149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet harmadik rész
2007.08.30. 19:17
(9) Nem tekinthető
elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja
alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal
részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső
elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
A gyermekvédelmi közvetítői eljárás
30/A.
§ (1)
Ha a szülők, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a
kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a
gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs)
eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási
eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes
kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek
beleegyezésével kerülhet sor.
(2) Ha a kapcsolattartás
szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során a felek
bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó
szándékukat, a gyámhivatal tájékoztatást ad számukra a közvetítői eljárás
helyéről, menetéről, és egyidejűleg elrendeli az előtte folyamatban lévő
eljárás négy hónapra történő felfüggesztését.
(3) Ha a közvetítői
eljárás 4 hónap alatt nem vezet eredményre, erről a közvetítő tájékoztatja a
gyámhivatalt. Ilyen esetben a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja.
(4) Amennyiben a
közvetítői eljárás valamelyik fél együttműködésének hiánya miatt nem vezet
eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást 4 hónapon belül is
folytatja.
30/B. § (1) A
gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a
közvetítőt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi
Szakértői Névjegyzékébe vagy az Igazságügyi Minisztérium közvetítői
névjegyzékébe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint
a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthetők meg.
(2) Ha a felek a
közvetítő személyében megállapodtak, a gyámhivatal értesíti a közvetítőt a
kijelölésről. A közvetítő az értesítéstől számított három munkanapon belül
írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint
a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben
a Ket. 42. §-ában
meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
30/C. § (1) A
közvetítő a kijelölés elfogadásától számított 15 napon belül a feleket
megbeszélésre hívja meg. Az első megbeszélésen a közvetítő tájékoztatja a
feleket az eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről és a titoktartási
kötelezettségről.
(2) A
közvetítő a feleket, valamint a 12 éven felüli gyermeket minden esetben
meghallgatja, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket pedig csak a felek,
illetve a gyámhivatal javaslata esetén hallgatja meg.
(3) Egy ügyben szükség
szerint több megbeszélés is tartható.
30/D. § (1) Ha a felek között
egyezség jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja, melyet a közvetítő és a
felek is aláírnak.
(2) A
közvetítő az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi a kapcsolattartást
szabályozó gyámhivatalnak. A gyámhivatal a felek kérelmére az egyezséget
jóváhagyja.
A kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása
31. § (1) A
gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló
kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi,
érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő
szülői kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából
tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem
változtatott.
(2) A
gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a
gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek
vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az
is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával,
illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6
hónapig nem tesz eleget.
(3) A
kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már
megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá
időtartamának megváltoztatásáról dönthet.
(4) A
gyámhivatal, illetőleg a bíróság - kérelemre - meghatározott időre a
kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a
gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A
szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1
év.
(5) A
gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási
jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a
gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a
gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.
A kapcsolattartás újraszabályozása
32. § (1) A kapcsolattartás
újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását,
szüneteltetését vagy megvonását - a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre
emelkedésétől számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a
körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb
lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás
újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.
(2) A
kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban
megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának,
helyének megváltoztatásáról - külön-külön vagy együttesen - is dönthet.
(3) Ha a kapcsolattartás
újraszabályozására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a
kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak
a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatban megállapított kapcsolattartás
végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.
(4) A gyámhivatal,
illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás
újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás
korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha
azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak
fenn.
32/A.
§
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása
33. § (1) A
kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti
eljárás megindításának
a) a kapcsolattartás
pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra - a kapcsolattartás
engedélyezése tárgyában hozott határozatban - előírt határidő elteltétől,
illetve
b) a (2) bekezdés szerinti
veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától
számított 30 napon belül van
helye.
(2) A gyermek fejlődését
veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra
kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartás
engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten
nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem
biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.
(3) Ha a kapcsolattartásra
jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása
iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a
végrehajtására nem indíthat újabb eljárást.
