1/b. Csal�d, p�r- �s csal�dt�pusok, csal�d feladatai

Csal�d

A szociol�gia csoportokat, szervezeteket �s a t�rsadalmat, valamint a benn�k v�gbemen� folyamatokat �s a k�z�tt�k l�v� kapcsolatrendszert vizsg�l� tudom�ny.

Az alkalmazott szociol�gi�k egyik legfontosabb r�sztudom�ny a csal�dszociol�gia, amely a csal�d funkci�ival, nagys�g�val, �sszet�tel�vel, a csal�dtagok k�lcs�n�s kapcsolat�val foglalkozik, vizsg�lja a t�rsadalmi k�rnyezet hat�s�t a csal�dra. A t�rsadalom „betegs�gei” rombol� hat�s�ak a csal�dra, mint „els�dleges csoportra”, v�gterm�ke a „nem teljes csal�d”.

A csal�dszociol�gi�ban k�l�nb�z� ir�nyzatok tal�lhat�k:

1)      Tal�n legelterjedtebb az interakcion�lis csal�dszociol�gia, amely a csal�dtagok k�z�tti �rintkez�st, k�lcs�nhat�st, ill. interakci�t tartja a csal�d alapelem�nek. Ha ez megsz�nik, sz�thullik a csal�d. Sorsd�nt�k a szerepek, ilyenek: f�rfi, f�rj, apa, n� feles�g, anya, fi�, �cs, b�ty, le�ny, h�g, n�ne. A szerepek mellett l�nyeges az interakci� helye �s k�rnyezete. A h�zass�g, a rokons�g, a k�z�s otthon �s a kult�ra k�ti �ket �ssze.

2)      A struktur�lis-funkcion�lis csal�dszociol�giai iskola a csal�dot a t�rsadalmi rendszerben szeml�li. A csal�d a t�rsadalom alrendszre. Ezen szeml�let kulcsfogalma a funkci�, ami a csal�d �s m�s rendszer, vagy alrendszer k�z�tti olyan cselekv�ssor, t�rt�n�s, amelynek c�lja az adott rendszerek vagy alrendszerek fennmarad�s�nak �s egyens�ly�nak biztos�t�sa. Ezek:

�         reprodukci� �s szocializ�ci�,

�         gazdas�gi �s politikai,

�         k�z�ss�gi �s nevel�,

�         vall�s-erk�lcsi �s fesz�lts�gold� funkci�

Ha a csal�d j�l ell�tja feladatk�reit, funkci�it, kiel�g�ti a csal�dtagok sz�ks�gleteit �s biztos�tja a t�rsadalom fennmarad�s�t. A vall�si funkci�nak saj�ts�gos szerep jut: t�mogatja a csal�dtagokat a kr�zisek �s szorong�sok megold�s�ban, m�sr�szt pedig a t�rsadalmi kontrollt seg�ti el�.

3)      A fejl�d�sszeml�let� csal�dszociol�gia a csal�d bels� szerkezet�b�l ad�d� dinamikus fejl�d�sre �p�t. K�zponti helyet kapnak az �letciklusok, mint az:

�         �jonnan h�zas p�r,

�         csecsem�t nevel� csal�d,

�         b�lcs�d�s-�vod�s kor� gyermekes csal�d,

�         iskol�skor� gyermekes csal�d,

�         serd�l� gyermekes csal�d,

�         fiatal feln�ttel �l� csal�d,

�         feln�vekedett gyermekeit kibocs�t� csal�d,

�         magukra maradt akt�v sz�l�k,

�         �reg h�zasp�r.

Az �letciklus meghat�roz�s�n�l h�rom t�nyez�: a csal�d nagys�ga, a csal�d kor�sszet�tele �s a csal�dtagok keres�k�pess�ge, a csal�d egyik alrendszer�nek (sz�l�, gyerekek stb.) v�ltoz�sa m�dos�thatja az eg�sz rendszert (csal�dot).

4)      A rendszerszeml�let� csal�dszociol�gia rendszerszeml�let szerint a csal�d a t�rsadalom rendszer�ben �s annak alrendszereiben �l. Maga a csal�d is rendszert k�pez.

