32/1992. (XII. 23.) NM rendelet

a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében és 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

A terhességmegszakítással kapcsolatos szakmai felülvizsgálat rendjéről

1. § Amennyiben a terhességet megállapító szakorvos véleménye szerint a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, vagy a beavatkozás végrehajtásának egészségi akadálya van és emiatt a terhességmegszakítás elvégzését nem javasolja, vagy a beavatkozást az egészségügyi intézmény szakorvosa megtagadja, az állapotos nőt tájékoztatni kell a szakmai felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző intézményekről.

2. § (1) A szakmai felülvizsgálat során a felmerült kérdések eldöntésére a beavatkozást megtagadó egészségügyi intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa jogosult.

(2) A felülvizsgálat során az (1) bekezdésben foglalt intézményben, illetve, ha ott nem adottak a feltételek, a beutalási rend szerinti intézményben fotó- vagy videó-felvételen rögzített ultrahangvizsgálatot kell végezni.

3. § (1) Amennyiben az osztályvezető főorvos a felülvizsgálati eljárás során megállapítja, hogy a terhesség nem haladta meg a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának nincs egészségi akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben el kell végezni.

(2) Amennyiben az osztályvezető főorvos azt állapítja meg, hogy a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának egészségi akadálya van, az állapotos nőt - kérésére - a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes orvostudományi egyetem vagy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikájának vezetőjéhez, illetve a rendelet 1. számú mellékletében foglalt szülészeti-nőgyógyászati osztályainak vezetőjéhez utalja felülvizsgálatra.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a szakvéleményt adó intézményben kell elvégezni.

4. § (1) Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes osztályvezető főorvosokból vagy megbízott helyetteseikből, illetve a szakmai szempontból illetékes egyetemi intézet adjunktusaiból álló konzílium állapítja meg, az azonnali sürgős beavatkozások kivételével.

(2) A konzílium munkájában tanácskozási joggal a kezelőorvos vagy - amennyiben a (3) bekezdés alapján részvétele nem kötelező - az érintett szakterületek képviselője, valamint az állapotos nő beleegyezése esetén a hozzátartozója is részt vehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti konzílium döntésében legalább egy gyermekgyógyász, egy szülész-nőgyógyász, valamint egy infektológus szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos köteles részt venni.

(4) Amennyiben az állapotos nő nem fogadja el a terhesség megszakítására tett szakmai javaslatot, veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.

(5) Amennyiben a konzílium résztvevői között véleményeltérés alakul ki a terhesség megszakítását indokoló egészségi ok tekintetében, az állapotos nő kérésére, a véleményeltéréseket írásba foglalva a szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző intézményben kell elvégezni.

5. § (1) A magzatnál fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a genetikai tanácsadó vagy a prenatális diagnosztikai központ szakorvosa állapítja meg, a műtétet végző intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosának vagy helyettesének egyetértésével.

(2) Véleményeltérés esetén a rendelet 2. számú mellékletében foglalt intézmények végzik a szakmai felülvizsgálatot.

6. § A szakmai felülvizsgálatra a felülvizsgálatot megalapozó döntést követő két munkanapon belül kerül sor.

A terhesség megszakítását végző egészségügyi intézmények

7. § (1) Terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely megfelel a rendelet 3. számú mellékletében foglalt követelményeknek.

(2) A 12. hetet meghaladó terhesség csak a megyei kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain, az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáin szakítható meg.

(3) A terhesség a betöltött 18. hét után csak az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, valamint a rendelet 1. számú mellékletében foglalt intézményekben szakítható meg.

8. § A tv. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben a terhesség megszakításához elegendő önmagában az állapotos nő beleegyezése, a Családvédelmi Szolgálat felkeresése és a kérőlap kiállítása nem szükséges.