(4) Ha a gyámhivatal az
(1)-(2) bekezdésben foglaltak vizsgálata során megállapítja az önhiba
fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezésétől számított 30 napon
belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A végrehajtást elrendelő végzésben a
mulasztó felet
a) felhívja, hogy a végzés
kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartás
engedélyezése tárgyában hozott határozat szerinti időpontban és módon tegyen
eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével,
b) figyelmezteti az a) pont
szerinti kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének
jogkövetkezményeire,
c) kötelezi a
kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
(5) Ha a
kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés
szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz
eleget, a Ket. 140. § (1) bekezdésében foglaltakon
túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül
végzéssel
a) a gyermekjóléti központ
kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését
vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás
gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a
felek között kommunikációs zavarok állnak fenn,
b) a gyermekvédelmi
közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét
kezdeményezheti azzal, hogy amennyiben a felek bejelentik a gyermekvédelmi
közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a 30/A. § (2) bekezdése alapján felfüggeszti
a végrehajtási eljárást.
(6) Az (5) bekezdésben
foglalt intézkedések meghozatalára a (4) bekezdés szerinti végrehajtást
elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül van lehetőség.
(7) Ha a
kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra
jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott
határozatnak a (4)-(5) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedések ellenére sem
tesz eleget, a gyámhivatal
a) a gyermek elhelyezésének
megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés
megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
b) feljelentést tesz a Gyvt. 113. §-a (2) bekezdésének a)
pontja alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése
szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.
(8) A
költségviselésről és az eljárási bírságról külön végzésben kell rendelkezni,
amely ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtási eljárásban hozott más
végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ellen a Ket.
szabályai szerint végrehajtási kifogás terjeszthető elő.
33/A.
§
33/B. § (1) Ha a kapcsolattartás
a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása
miatt hiúsul meg, a gyámhivatal - kérelemre - a Ket.
148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a
végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy
a) a felek igénybe veszik a
30/A-30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy
b) a felek bármelyike kéri
a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megvonását.
(2) A
gyámhivatal végzésben dönt a végrehajtási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti
felfüggesztéséről, amely ellen fellebbezésnek van helye.
(3) Az eljárás
felfüggesztésére
a) az (1) bekezdés a) pontja
szerinti esetben a gyermekvédelmi közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb
azonban a közvetítői eljárás megindulását követő 4 hónapig [30/A. § (3) bek.],
b) az (1) bekezdés b) pontja
szerinti esetben a kapcsolattartás újraszabályozására, illetve megszüntetésére
irányuló eljárás lefolytatásáig
kerül sor.
(4) A
gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b)
pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.
HARMADIK RÉSZ
HÁZASSÁGKÖTÉS, ÖRÖKBEFOGADÁS, CSALÁDI JOGÁLLÁS
V. Fejezet
A kiskorú házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek
34. § (1) A
16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a
gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.
(2) A
házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez
csatolni kell
a) a háziorvos arra
vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi
és értelmi fejlettséggel rendelkezik,
b) a házasulandó felek
jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött
házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének
elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés
után biztosítva van,
c) a családvédelmi
szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító
igazolást.
35. § (1) A
gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú
házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít.
(2) A
meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az
engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági
akadály.
Az engedélyezés feltételei
36. § (1) A
gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha
a) a házasságkötés a
kiskorú gyermek érdekét szolgálja,
b) az engedély megadása
iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta
be,
c) a 34. § (2) bekezdésében
meghatározott feltételek fennállnak.
(2) Önmagában az a tény,
hogy a kiskorú várandós - az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése
nélkül - nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését.
(3) A
házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6
hónapig érvényes.
VI. Fejezet
Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek
Az örökbefogadhatónak nyilvánítás
37. § (1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a gyermekvédelmi
szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető képviselője
javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére, a
gyermekjogi képviselő kezdeményezésére, továbbá hivatalból indul.
(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal -
ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez -
soron kívül jár el.
