1991. évi LXIV. törvény második rész
2007.08.30. 18:46
31. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a
pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató
tevékenységekhez való jogát, azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és
művészeti életben.
2. Az Egyezményben részes államok
tiszteletben tartják és elősegítik a gyermek teljes mértékű részvételi jogát a
kulturális és művészeti életben, és előmozdítják, az egyenlőség feltételeinek
biztosítása mellett, a gyermek számára alkalmas szabadidő-intézmények,
szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységek megszervezését.
32. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek azt
a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne
legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását veszélyeztető,
egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára.
2. Az Egyezményben részes államok törvényhozási,
közigazgatási, szociális és oktatásügyi intézkedéseket tesznek a jelen cikk
végrehajtásának biztosítására. Ebből a célból és figyelembe véve más,
nemzetközi okmányok idevágó rendelkezéseit, a részes államok különösen:
a) meghatározzák az alkalmaztatáshoz szükséges
legalacsonyabb életkort vagy életkorokat;
b) megfelelően szabályozzák a munkaidőt és az alkalmaztatási feltételeket;
c) megfelelő büntetésekkel vagy más szankciókkal biztosítják a jelen cikk
hatékony végrehajtását.
33. cikk
Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas
intézkedést, ideértve a törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelésügyi
intézkedéseket, arra, hogy megvédjék a gyermekeket az erre vonatkozó nemzetközi
egyezményekben meghatározott kábító- és pszichotrop
szerek tiltott fogyasztásától, és hogy megakadályozzák a gyermekeknek e szerek
tiltott előállításában és kereskedelmében való felhasználását.
34. cikk
Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy
megvédik a gyermeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától.
Ebből a célból az államok hazai, kétoldalú és többoldalú síkon különösen az
alábbiak megakadályozására tesznek intézkedéseket:
a) a gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen
nemi tevékenységre;
b) a gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi
tevékenység céljára;
c) a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok
elkészítése céljára.
35. cikk
Az Egyezményben részes államok hazai, kétoldalú és többoldalú
síkon meghoznak minden alkalmas intézkedést arra, hogy megakadályozzák a
gyermekek bármilyen formában történő elrablását, eladását vagy a velük való
kereskedelmet.
36. cikk
Az Egyezményben részes államok
megvédik a gyermeket a jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolás
bármely más formája ellen is.
37. cikk
Az Egyezményben részes államok
gondoskodnak arról, hogy
a) gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen,
embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. Tizennyolc éven aluli
személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést, sem
szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztést
ne legyen szabad alkalmazni;
b) gyermeket törvénytelenül vagy
önkényesen ne fosszanak meg szabadságától. A gyermek őrizetben tartása vagy
letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény
értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb
időtartammal;
c) a szabadságától megfosztott
gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel,
életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak.
Különösképpen el kell különíteni a szabadságától megfosztott gyermeket a
felnőttektől, kivéve, ha a gyermek mindenek felett álló érdekében ennek
ellenkezője tűnik ajánlatosabbnak; a gyermeknek, rendkívüli körülményektől
eltekintve, joga van levelezés és látogatások útján kapcsolatban maradni
családjával;
d) a szabadságától megfosztott
gyermeknek joga legyen igen rövid idő alatt jogsegély vagy bármely más alkalmas
segítséget igénybe venni, valamint joga legyen arra is, hogy
szabadságelvonásának törvényességével kapcsolatban bírósághoz vagy más
illetékes, független és pártatlan hatósághoz forduljon, és hogy az ügyben
sürgősen döntsenek.
38. cikk
1. Az Egyezményben részes államok
kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják és tartatják a nemzetközi
humanitárius jognak fegyveres konfliktus esetén reájuk vonatkozó azokat a
szabályait, amelyek által nyújtott védelem a gyermekekre is kiterjed.
2. Az Egyezményben részes államok
minden lehető gyakorlati intézkedés megtételével gondoskodnak arról, hogy a
tizenötödik életévüket be nem töltött személyek ne vegyenek részt közvetlenül
az ellenségeskedésekben.
3. Az Egyezményben részes államok
tartózkodnak attól, hogy tizenötödik életévüket be nem töltött személyeket
besorozzanak fegyveres erőikbe. Amennyiben tizenötödik életévüket betöltött, de
tizennyolc éven aluli személyeket besoroznak, az Egyezményben részes államok
minden erejükkel azon lesznek, hogy a legidősebbek besorozásának adjanak
elsőbbséget.
4. Az Egyezményben részes államok a fegyveres konfliktus
esetén a polgári lakosság védelmét illetően a nemzetközi humanitárius jog
értelmében reájuk háruló kötelezettségüknek megfelelően megtesznek minden lehető
gyakorlati intézkedést a fegyveres konfliktus által érintett gyermekek
védelemben és gondozásban részesítésére.
