hálózat működtetését a 94-100. §-okban foglaltak szerint látja el.

(2) A nevelőszülői tanácsadó hivatásos gyámi, vagyonkezelő, gyámi-gondozói tanácsadói, illetve eseti gondnoki feladatot nem láthat el.

Az örökbefogadás előkészítése

145. § (1) A szakszolgálat a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi

a) a gyámhivatal határozatával örökbefogadhatóvá nyilvánított, illetve tartós nevelésbe vett,

b) a Gyvt.-ben meghatározott személyek, illetve intézmények által bejelentett örökbefogadható

gyermeket, és erről tájékoztatja az Intézetet.

(2) A szakszolgálat az örökbefogadási szándékkal jelentkező személyt a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerint nyilatkoztatja, és tájékoztatja az örökbefogadás feltételeiről, az alkalmassági vizsgálat céljáról, jellegéről, valamint helyéről és időpontjáról, továbbá a családi és lakáskörülményeik feltárását szolgáló helyszíni tájékozódás időpontjáról. A családi és lakáskörülmények feltárására a szakszolgálat felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot is.

(3) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra.

(4) A szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát - annak megállapítására, hogy az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. A felkérésben választ kell kérni arra, hogy az örökbefogadni kívánó személy nem szenved-e

a) a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,

b) súlyos pszichotikus zavarban,

c) alkoholfüggőségben,

d) kábítószer-függőségben,

e) olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti.

(5) Az örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy

a) az örökbefogadási szándék motivációja,

b) a család élethelyzete,

c) az örökbefogadni szándékozó személy életkora és személyisége,

d) a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése

előreláthatólag biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését.

(6) A szakszolgálat az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelyének felkeresése során a helyszínen tájékozódik, hogy a lakókörnyezet, illetve a családi és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására, lehetőség szerint az együttélő családtagok véleményét ki kell kérni.

(7) A szakszolgálat a háziorvos szakvéleménye, a lélektani alkalmassági vizsgálat, valamint a helyszíni tájékozódás alapján kialakítja álláspontját az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát illetően, amelyről tájékoztatja az örökbefogadni szándékozót [Gyer. 38. § (6) bekezdés].

(8) A szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak a Gyer. 39. § (1) bekezdés szerinti javaslatait, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát. A szakszolgálati javaslatban ki kell térni arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó

a) milyen életkorú,

b) sérült vagy fogyatékos

gyermek örökbefogadására alkalmas.

146. § (1) A szakszolgálat az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát megállapító gyámhivatali határozat alapján nyilvántartásba veszi az örökbefogadni szándékozót.

(2) Az örökbe fogadni szándékozókat az alkalmasságot megállapító gyámhivatali határozat kézhezvételekor az örökbefogadási szándék 145. § (2) bekezdése szerinti bejelentésének napjával kell az örökbefogadásra várakozók sorrendjébe besorolni.

(3) A nyilvántartásba vételről - amennyiben ehhez az örökbe fogadni szándékozó nyilatkozatával hozzájárult - a szakszolgálat értesíti az Intézetet, valamint az örökbefogadni szándékozó személyt.

(4) A szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni szándékozót és tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről.

(5)

(6) Ha a nyilvántartásba vétel oka már nem áll fenn, a szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozót az Ar. 2. §-ának (4) bekezdése alapján törli a nyilvántartásából.

147. § (1) A szakszolgálat feladata a nyilvántartásában szereplő örökbe adható gyermekek számára, a nyilvántartásában szereplő örökbe fogadni szándékozók közül - a nyilvántartási sorrend figyelembevételével - a legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztása.

(2) Ha a nyilvántartásokban találnak olyan gyermeket, illetve örökbefogadásra várót, akik között az adatok alapján várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint törvényes képviselőjének a bevonásával dönt a személyes kapcsolat felvételének a lehetőségéről, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.

