ball�r Endre (2003): a tantervi tartalom �sszetev�i:

      Ismeretek

      K�pess�gek, kompetenci�k, kulcskompetenci�k

      Kultur�lis �rt�kek

      Erk�lcsi norm�k.

A tantervi tartalomnak igazodnia kell a tanul�k �ltal�nos �s egy�ni fejl�d�si jellemz�ihez,

�sszhangban kell lennie a nevel�s-oktat�s c�ljaival,

�s figyelembe kell vennie a tantervi k�vetelm�nyeket.

      A 2003-as NAT deklar�lt �rt�kei:

      demokratizmus

      humanizmus

      az egy�nis�g �s fejl�d�s�nek tiszteletben tart�sa

      alapvet� k�z�ss�gek (csal�d, haza, Eur�pa, a vil�g) egy�ttm�k�d�se

      nemi es�lyegyenl�s�g

      szolidarit�s

      tolerancia.

      A NAT m�velts�gi ter�letei:

1. Anyanyelv �s irodalom
2. �l� idegen nyelv
3. Matematika
4. Ember �s t�rsadalom: t�rsadalmi, �llampolg�ri �s gazdas�gi ismeretek, emberismeret; t�rt�nelem
5. Ember �s term�szet: term�szetismeret; fizika; k�mia; biol�gia �s eg�szs�gtan
6. F�ld�nk �s k�rnyezet�nk
7. M�v�szetek: �nek-zene; t�nc; dr�ma; vizu�lis kult�ra; mozg�k�pkult�ra �s m�diaismeret
8. Informatika: sz�m�t�stechnika, k�nyvt�rhaszn�lat
9. �letvitel �s gyakorlati ismeretek: technika; h�ztart�stan �s gazd�lkod�s; p�lyaorient�ci�
10. Testnevel�s �s sport.

      A 2003-as NAT 8 kiemelt fejleszt�si ter�letet hat�roz meg:

      Kompetencia fogalma

      A kompetencia fogalma Chomsky nyelvi kompetencia elm�let�b�l ered, amely vel�nk sz�letett nyelvelsaj�t�t�si tud�st jelent.

      Pedag�giai szempontb�l a kompetencia a tud�snak arra a form�j�ra utal, amelynek elsaj�t�t�sa term�szetes k�zegben, �letszer� tapasztalatok r�v�n t�rt�nik, �s �gy alkalmaz�sa is term�szetes k�nnyeds�ggel �s hat�konys�ggal val�sul meg. Hasonl�an ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd v�gtelen�l sokf�le gondolat megfogalmaz�s�ra alkalmazzuk.

      Nagy J�zsef kompetencia meghat�roz�sa:

      A kompetenci�k a d�nt�s �s kivitelez�s megval�sul�s�t szolg�l� mot�vum-�s k�pess�grendszerek.

      Illetve: ”a szem�lyis�g hierarchikus, egym�sba �gyaz�d� komponensei: a kompetenci�k, a hozz�juk tartoz� mot�vum-�s tud�srendszerek, amelyeknek �sszetev�i a mot�vumok, a k�pess�gek, az ismeretek, a k�szs�gek �s a pillanat t�rt r�sze alatt megval�sul� rutinok.”

      A kompetenci�khoz tartoz� mot�vum- �s k�pess�grendszerek:

 A kognit�v kompetencia �sszetev�i:

      Gondolkod�si mot�vumok �s k�pess�gek

      Tud�sszerz� mot�vumok �s k�pess�gek

      Kognit�v kommunik�ci�s mot�vumok �s k�pess�gek

      Tanul�si mot�vumok �s k�pess�gek

A szoci�lis kompetencia �sszetev�i:

      Proszoci�lis viselked�s

      Szoci�lis kommunik�ci�

      Csoportviselked�s

      �rdek�rv�nyes�t�s

A szem�lyes kompetencia fontosabb mot�vumai �s k�pess�gei:

      �nv�delmi mot�vumok �s k�pess�gek

      �nell�t�si mot�vumok �s k�pess�gek

      Speci�lis mot�vumok �s k�pess�gek

      �nszab�lyoz�si mot�vumok �s k�pess�gek

      �nfejleszt�s mot�vumai �s k�pess�gei

      Nevel�si folyamat c�lter�letei:

      Ismeretek elsaj�t�t�sa a t�rsadalmi �let szab�lyair�l, norm�ir�l. Form�i:

n  Tapasztalatszerz�ssel: spont�n m�don vagy tervszer�en

n  Cselekv�ssel, aktivit�ssal: ut�nz�s r�v�n

n  Szok�sok kialak�t�s�val

n  Fogalmak kialak�t�s�val

n  Szab�lyoz� norm�k interioriz�l�s�val.

n  Megfelel� magatart�sform�k kialak�t�sa

      �rt�kes szem�lyis�gjegyek kialak�t�sa

      Ig�nyszint �s teljes�tm�nymotiv�ci�

Ig�nyszint: teljes�tm�nyv�gy, teljes�teni akar�s

A siker ut�n n� az ig�nyszint: nehezebb feladat

A kudarcot k�vet�en cs�kken: k�nnyebb feladat

Sikerorient�lt tanul�k jellemz�i: k�zepes neh�zs�g� feladat, bels� okokra hivatkoznak.

A kudarcker�l� szem�lyek: vagy nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra teszik a m�rc�t. Alacsony teljes�tm�nyig�nnyel rendelkeznek. K�ls� okokra hivatkoznak.

Az ig�nyszint tant�rgyank�nt, nemi hovatartoz�sk�nt is v�ltozik: a l�nyok a re�l tant�rgyakt�l tarthatnak m�g a fi�k a hum�n t�rgyakt�l.

      Motiv�ci�

A motiv�ci� cselekv�sre k�sztet� bels� mozgat� er�. Mot�vumok, ind�t�kok �sszess�ge.

Form�i:

1. Bels� ind�t�kok: �rdekl�d�s, k�v�ncsis�g, probl�mafesz�lts�g, megismer�si v�gy. A „mi�rt” k�rd�sekben nyilv�nulnak meg.
2. K�ls� motiv�ci�: jutalom, dics�ret, verseng�si t�rekv�s, �n�rv�nyes�t�si v�gy, b�ntet�st�l val� f�lelem, m�sok elismer�s�nek az ig�nye, azonosul�si ig�ny.

Bels� motiv�ci�:

      Maga a tev�kenys�g v�gz�se jutalmaz�

      Kompetencia�rz�s er�s�dik

      Kreativit�s, kezdem�nyez�s, egy�ttm�k�d� k�szs�g

      �njutalmaz�s

K�ls� motiv�ci�:

      M�sokt�l �rkez�  meger�s�t�s

      Kompetencia�rz�s cs�kken

      Jutalom�rt, elismer�s�rt v�gzett tev�kenys�g

      Maslow sz�ks�gletpiramisa

      �rt�kel�s form�i:

1. Explicit –kifejezett: sz�beli dics�ret, elismer�s, jutalom.
2. Implicit – rejtett �rt�kel�s: nemverb�lis, metakommunikat�v jelz�sek.