6/c. A besz�lget�s vezet�se

1.     Akt�v hallgat�s k�szs�ge

2.     A seg�t�s folyamata:

�         felt�r�s (t�nyek+ �sszef�gg�sek!)

�         �rtelmez�s (m�k�d�sr�l hipot�zis)

�         tervez�s (c�lkit�z�shez vezet� �t)

�         megval�s�t�s (strat�gia �s taktik�k)

�         ki�rt�kel�s (siker ill. kudarc –elemz�s)

3.     A „besz�lget�s” saj�toss�gai

• kapcsolat kialak�t�s (elv�r�sok �s f�lelmek!)
• kommunik�ci�s k�szs�gek
• akad�lyok (mit, hogyan, mi�rt?)
• emp�tia
• f�kusz – keres�s
• pozit�v visszajelent�s
• perspekt�va nyit�s
• motiv�l�s �s b�tor�t�s a v�ltoztat�sra                                       fejleszt�s

K�pes vagyok-e seg�t� kapcsolatot l�trehozni?

1)      Tudok-e a m�sik ember sz�m�ra megb�zhat�nak, t�masznak �s k�vetkezetesnek lenni? (Kongruens viselked�s)

2)      Tudok-e el�g kifejez� lenni, mint ember, hogy k�ts�get kiz�r�an k�z�ljem, ki vagyok?           (Kett�s-k�zl�sek - vagy �ttetsz�en igaziak vagyunk)

3)      Megengedem-e magamnak, hogy a m�sik emberhez pozit�van viszonyuljak?    Melegs�get, gondoskod�st, szeretetet, �rdekl�d�st, megbecs�l�st adjak neki?            (Szem�lyes kapcsolat)

4)      Tudok-e el�g er�s szem�lyis�g lenni, hogy �n�ll� legyek a m�sik mellett?         (F�ggetlen, auton�m, �rett szem�lyis�g)

5)      El�g biztos vagyok-e �nmagamban ahhoz, hogy hagyjam a m�sik embert is �n�ll�an l�tezni? (�n�rt�k, �nbecs�l�s--az legyen aki: becs�letes v. hazug...)

6)      K�pes vagyok-e teljesen �tadni magam a m�sik ember �rz�svil�g�nak �s szem�lyes gondolatainak, s ezeket az � szem�vel l�tni? (�t�lkez�s n�lk�l, emp�ti�val)

7)      El tudom-e fogadni ennek az embernek a k�l�nb�z� arcait, amit el�m t�r?  (Felt�tel n�lk�li elfogad�s, el��t�let, vagy el��t�let mentess�g)

8)      Tudok-e kell� �rz�kenys�get tan�s�tani a kapcsolatban �gy, hogy viselked�sem ne hasson fenyeget�en?  (Dominancia sz�ks�glet vagy �rett, auton�m szem�lyis�g)

9)      Meg tudom-e �t szabad�tani a k�ls� �rt�kel�s r�m�t�l? (�rt�kel�s mentess�g)

10)   Tal�lkozhatom-e a m�sik egy�nnel, amint �ppen az alakul�s folyamat�ban van, vagy meghat�rozza-e viszonyunkat az � �s az �n m�ltam? (�retlen, neurotikus szem�ly vagy l�tom, amiv� alakulhat, s ebben er�s�tem �t meg).

A besz�lget�s n�h�ny alapelve:

a., Az esem�nyt�l a kapcsolatig

Legc�lszer�bb:

Nem az esem�nyre v�laszolunk;

Hanem azokra  a kapcsolatokra, amelyeket az esem�ny mag�ban rejt.

Pl: Fl�ra - kevesebb aj�nd�kot kap, mint a b�tyja

                                 ?

anya:                        nem ez a l�nyeg

       ?                        ?

hanem: szeretlek - e t�ged is annyira, mint a b�ty�dat?

b. Az esem�nyekt�l az �rz�sig:

C�lszer�:

            Nem az esem�nyre

            Hanem az esem�nyekkel kapcsolatos �rz�sekre v�laszolni.

pl.: Gl�ria mes�lj; D�rit-> fi�k -> s�ros g�d�rbe

Anya l�nya �rz�seire reag�l:

            “L�tom, ez feld�h�tett”

            “M�rges volt�l a fi�kra.”

            “M�g mindig haragszol r�juk.”

“Ugye f�lsz, hogy veled is ezt teszik?”

V�lasz: “Csak pr�b�lj�k meg, magammal r�ntom �ket” -nevet�s- der�s befejez�s.

c. Az �ltal�nost�l a k�l�nlegesig:

Ha egy gyermek �nmag�r�l jelent ki valamit

C�lszer�:

Nem egyszer� igen-nem-el felelni, hanem olyan �rnyalatokkal, hogy �rezze: v�rakoz�s�n fel�l meg�rtett�k az �rz�seit.

Gyermek: “Nem vagyok j� matekb�l.”

Helyes v�laszok: “A matek nem k�nny� tant�rgy. Dolgozat�r�skor k�l�n�sen neh�z lehet. B�zzunk benne, hogy megteszed, ami t�led telik.”

Gyermek negat�v k�pet fest �nmag�r�l: Tagad�sunk �s az ellenkez�s�nk nem seg�t.

�gy seg�t�nk, ha �reztetj�k vele: nem csup�n az �rz�seit �rtj�k meg, de azt is, ami m�g�tt�k van.

d. Az ambivalencia kimond�sa:

A gyermekek k�tf�lek�ppen �reznek sz�leik, tan�raik �s olyan szem�lyek ir�nt, akiknek “hatalmuk” van felett�k.

Meg kell �rtetni vel�k, hogy ezek az �rz�sek norm�lisak �s term�szetesek.

Sok sz�gyenkez�st�l �s szorong�st�l megk�m�lhetj�k �ket, ha ambivalens �rz�seiket tudatos�tjuk benn�k, hangot adunk nekik.

B�lcsess�gre van sz�ks�g ahhoz, hogy felismerj�k mindenfajta �rzelem jogos, lehet: a pozit�v �s negat�v �rzelmek �pp�gy, mint az ambivalensek.

Nem mi magunk v�lasztjuk meg az �rzelmeinket, de mi d�nthetj�k el, hogyan �s mikor fejezz�k ki azokat.

Sokkal fontosabb a gyermeknek, hogy tudja mit �rez, mint hogy tudja, mi�rt �rzi azt.

e. T�kr�t tartani a szem�lyis�g el�

A gyermek �gy nyerhet tiszta k�pet �rzelmeir�l, ha “hallja” amint visszat�kr�z�dnek benn�nk.

A t�k�rt�l ?  t�k�rk�pet v�runk.

Az �rzelmi t�k�r szerepe az, hogy olyannak mutassa �rzelmeinket, amilyenek val�j�ban torz�t�s n�lk�l.

f. A teljes�tm�nyt dics�rj�k vagy a szem�lyis�get?

Sz�l� - dics�r “milyen j� kisfi� vagy”

A gyermek nem k�pes ezt elfogadni, mert saj�t mag�r�l kialakult k�pe ett�l meglehet�sen elt�r, pl.: azt k�v�nja, hogy a b�tyja k�rh�zba ker�lj�n.

Val�j�ban:

Min�l t�bben dics�rik, ann�l rosszabbul fog viselkedni, az�rt, hogy kimutassa igazi �nj�t.

g. K�v�natos �s nem k�v�natos dics�ret:

K�vetkezetesen kell adagolni