A Családvédelmi Szolgálat feladatai a terhesség megszakításával kapcsolatban

9. § (1) A Családvédelmi Szolgálatnak a főiskolai képzésben védőnő szakképzettséget szerzett, és szakirányú tanfolyamot elvégzett munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) a tv. 6. §-ában foglalt feltételek fennállását a tv. 12. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.

(2) A terhesség megszakításának feltételeit a tv. 12. § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt iratokon túl nem vizsgálhatja.

(3)

(4) Amennyiben az állapotos nő terhessége megszakítását a 8. §-ban foglaltak alapján kéri, a munkatárs tájékoztatja, hogy a tv. 12. §-ában foglalt dokumentumokkal közvetlenül keresse fel a terhességmegszakítást végző intézményt.

9/A. § (1) A terhessége megszakítását kezdeményező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál történő első jelentkezése alkalmával személyazonosító adatainak személyazonosításra alkalmas módon történő közlésére nem kötelezhető. A kérelmezőt a tanácsadás anonim módon történő igénybevételének lehetőségéről, valamint arról, hogy az anonimitás kizárólag a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtásáig vehető igénybe, tájékoztatni kell.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmező személyazonosító adatait nem kívánja közölni, személyazonosságának megállapítására alkalmas adatait első alkalommal történő megjelenésekor írásban rögzíti és az általa megválasztott jeligével és a kézjegyével eltávolíthatatlan módon megjelölt, lezárt borítékban átadja a munkatárs részére. A boríték lezárását a munkatárs a Családvédelmi Szolgálat eljáró szervének bélyegzőlenyomatával hitelesíti oly módon, hogy a boríték a lenyomat vagy a boríték sérülése nélkül ne legyen felnyitható. A munkatárs a tanácsadáson történő megjelenésről, a jelige feltüntetésével a kérelmező számára egyidejűleg igazolást ad ki.

(3) A (2) bekezdés szerint lezárt boríték a kérelmező ismételt személyes megjelenéséig nem nyitható fel. Amennyiben a családvédelmi tanácsadáson a kérelmező a terhessége megszakítására rendelkezésre álló határidőn belül ismételten nem jelenik meg, a munkatárs a személyazonosító adatait tartalmazó borítékot tartalmának megismerése nélkül haladéktalanul megsemmisíti. A megsemmisítés tényét, valamint a megsemmisített adatokra utaló jeligét a munkatárs nyilvántartásban rögzíti.

(4) A terhessége megszakítását kérelmező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál a tv. 9. § (2) bekezdése szerinti ismételt megjelenése alkalmával, amennyiben a terhessége megszakítása iránti kérelmét benyújtja, személyazonosságát és a tanácsadáson történő korábbi megjelenését a (2) bekezdés szerinti jelige megadásával, és a borítékba helyezett személyazonosító adatok valódiságának és saját adataival való megegyezésének egyidejű, hitelt érdemlő bizonyításával igazolja.

(5) Amennyiben a kérelmező ismételt megjelenése alkalmával nem a Családvédelmi Szolgálatnak az első megjelenésekor igénybe vett szervét keresi meg, úgy a tanácsadáson történő korábbi részvételét a (2) bekezdés szerinti igazolással bizonyíthatja. Kétség esetén - a jelige alapján - a munkatárs megkeresi a Családvédelmi Szolgálat korábban eljáró szervét, és - szükség esetén - kérheti a kérelmező személyazonosító adatait tartalmazó, lezárt boríték átadását is.

10. § (1) Amennyiben a kérelmező a terhesség megszakítása iránti kérelmét a tv. 9. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tájékoztatást követően is fenntartja, a munkatárs a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján kitölti a rendelet 4. számú mellékletét képező, „A” jelű nyomtatvány „1. kérőlap” részét, valamint a „B” jelű „statisztikai adatszolgáltató lap” 1-12. pontját.