Bels� rendszer�nek alkot�elemei a csal�di szerepek, mint a f�rfi, n�, apa, anya, f�rj, feles�g, fi�, le�ny s az alrendszerek: sz�l�k, gyermekek, f�rfiak, n�k, stb. A szerepek �s alrendszerek vil�gosan �s j�l elhat�rol�dnak egym�st�l, ugyanakkor szoros, de nem merev, v�ltoz� intenzit�s� �s bizonyos auton�mi�t megenged� kapcsolat �ll fenn k�z�tt�k.

A csal�d elemei:

�         alapszerepek, biol�giai �s pszichol�giai alap�ak (apa, anya, stb.)

�         a rendszer feladatk�rei a csal�d tev�kenys�geit rendezik ennek c�lja �s eredm�nyei szerint

�         alrendszerek k�t vagy t�bb szerep egy�ttes hat�s�t biztos�tj�k (sz�l�k, gyermekek, stb.)

A csal�d �letciklusa sor�n m�s-m�s rendszer�llapotokba ker�l, v�ltozik, az el�z� �llapotb�l �jabb �letforma j�n l�tre. Alakulnak a szerepek �s feladatok is.

A csal�d k�ls� rendszer�hez tartoznak a szerepek, mint a nagyapa, nagyanya, nagyb�csi, nagyn�ni, keresztapa, keresztanya, stb. valamint az alrendszerek, mint a nagysz�l�k, a rokonok, a bar�tok, a szomsz�dok, a szoci�lis t�r (telep�l�s, lak�telep) s�t maga az orsz�g is, ahol a csal�d �l.

Nagyon fontos a visszajelz�s fogalma. Ez k�tf�le lehet:

-        negat�v visszajelz�sekkel a csal�dtagok vagy alrendszerek olyan inform�ci�khoz juttatj�k a csal�dot, amelyek figyelmeztetnek a csal�drendszer c�ljai �s a val�s helyzet k�z�tti ellentmond�sokra

-        pozit�v visszajelz�s �j c�lokat jel�l meg a csal�drendszer sz�m�ra, s ezzel a csal�d meg�jul�s�t szolg�lja

A csal�d fogalm�nak jelent�se:

�         a legr�gibb emberi int�zm�ny

�         az egy fed�l alatt �l� kisk�z�ss�g, amelynek tagjait vagy h�zass�gi k�tel�k, ill. egy�tt�l�si sz�nd�k, vagy sz�l�-gyermek kapcsolat f�zi �ssze

�         a rokonok k�z�ss�ge

�         az emberi kapcsolatok sz�ntere,a h�ztart�s

�         biol�giai, az emberis�get �jratermel� egys�g

�         szociol�giailag, a t�rsadalom �s az egyh�z alapsejtje

�         a csal�d egy pszichikai, t�rsadalmi �s gazdas�gi alapk�rnyezet, amelynek vall�si �s erk�lcsi jellege van

A h�zasod�si kedv cs�kken, a v�l�sok sz�ma n�vekszik, a gyereksz�m cs�kken, bizonyos helyzetekben gyeng�l a sz�l�k hat�sa, a csal�d bizonyos funkci�i elmos�dnak. Az inform�ci�k eszk�zei (m�dia) is gyakran a csal�d ellen hangolj�k a k�zv�lem�nyt.

A csal�d n�lk�l�zhetetlen:

�         boldogs�gunk els�dleges f�szke

�         n� az �rzelmi, szem�lyes �s intim funkci�ja

�         a n�pess�g reprodukci�j�t hivatott biztos�tani

�         itt terem a megb�zhat�s�g, a h�s�g, a becs�letess�g, a felel�ss�gv�llal�s egyar�nt

�         a mai fiatalok is v�gy�dnak a csal�dalap�t�sra

A csal�d az emberis�g iskol�ja �s az emberszeretet, a diak�nia, a seg�t�s gyakorl�tere.

P�rt�pusok

F�kuszaik: a feles�g anyai jelleg� szerepe, a f�rj sikeress�ge, a hatalmi helyzet, a kapcsolat, a szabadid� elt�lt�s�nek szok�sai �s a h�zass�ggal val� megel�gedetts�g, a partnerek szexu�lis kapcsolata, a p�r szexu�lis �lete �s t�rsadalmi sikere, stb. A p�r tekinthet h�zass�g�ra el�gedetten vagy el�gedetlen�l, lehetnek boldogok vagy boldogtalanok.