39. cikk
Az egyezményben részes államok
megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a
kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy
megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres
konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi
rehabilitációját és a társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. Ennek a
rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét,
önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie.
40. cikk
1. Az Egyezményben részes államok
elismerik a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek
nyilvánított gyermeknek olyan bánásmódhoz való jogát, amely előmozdítja a
személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését, erősíti a mások
emberi jogai és alapvető szabadságai iránti tiszteletét, és amely figyelembe
veszi korát, valamint a társadalomba való beilleszkedése és abban építő jellegű
részvétele elősegítésének szükségességét.
2. Ebből a célból, valamint
figyelemmel a nemzetközi okmányok erre vonatkozó
rendelkezéseire, az Egyezményben részes államok különösen gondoskodnak arról,
hogy
a) a gyermeket ne lehessen bűncselekmény elkövetésével
gyanúsítani, vádolni vagy abban bűnösnek nyilvánítani, olyan cselekmény vagy
mulasztás miatt, amely az elkövetés idején sem a hazai, sem a nemzetközi jog
értelmében nem volt bűncselekmény;
b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermeknek legalább az alábbi
biztosítékokra legyen joga:
(i) mindaddig ártatlannak tekintsék, ameddig bűnösségét a törvény szerint be
nem bizonyították;
(ii) a legrövidebb határidőn belül
közvetlenül vagy szülei, illetőleg adott esetben törvényes képviselői útján
tájékoztassák az ellene emelt vádakról, és védelme előkészítéséhez és
benyújtásához jogsegélyben vagy bármely más alkalmas segítségben részesüljön;
(iii) ügyét késedelem nélkül illetékes,
független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos
eljárás során, ügyvédjének vagy egyéb tanácsadójának, valamint - hacsak
különösen koránál vagy helyzeténél fogva ez nem mutatkozik ellentétesnek a
gyermek mindenek felett álló érdekével - szüleinek vagy törvényes képviselőinek
jelenlétében bírálja el;
(iv) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy
maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét;
kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen az ellene valló tanúkhoz, és a
mellette valló tanúk ugyanolyan feltételek mellett jelenhessenek meg és
legyenek meghallgathatók, mint az ellene valló tanúk;
(v) ha bűncselekmény elkövetésében bűnösnek nyilvánítják, e határozat és az
ehhez fűződő bármely intézkedés ellen a törvénynek megfelelően, jogorvoslattal
élhessen illetékes, független és pártatlan felsőbb hatóságoknál vagy
bíróságnál;
(vi) díjmentesen vehessen igénybe
tolmácsot, amennyiben nem ért vagy nem beszél a tárgyaláson használt nyelven;
(vii) magánéletét teljes mértékben tartsák
tiszteletben az eljárás minden szakaszában.
3. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon
lesznek, hogy előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását,
hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével
gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára és
különösen
a) olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg,
amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt;
b) minden lehetséges és kívánatos
esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével
való kezelésére, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a törvényes
biztosítékokat teljes mértékben be kell tartani.
4. Rendelkezések egész sorát, így különösen a gondozással,
az irányítással és a felügyelettel, a tanácsadással, a próbára bocsátással, a
családi elhelyezéssel, általános és szakmai oktatási programokkal és nem
intézményes megoldásokkal kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni annak
érdekében, hogy a gyermekek számára jólétüknek megfelelő, valamint helyzetükhöz
és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást lehessen biztosítani.
41. cikk
Az Egyezmény egyetlen rendelkezése
sem érinti
a) az Egyezményben részes valamely állam hazai
jogszabályainak; vagy
b) az ebben az államban hatályban lévő nemzetközi
jognak a gyermek jogai megvalósulása szempontjából kedvezőbb rendelkezéseit.
II. RÉSZ
42. cikk
A részes államok kötelezik magukat, hogy az Egyezmény elveit
és rendelkezéseit hatékony és arra alkalmas eszközökkel a felnőttek és a
gyermekek széles körében ismertetik.
43. cikk
1. A részes államok által az Egyezményben vállalt
kötelezettségek teljesítése területén elért előrehaladás vizsgálatára megalakul
a Gyermek Jogainak Bizottsága, amely az alábbiakban meghatározott feladatokat
látja el.
2. A Bizottság tíz olyan magas erkölcsiségű szakértőből áll,
akik elismerten tájékozottak az Egyezményben említett területen. A Bizottság
tagjait az Egyezményben részes államok saját állampolgáraik közül választják,
és azok személyes minőségükben vesznek részt a Bizottságban, figyelembe véve a
méltányos földrajzi elosztás biztosítását és a főbb jogrendszereket.