(2) Amennyiben a kérelmező korlátozottan cselekvőképes, a kérőlap kitöltésének nem feltétele, hogy törvényes képviselője és a kérelmező egyidejűleg legyen jelen a Családvédelmi Szolgálatnál. A törvényes képviselő a kérőlapot a kérelmező felvilágosítását követően is aláírhatja, illetve akadályoztatása esetén tudomásul vevő nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirat formájában is eljuttathatja.

(3) A kitöltött és a kérelmező, illetőleg a munkatárs által aláírt kérőlapot a munkatárs a kérelem előterjesztését követő munkanapon megküldi a terhességmegszakítás elvégzésére a kérelmező által választott intézménynek. A kérőlap másolatát átadja a kérelmező részére. A kérőlap kiállításáról, illetve a tanácsadás megtörténtéről a munkatárs nyilvántartást vezet.

(4) A kérőlap kiállításával egyidejűleg a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díj befizetésére szolgáló utalványt, illetve igazolást állít ki a térítési díj fizetési kötelezettség alóli mentességről.

A terhességmegszakítás térítési díja

11. § A terhességmegszakítás térítési díját a tv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint kell meghatározni.

12. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának befizetésére szolgáló „átutalási postautalványt” (a továbbiakban: utalvány) a munkatárs a terhességmegszakítási kérőlap kitöltésével egyidejűleg átadja a terhessége megszakítását kérő nő részére.

(2) Az (1) bekezdés szerint befizetendő térítési díj az Egészségbiztosítási Alap számlájára folyik be.

13. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának 30%-át kell megfizetni, ha

a) a terhessége megszakítását kérő személy vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója [az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában a továbbiakban együtt: házastárs] a 4/a. számú melléklet 1. pontjában meghatározott valamely pénzbeni szociális ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetőleg házastársa rendkívüli szociális segélyben, vagy átmeneti segélyben részesül.

(2) A terhességmegszakítás térítési díjának 50%-át kell megfizetni, ha a kérelmező, illetve házastársa, a gyermekgondozási segély tekintetében a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös gyermekére tekintettel a kérelmezővel közös háztartásban élő más személy a 4/a. számú melléklet 2. vagy 3. pontjában szereplő valamely pénzbeni ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 3. pontban felsorolt ellátás nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a kétszeresét.

(3) Nem kell a terhességmegszakításért térítési díjat fizetni

a) a szociális intézményben lakó személynek,

b) az átmeneti gondozásban részesülő, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek,

c) a 4/a. számú melléklet 3. vagy 4. pontjában meghatározott valamely pénzbeni ellátásra jogosult kérelmező, illetőleg házastársa vagy a magasabb összegű családi pótlékra közös gyermekükre tekintettel jogosult, a kérelmezővel egy háztartásban élő személy esetén, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 3. pontban meghatározott ellátás mértéke nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét,

d) a tv. 7. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott személyek terhességmegszakítása esetén.

14. § A terhessége megszakítását kérő személy a 13. § szerinti kedvezmény igénybevétele esetén a terhességmegszakítási kérőlap kiállításakor bemutatja a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást. Ennek alapján a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díjat tartalmazó utalványt és átadja a kérelmező részére.

15. §

16. § A terhességmegszakítás elvégzésének feltétele - a 17. §-ban foglaltak kivételével - a térítési díj befizetésének igazolása.

17. § (1) A tv. 16. §-ának (1) bekezdésén túl a munkatárs igazolást állít ki a térítési díj befizetése alóli mentességről a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben.

(2) Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a munkatárs a 14. § szerint kiállított utalványt annak a büntetőügyben eljáró szervnek küldi meg, amely a bűncselekmény elkövetéséről, illetőleg annak alapos gyanújáról igazolást állított ki. A büntetőügyben eljáró szerv a számlát az ügy irataihoz csatolja, annak megtérítésére a perköltség viselésének szabályai vonatkoznak.

(3) A szociális rászorultság figyelembevételével megállapított térítési díjat, illetve annak elengedését, a munkatárs a kérőlapon igazolja.

18. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.