(3) Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó személy a szakszolgálat által a kiválasztott gyermekről nyújtott részletes tájékoztatás alapján találkozni kíván a gyermekkel, a szakszolgálat munkatársa megszervezi a kérelmezőnek a gyermekkel való személyes találkozását. A látogatás időpontjáról a gyermek törvényes képviselőjét értesíteni kell.

(4) A kérelmező további tájékoztatást kérhet a gyermekről az őt gondozó személytől, majd megtekintheti a gyermeket, de a gyermek nem tudhat arról, hogy a kérelmező őt örökbefogadási céllal látogatja meg.

(5) Amennyiben a kérelmező a megismerkedés alapján további kapcsolatot szeretne kialakítani a gyermekkel, a szakszolgálat, a gondozó intézmény (személy) és a törvényes képviselő által megállapított gyakorisággal, a közösen megbeszélt időpontokban felkeresheti a gyermeket.

(6) A személyes kapcsolatfelvételtől számított 30 napon belül a szakszolgálat - a gyermek gondozója, illetve törvényes képviselője bevonásával - kialakítja álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek a kérelmező gondozásába történő kihelyezését, és erről a kérelmezőt tájékoztatja.

(7) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó kérelmére a javaslatot, a gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt megküldi a gyámhivatal részére [Gyer. 45. § (8) bekezdés].

(8) A gondozásba történt kihelyezésről a szakszolgálat értesíti az Intézetet.

(9) A szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

(10) A szakszolgálat törli az örökbefogadható gyermekek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek az örökbefogadását a gyámhivatal jogerős határozattal engedélyezte, és erről az Intézetet is értesíti.

148. § Ha a szakszolgálatot az Intézet arról értesíti, hogy az országos nyilvántartásban szerepel olyan más megyei illetőségű vagy külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személy, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a szakszolgálat nyilvántartásában szereplő gyermekkel, a szakszolgálat a 147. § (2)-(10) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.

Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítése

149. § A szakszolgálat a 84. §-ban foglaltak szerint elkészíti az általa működtetett nevelőszülői hálózatnál, illetve a más bentlakásos intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét.

Szakmai segítés, ellenőrzés és tájékoztatás

150. § (1) A szakszolgálat gyámi gondozói tanácsadója a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag folyamatosan segíti és ellenőrzi a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását.

(2) A gyámi gondozói tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt gondozási helyen találkozik a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal. A látogatás keretében

a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel folytatott - ha a gyermek kéri, vagy a gyámi gondozói tanácsadó szükségesnek tartja négyszemközti - beszélgetés során tájékozódik a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, esetleges problémáiról; a gyermek kérésére közreműködik a gyermek és a gondozó, illetve a gyám között felmerült vitás kérdések tisztázásában,

b) a gondozó, illetve a gyám felkérésére részt vesz a gondozó intézmény szakmai fórumain,

c) a gyám felkérésére segítséget nyújt az egyes jognyilatkozatok megtételéhez szükséges gyámi álláspont kialakításában,

d) a gondozóval, illetve a gyámmal folytatott konzultáció során tájékozódik

da) a gyermeki jogok érvényesülésének biztosításáról,

db) a gyámhivatali határozatban foglaltak betartásáról,

dc) az egyéni elhelyezési, valamint az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósulásáról,

dd) a 83-85. §-ban szabályozott gondozási-nevelési feladatok ellátásáról, valamint a 87-89. §-ban rögzített családi kapcsolatok alakulásáról.

(3) A gyámi gondozói tanácsadó a látogatás során szerzett tapasztalatait, megállapításait, illetve a gyermek érdekében tett intézkedéseit írásban dokumentálja. A szakszolgálat ennek alapján teszi meg a (4)-(5) bekezdésben, valamint a 151-152. §-ban meghatározott intézkedéseit.

(4) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt

a) a gyám tevékenységéről,

b) a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról,

c) a szülőnek a gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,

d) a gyermeknek a kijelölt gondozási helyre történő beilleszkedéséről.