1.      El�gedett vagy el�gedetlen p�rok. A k�zv�lem�ny szerint el�gedett lehet az, aki nem veszekszik, nem vit�zik p�rj�val. Ezzel szemben: „Nincs h�zass�g t�ny�r- �s kan�lcs�rg�s n�lk�l!”  A tudom�ny is igazolja, hogy a h�zasp�r vit�ja:

�         er�s�theti, tiszt�thatja kapcsolatukat

�         felh�vja figyelm�ket arra, hogy van megoldani val�juk

�         elfogadhatj�k, hogy egyes dolgokban nem �rtenek egyet, �s ezzel �lnek tov�bb

�         felfedi, hogy az�rt „vitatkoznak apr�s�gokon, hogy a nagy ellent�tek ne ker�ljenek felsz�nre”

�         seg�t, hogy a felek t�bb k�lcs�n�s ismerettel �s megn�vekedett energi�val ker�ljenek ki bel�le

A p�rok el�gedetts�g�nek oka lehet az �sszhang: az �rzelmek kifejez�s�ben, rokonokkal �s bar�tokkal tartott kapcsolatban,a p�nz�gyek kezel�s�ben

A p�r el�gedetlens�g�nek f�bb okai: visszah�z�d�s, az interakci�k cs�kken�se, neheztel�s, agresszivit�s

2.      Boldog vagy boldogtalan p�rok. A romantika k�l�n�s hangs�lyt kap a p�r boldogs�g�ra. Fontos a j� k�z�rzet, egy-egy esem�ny kapcs�n l�trej�tt �rzelmi �llapot, gazdags�g, stb. A boldogs�got m�sk�nt �t�li meg a f�rj, m�sk�nt a feles�g.

3.      Sikeres vagy sikertelen p�rok. Ez egy�nekt�l f�gg. A kutat�sok szerint sikeresek azok, akik (1) ragaszkodnak a szerepek elk�l�n�t�s�hez, (2) a nemek szerinti feladatok tagol�s�hoz, ahol a f�rj feladatai ink�bb szervez�i �s alkot�i tev�kenys�gek, m�g a feles�gnek jut a melegs�g biztos�t�sa �s a csal�d �sszetart�sa, (3) f�k�nt az iskol�zottabb p�rok h�zass�g�ban a szeretet, a bajt�rsiss�g �s az intimit�s uralkodik.

A sikertelen p�rok ar�nya a legnagyobb a korai h�zass�gok eset�n

4.      Konfliktusokhoz szokott p�rok. Az ilyenek mintha �lland�an keresn�k az �ssze�tk�z�s lehet�s�geit p�rjukkal, gyermekeik, s�t idegenek el�tt is l�tv�nyosan �sszet�znek, szenved�lyesek, de �beren ker�lik a megold�s lehet�s�g�t is. Igaz�b�l azt szolg�lj�k a fesz�lts�gek, hogy �gy tarts�k fenn h�zass�gi viszonyukat. Vit�ik f�k�pp az egy�ni �rdek�rv�nyes�l�st, az �r�mszerz�s b�lv�ny�t, az �nmegval�s�t�st, fiatals�gkultuszt, stb szolg�lj�k

5.      Devitaliz�lt p�rok. �lettelen p�rok, akik valamikor nagyon egym�sra hangoltak voltak, de ez megv�ltozott, nem sokat jelentenek egym�snak, nem t�rekszenek intimit�sra, k�lcs�n�s emp�ti�juk kialudt, kev�s id�t t�ltenek egy�tt, k�z�s tev�kenys�g�ket a minimumra cs�kkentett�k, szexu�lis kapcsolatuk jelent�ktelen, felsz�nes. Konfliktusaik ritk�k, nincs �let kapcsolatukban.