(3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy
a) a szülő gyermekével
önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein az átmenti
nevelés megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a
szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a
gyámhivatal meghallgatja a szülőt, a gyermek gyámját, valamint a gyermek
gondozását ellátó nevelőszülőt és környezettanulmányt készít;
b) a szülő lakó- vagy
tartózkodási helyét az új lakó- vagy tartózkodási helye megjelölése nélkül
megváltoztatta, a gyámhivatal a 12. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint
intézkedik a lakó- vagy tartózkodási hely felkutatása iránt, illetve
meghallgatja a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását
ellátó nevelőszülőt.
(4) A
gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt
köteles beszerezni, ha az eljárás
a) hivatalból vagy a
gyermekjogi képviselő kezdeményezésére indul:
aa) a szülő lakó- vagy
tartózkodási helye (utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye) szerinti
gyermekjóléti szolgálat véleményét a gyermek szüleinek életkörülményeiről, a
családgondozás tapasztalatairól, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról,
ab) a gyermekvédelmi
szakszolgálat véleményét a gyermek elhelyezési tervében foglaltak
teljesítéséről,
ac) a gyermek gyámjának, a
gyermeket gondozó intézménynek, - amennyiben a gyermek nevelőszülőnél
nevelkedik - a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek
kapcsolat alakulásáról;
b) a gyermekvédelmi
szakszolgálat javaslatára indul, az aa) és
ac) alpontban felsorolt véleményeket,
c) a gyermekotthon vagy -
nevelőszülőnél nevelkedő átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén - a
nevelőszülői hálózatot működtető képviselőjének javaslatára indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt,
továbbá a gyermek gyámjának - a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó -
véleményét;
d) a gyermek gyámjának
kérelmére indul, az aa) és ab) alpontban
felsorolt, továbbá a gyermeket gondozó intézmény vagy
ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik, a nevelőszülői hálózatot működtető
képviselőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.
(5) A
gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással
egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát korlátozhatja,
illetve szüneteltetheti. A kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4)
bekezdésében foglalt időtartamra lehet elrendelni, mely időtartamot a (3)
bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak
nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Amennyiben az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermek
örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás során telik le a szülő
kapcsolattartási jogának szünetelésére megállapított időtartam, a gyámhivatal
jogosult a szülő kapcsolattartási jogát az örökbefogadási eljárás jogerős
befejezéséig tovább szüneteltetni.
Az örökbefogadás előtti eljárás
38. § (1) Az örökbefogadás
előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó
személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.
(2) Az örökbefogadás
előtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy
kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti
elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár
különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik
lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás - egymás kölcsönös tájékoztatása
mellett - bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi
szakszolgálatnál lefolytatható.
(3) A
gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott kivétellel - az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik
a) az örökbefogadási
szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermek(ek)re
vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül
aa) az általa örökbe fogadni
szándékozott gyermekek számáról, illetve arról, hogy vállalja-e testvérek
örökbefogadását,
ab) az örökbe fogadandó
gyermek(ek) koráról,
ac) arról, hogy vállalja-e
egészségileg károsodott gyermek örökbefogadását,
b) a korábban
kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről,
c) arról, hogy alkalmassá
nyilvánítása esetén hozzájárul-e a természetes személyazonosító adatainak az
örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez,
d) annak
tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az
örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes
részvétel.
(4) A
gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de
legkésőbb 15 napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni
szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának
megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban
vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie,
valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
(5) Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton,
illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását
nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé,
kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni.
(6) A
gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül
tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat
eredményéről.
39. § (1) A
gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű
értesítése mellett az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha
az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi
területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak megküldi
a) az ügyfél kérelmét,
b) az általa elvégzett
pszichológiai vizsgálat eredményét,
c) a háziorvosi igazolást
az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,
d) az örökbefogadás előtti
tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
e) a környezettanulmányt,
f) a 38. § (3) bekezdésének
a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.
(2) A
gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében
a) az (1) bekezdésben
foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) környezettanulmány,
helyzetértékelés,
c) jövedelmi viszonyra
vonatkozó igazolás,
d) az örökbe fogadni
szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint
e) szükség szerint egyéb
bizonyítékok
alapján dönt.
(3) Az örökbefogadásra
való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:
|