SZOCPED ELM ÉS GYAKORLATA
A szerk. 2007.08.30. 11:32
6. A bölcsőde, mint pszichogén ártalom, szociálpedagógiai feladatok az óvodai színtéren.
A szakirodalomban jól ismertek azok a vizsgálatok, melyek azt bizonyítják, hogy a 0-3 éves korú gyermekek gondozásának, nevelésének feltételeit legoptimálisabban a család biztosítja. Azonban a népes családok szükségessé teszik a családon kívüli intézményes gyermekellátást. Ezek egyike a bölcsőde.
Több szerző vizsgálatai bizonyítják, hogy a személyiség kialakulásában milyen döntő szerepe van az első életéveknek, és hogy az ekkor kapott kedvezőtlen behatások milyen súlyos és sokáig fennálló zavart hozhatnak létre.
Igen nagy tehát az a felelősség, mely ezen a területen bölcsődéinkre hárul, és hogy hogyan felelnek meg ennek a nehéz sokrétű feladatnak, hogyan befolyásolják gondozottaik testi-értelmi-érzelmi fejlődését.
Elmondható, hogy a bölcsődékben nevelt gyermekek, sokkal többet betegek, fejlődésben lemaradtak a családdal neveltekkel szemben, az eltérés oka a bölcsődék nem megfelelő külső körülményeiben, a tárgyi feltételek hiányában van.
Azok a gyerek, akik nem jártak bölcsődébe, hanem egyenesen óvodásak lettek, igaz a készségek tekintetében gyengébben szerepeltek, szociálisan nehezebben illeszkedtek be, viszont neurotikus reakcióik szempontjából csak az étvágyzavarral küszködtek nagyobb fokban, míg a bölcsődések az összes többi ( alvászavar, bevizelés, beszékelés, ujjszopás, körömrágás, beszédzavar, dühkitörés) tünetben nagyobb neurotikus tüneteket produkáltak.
A testi fejlődés, a neurotikus reakciók szempontjából az otthonról jött gyerek kedvezőbb képet mutat, mint a bölcsődei gyerekek, de a készségek és a szociális beilleszkedés területén a bölcsődei gyerekek vannak előnyben.
Személyiségfejlődést károsan befolyásoló tényezők:
· A bölcsődében fő gond a minta hiánya, ami a családban az anya-gyerek interakciójában nyilvánul meg. Több gondozóból nem tud kijelölni egyet, aki a minta számára.
· A bölcsődében nincsenek stabil kapcsolatok, hiszen mindig más a gondozó, és más csoportba kerül a gyermek életkorának megfelelően., nem tud a gyermek egyedüli, intim kapcsolatot kialakítani egyetlen személlyel, aki állandó.
· Vegyes csoportokban nincsenek a fejlődési tényezők az életkori sajátokhoz differenciálva. Kiválaszt egy idősebb gyermeket, ő lesz a minta, még akkor is, ha fejlettségi szintje nem megfelelő.
· Gondozónői váltogatások miatt nem alakul ki a bizalom, ezáltal a gyermek nem mondja el gondjait, frusztrált, zárkózott, esetleg neurotikus is lehet.
Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a bölcsődéből jött gyermek sok tekintetben hátrányosabb helyzetben is van az otthon gondozottal szemben. Az intézményben nevelkedő gyermekeknél megmutatkozó egyik alapvető probléma, hogy még a serdülőkorra sem körvonalazódik ki a személyiségük.
Megmutatkozik ez emberi kapcsolataikban is amelyek nem eléggé differenciáltak és nem eléggé szilárdak, könnyen átváltóak és felbomlóak.
Óvodai színtér a szociálpedagógiai tevékenység tükrében:
Törvényi megalapozottság: Közoktatási törvény 1993. (gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus)
Gyermek – és ifjúságvédelmi törvény 1997.
Egyéni probléma felismerése az óvodai csoporton belül:
- Intézmény pedagógusa jelzése alapján
- Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő intézet jelzése alapján
- Egészségügyi terület jelzése alapján (gyermekorvos, védőnő)
Probléma jellegének megismerése
- Magatartászavar, teljesítményzavar
- Szocializációs zavar
- Szocioökonómiai jellegű problémák
Kezelés: szakember bevonásával, szakintézmény és család, óvoda összekapcsolásával (szakmai kompetenciahatárok figyelembe vétele!!!)
Családi háttér megismerése
- családlátogatás
- környezettanulmány
- exploráció – kutatás, vizsgálódás
- családstruktúra felvázolása
- család történetének megismerése
- családtagok kapcsolatainak megismerése (genogram)
Kezelés:
- Szükség esetén családgondozás
- A jellemző problémák speciális kezelése
Óvodai háttér megismerése:
- gyermek-óvónő kapcsolata
- óvodai csoport és azon belül a gyermekek egyéni elfogadása, vagy elutasítása
- óvónő és felnőtt környezet (szülő, kolléganő, dadus, vezető) kapcsolata – szupervizió
A kapcsolati problémák kezelése, szakember, szakintézmény bevonásával.
|