6.      Passz�v-megegyez�ses p�rok �lettelen�l kezdt�k p�rkapcsolatukat, k�z�tt�k soha sem lobogott a szerelem t�ze. Az �let egym�shoz sodorta �ket, mert nem volt erej�k felsz�molni a h�zass�g el�tti szeg�nyes kapcsolatukat, vagy megalkudtak sorsukkal, tal�n a vagyon, esetleg gyerek miatt. Nem veszekszenek, „sz�pen �lnek egym�s mellett”

7.      Vit�lis p�rok. Eleven p�rok, akik egym�s ir�nt er�s �s pozitiv �rzelmeket t�pl�lnak, szerelm�k k�r� szervezik �let�ket. D�nt�seikkel odafigyelnek m�sikra, annak ig�nyeire �s sz�ks�gleteire. Kapcsolatuknak kellemes sz�nfoltja a szexualit�s. Konfliktusaik vannak, s�t gyakoribbak. Nagy az emp�ti�juk �s nagyon tisztelik egym�st, konfliktusaik t�rgyi alapokon maradnak �s nagyon el�ny�s megold�shoz vezetnek.

8.      Tot�lis p�rok. Ezek az elv�laszthatatlan p�rok, �let�k, �rdekl�d�s�k �s tev�kenys�g�k minden pontja k�z�s, teljes �s rend�thetetlen az �sszhang. �let�k k�z�ppontj�ban h�zass�gi kapcsolatuk �ll, minden �rdekl�d�s�k, cselekedet�ket �s kapcsolatukat ennek szolg�lat�ba �ll�tj�k. Vit�ikban figyelmesek �s el�vigy�zatosak, egym�sra mindig �gyelnek. A h�zass�gon k�v�li szexu�lis kapcsolat kiz�rt.

9.      Vegyes �rzelm� p�rok. Nem ritka eset, hogy a f�rjek �rt�krendje �s h�zass�ggal kapcsolatos �rzelmei elt�rnek att�l, ahogy a feles�gek ki�rt�kelik p�rkapcsolatukat. Az egyik f�l anyagi �rdekeket keres a h�zass�gban, m�g a m�sik igyekszik azonosulni partner�vel.

Csal�dt�pusok

1.      Jogilag rendezett, vagy rendezetlen csal�dok. A teljes nukle�ris csal�d, a jogilag rendezett h�zass�g, amelyben h�zass�got k�t�tt sz�l� �l saj�t gyermek�vel, ill. gyermekeikkel. Jogilag rendezett p�rkapcsolatban h�zass�got k�t�tt ugyan a p�r, de gyermeket nem v�llalt �s nincs is sz�nd�k�ban, �ltal�ban k�nyelmi okokb�l, vagy a karrier v�gett. Jogilag rendezetlen h�zass�g nemt�r�d�ms�gb�l az ideiglenes egy�tt�l�s form�j�t v�lasztj�k, halogatj�k a h�zass�gk�t�st �s gyermekv�llal�st. A kapcsolat id�tartama bizonytalan, kev�s gyermek sz�letik.

2.      Nagy vagy kis csal�dt�pus. A mai nagycsal�d a sz�l�p�rb�l �s h�rom vagy t�bb gyermekb�l �ll. A kis csal�dt�pust egyes szociol�gusok „mai csal�dnak”, m�sok „magcsal�dnak” nevezik, ahol csak a k�t sz�l�, esetleg k�t gyermekkel �l egy fed�l alatt. V�lfajai: gyermektelen, egygyermekes, k�tgyermekes.

3.      Teljes, csonka, vagy �jj�szervez�d�tt csal�d. A teljes csal�dban jelen van a k�t sz�l� �s legal�bb egy gyerek. Csonka csal�d: egysz�l�s

-        a le�nyany�k gyermek�kkel �lnek s nevelik korai �s jogilag nem rendezett kapcsolatukb�l sz�rmaz� gyermek�ket

-        a 30 �v feletti elv�lt vagy mag�nyos f�rfiak �s n�k 80 %- �nak vannak gyermeke.

-        gyermekes �zvegy

A gyermektelens�g a csal�dok 5%-ban term�szetes okokra vezethet� vissza. Az �jraszervez�d�tt (rekombin�lt) csal�d akkor j�n l�tre, amikor az �zvegy vagy elv�lt ism�t h�zasodik.

4.      Gyermek- vagy p�rk�zpont�. Gyermekk�zpont�ak: a csal�d c�ljak�nt �s �rdekl�d�si k�zponjak�nt a gyermek jelenik meg. A hitvesek h�tt�rbe szorulnak. P�rk�zpont� h�zass�g: a f�rfi �s a n� c�lja maga a h�zass�g, a meghitt p�rkapcsolat, ez a m�alkot�suk, a gyermek kedves r�ad�s, aj�nd�k, kapcsolatuk gy�m�lcse. Az a vesz�ly fenyegetheti a gyerekeket, hogy nekik jut a marad�k, mert a sz�leik� mindenben az els�s�g.