(5) A nevelésbe vételkor fennállt körülmények megváltozásakor, illetve a gyámhivatal megkeresésére a nevelésbe vétel éves felülvizsgálatakor a szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek

a) nevelésbe vételének megszüntetésére vagy fenntartására,

b) az elhelyezési tervének fenntartására vagy módosítására,

c) gondozási helyének megváltoztatására, új gyámjának kirendelésére, amennyiben ez szükséges.

151. § (1) A szakszolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását, illetve a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és erről megkeresésre, ennek hiányában félévente tájékoztatja a gyámhivatalt.

(2) A szakszolgálat a gyámi tanácsadó, a gyermek gyámja, valamint a gondozó intézmény vagy személy jelzésére, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 48/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy a szakszolgálat által vezetett nyilvántartásban szerepel-e olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.

152. § Ha a szakszolgálat azt tapasztalja, hogy a gyám a kötelességeit nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyámi jogkör korlátozására, illetve a gyám felmentésére vagy elmozdítására.

Családgondozás, utógondozás

153. § (1) Amennyiben a gondozott gyermek gondozási helye nem gyermekotthonban, illetve nem nevelőszülőnél van, a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója a személyes segítő munka során

a) segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben,

b) közreműködik a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében,

c) segíti a gyermeket (fiatal felnőttet) önálló életvitelének kialakításában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok teljesítése során a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója és a gyermekjóléti szolgálat együttműködnek.

(3) A szakszolgálat utógondozója a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a fiatal felnőtt utógondozását.

(4) Ha a szakszolgálat az utógondozó ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

Szaktanácsadás

154. § A szakszolgálat a szakellátást nyújtó intézmények felkérésére szakmai segítséget nyújt

a) az intézmény szakmai programja, házirendje elkészítéséhez,

b) az intézmény szakmai átalakításának, megtervezéséhez, illetve kivitelezéséhez,

c) az intézmény egész tevékenységének vagy egyes részfeladatainak szakmai értékeléséhez,

d) továbbképzések szervezéséhez,

e) szakmai munkaközösségek működéséhez,

f) szakmai pályázati lehetőségek figyelemmel kíséréséhez és a pályázatok elkészítéséhez,

g) új szakmai módszerek, eszközök megismeréséhez,

h) egyéb - a szaktanácsadás keretébe tartozó - az intézmény által igényelt feladatok elvégzéséhez.

Nyilvántartás

155. § (1) A szakszolgálat az otthont nyújtó ellátást biztosító értesítése alapján nyilvántartást vezet

a) az otthont nyújtó ellátásban, átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, fiatal felnőttek gondozási napjainak számáról,

b) az üres férőhelyekről, elkülönítve egymástól az ideiglenes gondozási feladatokat ellátó nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban rendelkezésre álló üres férőhelyeket.

(2) A szakszolgálat nyilvántartást vezet a hivatásos gyámi, vagyonkezelő eseti gondnoki, eseti gondnoki feladatok ellátására kirendelhető személyekről és működési területükről.

(3) A szakszolgálat megszervezi a hivatali időn túl működő ügyeleti szolgálat működését.

(4) Az ügyelet ad felvilágosítást az üres férőhelyekről, valamint az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőről és gyermekotthonról.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

156. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 47. § (2)-(3) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) hatályát veszti

aa) a nevelőotthoni utógondozókról és a társadalmi pártfogókról szóló 3/1979. (IV. 19.) OM rendelet,

ab)

ac) a különleges gyermekotthonok létrehozásának és feladatainak átmeneti szabályozásáról szóló 1/1991. (I. 31.) NM rendelet;

b) visszavonásra kerül a gyermek- és ifjúságvédő intézetek rendtartásának bevezetéséről szóló 115/1978. (MK 11.) OM utasítás.

(4) a)

b)

Átmeneti rendelkezések