15/1998. (IV. 30.) NM rendelet második rész
2007.08.30. 18:09
(4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és
jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot
ellátó - így különösen a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott - személyek és intézmények bármely
gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma
jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó
intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a
veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az
intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt.
(5) A
gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti
őt problémája megoldásában.
15.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról,
továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról
tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a 14. § (3)
bekezdésének a) pontjában meghatározott személyeket és intézményeket.
(2) A
14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és
intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása
érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen
elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.
(3) Az esetmegbeszélés történhet
a)
lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó
szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott
megbeszélés,
b) a
gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre
meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő
szakmaközi megbeszélés
keretében.
(4) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az
illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó
munkatársa.
(5) Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó
felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely
tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll.
(6) A
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények
képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük
az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb
csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv
kidolgozásához szükséges.
(7) A
gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen
a)
a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe
véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését,
b) áttekintik
a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség
szerint javaslatot tesznek működésük javítására.
(8) A
(7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni
a)
a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a
képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt,
b) a
gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
c) a
településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények
képviselőit,
d) a
jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
e)
a gyámhatóság munkatársait,
f)
a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
szolgáltató képviselőjét,
g)
a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét,
h)
a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi
koordinátort.
A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése
16.
§ (1) A kialakult
veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a
gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében
a)
támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények
elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,
b) segíti
a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban
jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve
c) kezdeményezi
és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal
összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás
keretében nyújtott személyes gondoskodást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti családgondozást
tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni.
(3) A
családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes
képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a
családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -,
a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet
készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel
(törvényes képviselővel).
(5) A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes
képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás
eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti.
17.
§ (1) A gyermekjóléti szolgálat,
a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti
közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer
alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás
igénybevételére.
(2) A
gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása
vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti
kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a
konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.
18.
§ (1) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek,
illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy
fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy
gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.
(2) Ha a veszélyeztetettség valamely más
gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával
előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat
kezdeményezi az ellátás biztosítását.
(3) Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás
biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje
a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha
elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn.
(4) A
gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli,
hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető
alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve
egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség.
Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására
19.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések
közül javaslatot tehet
a) a
jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve
ideiglenes hatályú elhelyezésére,
b) a
városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe
vételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a
gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján
ismerteti a gyermek helyzetét, különösen
a)
a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt
hatását,
b) a
szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési
tevékenységét,
c) a
gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat,
d) a
javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy
szempontjából fontos más ellátásokat,
e)
a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a
javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak
hiányát.
(3) A
gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a
veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának
mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a
hatóság felhívásától függően szerzi be.
A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok
20.
§ (1) Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 85. §-a
alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot
az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat
felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint
biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(2) A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az
általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe
vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek
az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő
(törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett
eredményre.
(3) A
gyermekjóléti szolgálat a védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a
gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén
javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére.
21.
§ (1) A védelembe vétel során
a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a jegyző
határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.
(2) A
családgondozó a gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás
megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a
gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek
bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az
alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait.
(3) A
gondozási-nevelési terv tartalmazza
a)
a veszélyeztető körülmények megjelölését,
b) a
védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése
érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők
megállapításával,
c) a
család részére szükséges ellátásokat,
d) a
szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének
megjelölését,
e)
a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek
megjelölését, feladataik meghatározásával együtt,
f)
a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
22.
§ (1) A védelembe vétel során
a kirendelt családgondozó feladata
a)
a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői
nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint
b) a
jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a
gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.
(2) A
védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a 16. § rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(3) A
családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során
elősegíti, hogy
a)
a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési
terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése
érdekében,
b) a
szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az a) pont alatti
együttműködést,
c) a
szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető
körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődésének biztosítására,
d) az a)-c) pontban foglaltak alapján sor kerülhessen a
védelembe vétel megszüntetésére.
(4) Amennyiben a gondozási-nevelési terv
megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem
lehetséges, a családgondozó
a)
írásban jelzi ezt a jegyzőnek,
b) felhívja
a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége
esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor,
c) javaslatot
tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a
jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének
alkalmazására.
(5) A
családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a
védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt
javaslatot tesz
a)
a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére,
b) a
jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre.
A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve
utógondozása
23.
§ (1) A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt
gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a
gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti.
(2) A
gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat (a továbbiakban: szakszolgálat) vagy a nevelőszülői hálózatot
működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés
keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket
támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek
megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.
(3) A
nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket
gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és
tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről.
A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot
tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat családgondozójával.
(4) A
gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő
szolgáltatásokkal teljesíti:
a)
személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek
kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése,
b) a
szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának
támogatása,
c) közreműködés
a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és
berendezésének elfogadhatóvá tételében,
d) a
szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének
támogatása,
e)
társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének
kezdeményezése.
(5) A
gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a
kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők
körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.
(6) A gyermek
nevelésbe vételének felülvizsgálata során a
gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt
a)
a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról,
b) a
szülő életkörülményeinek alakulásáról.
24.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a
gyámhivatal határozata alapján látja el.
(2) Az utógondozás célja a gyermek családjába történő
visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai
folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő
munkahely-felkutatás segítése.
(3) Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat
családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot
működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával.
(4) A
gyermek visszahelyezését segítő családgondozásra, valamint az utógondozásra
egyébként a 16. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A helyettes szülői hálózat szervezése
25.
§ (1) A gyermekjóléti
szolgálat közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját
háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában,
továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó
feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. A gyermekjóléti
szolgálat nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
(2) A
gyermekjóléti szolgálat szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot,
vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. Helyettes szülői tanácsadó
alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában,
illetve ellenőrzi tevékenységét.
(3) A
gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben is gondoskodnia kell a (2) bekezdés
szerinti helyettes szülő szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről, ha a
helyettes szülői hálózat létszáma helyettes szülői tanácsadó alkalmazását nem
indokolja.
(4) A
helyettes szülői tanácsadó feladataira a 100. § (2) bekezdésében foglaltakat
értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A
helyettes szülői tanácsadó jelzi a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, ha a
helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően.
Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok
26.
§ (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe
fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a
gyámhivatal megkeresésére
a)
környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél,
b) véleményt
ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e.
(2) A
gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt készít az örökbefogadni
szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről
a)
az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat,
b) az
örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal
megkeresésére.
(3) A
gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett
gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyerme
|