 A csal�d feladatai: A csal�d termel �s kult�r�t ad.

1.      A csal�d termel� feladatai

-        A csal�d legfontosabb „term�ke” maga a gyermek. A csal�d biol�giailag vil�gra hozza az �jabb nemzed�ket, fizikailag gondozza, t�pl�lja �s v�delmezi, de szoci�lisan, kultur�lisan, lelkileg, vall�silag �s t�rsadalmilag is a csal�drendszer sz�li, hozza l�tre az embert.

-        A csal�d t�mogat�-gondoz� �s ell�t� funkci�j�val is termel. A kisgyermek k�ptlen �letben maradni a feln�ttek gondoskod�sa n�lk�l, a fiatal sem tudja fenntartani mag�t tanul��vei alatt, de a feln�tt is gondoz�sra szorul betegs�ge idej�n, az id�s ember ugyancsak.

G.Caplan a csal�d 9 t�mogat� funkci�j�t eml�ti: (1) �sszegy�jti �s terjeszti a vil�gra vonatkoz� inform�ci�kat, (2) visszajelez �s utat mutat, (3) form�lja a vil�gk�pet �s �letfiloz�fi�t, (4) a probl�m�k megold�sa k�zben eligaz�t. (5) k�r�s n�lk�l gyakorlati �s konkr�t seg�ts�get ny�jt, (6) pihentet �s regener�l, (7) v�lem�nyt mond �s ellen�riz, (8) t�mogatja tagjai identit�s�nak kialak�t�s�t, (9) fokozza �rzelmi teherb�r�sukat.

-        A gy�ri, �zemi munka. A dolgoz� ember a csal�d nyugodt vagy fesz�lt l�gk�r�t viszi mag�val a munkahely�re, s itteni �lm�nyeivel felvillanyozva vagy lehangolva t�r vissza otthon�ba

-        A csal�d otthoni munk�ja is rendk�v�l fontos �s termel� er�kifejt�s, legyen takar�t�s, f�z�s, kerti, h�zk�r�li vagy egy�b munka. Mindez fesz�lts�get vezet le �s bels� er�ket szabad�t fel:�sszemeleg�t, siker- �s �sszetartoz�s-�lm�nyt ad, stb. A gyermeket emellett munk�ra tan�tja �s neveli.

2.      Kult�r�t ad a csal�d. Az ember term�szet�n�l fogva „kult�rl�ny”. A csal�d szellemi-kultur�lis feladata az emberi alkot�sok tisztelet�re nevel�s, az �rt�kmeg�rz�s �s a norm�k fenntart�sa, anyanyelv, vall�si �s n�pi szok�sok, nemzeti �s csal�di hagyom�nyok megismertet�se, �pol�sa �s tov�bbad�sa, a h�tk�znapi �s tudom�nyos ismeretek �tsz�rmaztat�sa, a szabadid�-elt�lt�s�t is a csal�d tan�tja.

-        A csal�d az �ltal�nos kult�ra megalapoz�ja. A t�rsadalmi int�zm�nyek, mint az �vod�k, iskol�k, dalk�r�k �s a t�megt�j�koztat�s eszk�zei, mint az �js�gok, tv, stb. m�sodlagos jelleg�ek, seg�thetik kult�r�nk �tad�s�t.

-        A hagyom�ny �rt�keit els�sorban a csal�d k�zvet�ti tagjainak, figyelm�kbe aj�nlja, mia j� �s a rossz. A vil�gk�p, az emberk�p, a csal�dr�l alkotott „v�lem�ny” is itt ver gy�kereket. Az emberszeretet �s az �let�r�m is a csal�d m�ve.

-        Vall�si hagyom�nyok. Haz�nkban megkeresztelik a gyermekek 80%-�t, �s letemetik a halottak 90%-�t. A vall�s ad „eligaz�t�st az emberi egy�tt�l�s �s egy�ni probl�m�k ter�n”. Kult�r�nkban a vall�sos hagyom�nyok �s gyakorlatok f�leg k�t dolgot biztos�tanak: az �letigenl�st �s a k�z�ss�get.