3. A Bizottság tagjait a részes államok által jelölt
személyek jegyzéke alapján titkos szavazással választják. Minden részes állam
egy jelöltet nevezhet meg állampolgárai közül.
4. Az első választást az Egyezmény hatálybalépését követő
hat hónapon belül tartják meg. A további választásokat kétévenként tartják meg.
A választás időpontja előtt legalább négy hónappal az Egyesült Nemzetek
Főtitkára írásban felhívja az Egyezményben részes államokat, hogy két hónapon
belül közöljék jelöltjeik nevét. A Főtitkár ezután az ily módon jelölt
személyekről betűrendes névjegyzéket készít, feltüntetve az e személyeket
jelölő részes államokat, és a névjegyzéket megküldi az Egyezményben részes
államoknak.
5. A választásra az Egyezményben
részes államoknak az Egyesült Nemzetek Főtitkára által az Egyesült Nemzetek
székhelyére összehívott értekezletén kerül sor. Az értekezleten, amelynek
határozatképességéhez a részes államok kétharmadának részvétele szükséges, a
Bizottságba beválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb
szavazatot, valamint a részes államok jelenlevő és szavazó képviselői
szavazatainak abszolút többségét elnyerték.
6. A Bizottság tagjait négy évre választják. A tagok
újrajelölés esetén újra választhatók. Az első választás alkalmával
megválasztott tagok közül ötnek a megbízatása két év elteltével megszűnik.
Ennek az öt tagnak a nevét nyomban az első választás után az értekezlet elnöke
sorshúzás útján állapítja meg.
7. A Bizottság valamely tagjának elhunyta vagy lemondása
esetén, vagy ha bármely más okból valamely tag kijelenti, hogy nem tudja tovább
ellátni feladatait a Bizottságban, az ezt a tagot korábban jelölő részes állam
saját állampolgárai közül jelöl ki másik szakértőt a megüresedett hely
betöltésére az eredeti megbízatás lejártáig, a Bizottság hozzájárulásával.
8. A Bizottság megállapítja ügyrendi szabályzatát.
9. A Bizottság tisztségviselőit kétévi időtartamra
választja.
10. A Bizottság üléseit általában az Egyesült Nemzetek
székhelyén vagy a Bizottság által meghatározott bármely más alkalmas helyen
tartja. A Bizottság általában évenként ülésezik. Az ülésszakok időtartamát
szükség esetén a Közgyűlés jóváhagyásával az Egyezményben részes államok
értekezlete állapítja meg és módosítja.
11. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a Bizottság
rendelkezésére bocsátja azt a személyzetet és azokat a berendezéseket, amelyek
az Egyezmény által a Bizottságra ruházott feladatok hatékony ellátásához szükségesek.
12. A Bizottság tagjai az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének
jóváhagyásával az Egyesült Nemzetek anyagi eszközeinek terhére, a Közgyűlés
által megállapított módozatok és feltételek szerint járandóságot kapnak.
44. cikk
1. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat, hogy az
Egyesült Nemzetek Főtitkárának közvetítésével az Egyezményben elismert jogok
érvényesítése érdekében elfogadott intézkedésekről és e jogok gyakorlásában
elért előrehaladásról jelentést terjesztenek a Bizottság elé, éspedig:
a) az Egyezménynek az adott államra vonatkozó
hatálybalépésétől számított két éven belül;
b) ezt követően ötévenként.
2. A jelen cikk végrehajtása során készített jelentéseknek
rá kell mutatniuk az Egyezményben említett kötelezettségek maradéktalan
teljesítését gátló tényekre és nehézségekre. A jelentéseknek elegendő adatot
kell tartalmazniuk ahhoz, hogy a Bizottság pontos képet alkothasson magának az
Egyezménynek az adott országban való végrehajtásáról.
3. Az Egyezményben részes azon államok, amelyeknek első
jelentése teljes körű volt, a jelen cikk 1. bekezdésének b) pontja
értelmében előterjesztendő további jelentéseikben nem kötelesek megismételni a
korábban közölt alapadatokat.
4. A Bizottság az Egyezményben részes államoktól kiegészítő
felvilágosításokat kérhet az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban.
5. A Bizottság tevékenységéről a Gazdasági és Szociális
Tanács útján kétévenként jelentést terjeszt a Közgyűlés elé.
6. Az Egyezményben részes államok
jelentéseiket széles körben terjesztik saját országukban.
45. cikk
Az Egyezmény hatékony
végrehajtásának előmozdítása és az Egyezményben említett területen a nemzetközi
együttműködés elősegítése céljából:
a) az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei, az ENSZ
Gyermekalapja és más szervei jogosultak képviseltetni magukat az Egyezmény
olyan rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok során, amelyek
feladatkörükbe tartoznak. A Bizottság felhívhatja a szakosított intézményeket,
az ENSZ Gyermekalapját, vagy bármely más, általa alkalmasnak tartott szervet,
hogy szakmai véleményt adjanak az Egyezmény végrehajtásáról a feladatkörükbe
tartozó területeken. Felhívhatja a szakosított intézményeket, hogy jelentést
terjesszenek elé az Egyezmény végrehajtásáról a tevékenységi körükbe tartozó
területeken;
b) a Bizottság amennyiben szükségesnek
tartja, megküldheti a szakosított intézményeknek az ENSZ Gyermekalapjának és az
egyéb illetékes szerveknek az Egyezményben részes államok bármely olyan
jelentését, amelyben azok tanácsot vagy technikai segítséget kérnek, illetőleg
jelzik, hogy ilyenre szükségük van; adott esetben mellékelheti az említett
kéréssel vagy jelzéssel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait;
c) a Bizottság ajánlhatja a
Közgyűlésnek, kérje fel a Főtitkárt a Bizottság számára a gyermek jogait érintő
egyes sajátos kérdések tanulmányozására;
d) a Bizottság az Egyezmény 44. és 45. cikkének végrehajtása során
beszerzett adatokon alapuló általános jellegű javaslatokat és ajánlásokat is
tehet. Ezeket az általános jellegű javaslatokat megküldi minden érdekelt részes
államnak és felhívja rájuk a Közgyűlés figyelmét, adott esetben mellékelve
hozzájuk az Egyezményben részes államok észrevételeit.
III. RÉSZ
46. cikk
Az Egyezmény minden állam számára aláírásra nyitva áll.
47. cikk
Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az
Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
48. cikk
Az Egyezményhez bármely állam csatlakozhat. A csatlakozási
okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
49. cikk
1. Az Egyezmény a huszadik megerősítő vagy csatlakozási
okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbe helyezését követő
harmincadik napon lép hatályba.
2. Annak az államnak a tekintetében,
amely az Egyezményt a huszadik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe
helyezése után erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az
Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésétől számított
harmincadik napon lép hatályba.
50. cikk
1. Az Egyezményben részes bármely állam módosítást javasolhat és annak szövegét megküldheti az Egyesült
Nemzetek Főtitkárának. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára ezután
a módosító javaslatot eljuttatja az Egyezményben részes államokhoz azzal a
kéréssel, hogy közöljék vele, kívánják-e a részes államok értekezletének
összehívását a javaslat megtárgyalása és szavazásra bocsátása céljából.
Amennyiben a Főtitkár e közlésének napjától számított négy hónapon belül a
részes államok legalább egyharmada az értekezlet összehívása mellett
nyilatkozik, az Egyesült Nemzetek Főtitkára az Egyesült Nemzetek égisze alatt
összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelenlevő és szavazó részes államok
többsége által elfogadott módosítást jóváhagyásra az Egyesült Nemzetek
Közgyűlése elé kell terjeszteni.
2. A jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezései szerint
elfogadott bármely módosítás akkor lép hatályba, ha azt a Közgyűlés jóváhagyta,
és a részes államok kétharmados többsége elfogadta.
3. A hatályba lépett módosítás az
azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államot továbbra is az
Egyezmény rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosítások
kötelezik.
51. Cikk
1. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára
veszi át és küldi meg valamennyi államnak azoknak a fenntartásoknak a szövegét,
amelyekkel valamely állam a megerősítéskor vagy csatlakozáskor él.
2. Az Egyezmény tárgyával és
céljával összeegyeztethetetlen fenntartás nem fogadható el.
3. A fenntartás bármikor
visszavonható az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett közléssel; a Főtitkár
ezt az Egyezményben részes valamennyi állam tudomására hozza. A közlés a
Főtitkár által való átvételének napján válik hatályossá.
52. Cikk
Az Egyezményt bármely részes állam
felmondhatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett írásbeli közléssel. A
felmondás a róla szóló közlésnek a Főtitkár által való átvételét követő egy év
elteltével lép hatályba.
53. Cikk
Az Egyezmény letéteményese az
Egyesült Nemzetek Főtitkára.
54. Cikk
Az Egyezmény eredeti példányát,
amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt
hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe.
Ennek hiteléül a kormányaik által
kellő felhatalmazással ellátott alulírott meghatalmazottak az Egyezményt
aláírták.
3. § Ez a törvény kihirdetése napján lép
hatályba, rendelkezéseit azonban 1991. november 6-tól kell
alkalmazni.
Végrehajtásáról a Kormány
gondoskodik.
|