152. § (1) A gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő hozzájárulás megszerzéséhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozatot a gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van.

(2) A gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy tulajdonában lévő ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.

153. § (1) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,

b) 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,

c) az ingatlan tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát, amennyiben a kérelmező nem él a (3) bekezdésben foglalt lehetőséggel.

(2) A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.

(3) A gyámhivatal az ügyfél kérelmére az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben beszerzi az ingatlan tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát.

154. § (1) A tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették.

(2) A gyámhivatal - a vételármegfizetés (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában - az okiratokat csak akkor láthatja el. záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.

(3) Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha

a) a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy

b) a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, vagy

c) a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja, vagy

d) a vételárhoz kölcsönt nyújtó hitelintézet a kölcsön folyósítására - egyéb feltételek nélkül - kötelezettséget vállal.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot, valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.

Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok

155. § A gyermek vagy a gondokolt tulajdonában lévő értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.

XXI. Fejezet

Öröklési ügyek

Intézkedések a hagyatéki eljárás megindítása előtt

156. § (1) Ha a gyermek, a gondnokság alatt álló - ide nem értve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett azon személyt, akinek a bíróság az ingó és ingatlanvagyonnal, valamint az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatot nem korlátozta - az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, a méhmagzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a gyámhivatal az ingóságot leltároztatja és kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását.

(2) A gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján

a) megvizsgálja, hogy szükséges-e biztosítási intézkedés,

b) figyelmezteti a törvényes képviselőt a hagyaték visszautasításának lehetőségéről,

c) elbírálja az örökségnek a törvényes képviselő által bejelentett visszautasítását.

(3) A gyámhivatal biztosítási intézkedést kezdeményezhet a hagyaték helye szerint illetékes jegyzőnél, a hagyaték, illetve a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak megóvása érdekében.

Intézkedések a hagyatékátadó végzés alapján

157. § (1) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés alapján megvizsgálja, hogy

a) a gyermek, a gondnokolt, az ismeretlen helyen levő személy vagy a méhmagzat képviselete biztosított volt-e,

b) az a) pontban nevezetteknek köteles részre való igényét nem sérti-e az örökhagyó végrendelete,

c) az a) pontban nevezetteket a közjegyző intézkedése vagy egyezség alapján nem érte-e érdeksérelem.

(2) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés kézbesítése után

a)

b) ingatlan öröklése esetén meggyőződik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,

c) cégtulajdon, üzletrész öröklése esetén meggyőződik a tulajdoni jognak a cégbírósági nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3) A gyámhivatal az (1) bekezdésben foglaltak orvoslására a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezéssel él, vagy szükség szerint intézkedik az igények perrel való érvényesítése iránt.

(4) A gyámhivatal a gyermek öröklése esetén az öröklésről a vagyonkezelőt is értesíti. Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy a gyermek szülője (szülei) elhunyt(ak) erről a vagyonkezelőt - a gyermeket megillető társadalombiztosítási ellátások haladéktalan igénylése érdekében - értesíti.

XXII. Fejezet

A gyám és a gondnok számadására vonatkozó általános szabályok

158. § (1) A vagyonkezelésre jogosult gyám és gondnok a Csjt. 103. § (4) bekezdése, illetve a Ptk. 20/D. § (1) bekezdése szerinti éves számadását minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot meghozták.

(2) A számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadó határozat, tartalmát a bevételek és a kiadások képezik. A számadás az (1) bekezdés szerinti benyújtás időpontját megelőző hónap első napjától visszafelé számított 12 hónapra vonatkozik.

(3) A számadáshoz csatolni kell a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.

(4) A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva - a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

(5) Amennyiben a kiskorú gyermek vagy a gondokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról - eseti számadásként - a gyámhivatal határozattal dönt.

(6) A gyámhivatal hivatalból, valamint a gondnokoltnak, a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak, a gondnokolt közeli hozzátartozójának és a gyermek közeli hozzátartozójának kérésére a gyámot, illetve gondnokot indokolt esetben eseti számadásra kötelezheti.

(7) A gyámhivatal különösen azt a gyámot, illetve gondnokot kötelezi eseti számadásra,

a) akinek engedélyezte, hogy a gyermek, illetve a gondnokolt vagyonát igénybe vegye,

b) aki éves számadásra nem köteles,

c) aki gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését látja el, különösen, ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor.

(8) Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.

(9) A vagyonkezelő a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerűsített számadás esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint megőrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegőrzési kötelezettség nem vonatkozik.

A gyám számadására vonatkozó külön szabályok

159. § (1) A gyám - a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyámságot viselő nevelőszülő (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi gyám) kivételével - nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) Ha a gyám a gyámolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét.

(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során a számadási időszak (naptári év, üzleti év) alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.

A gondnoki számadásra vonatkozó külön szabályok

159/A. § (1) A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha

a) a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,

b) a gondnok a gondnokolt a) pontban nem szereplő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy

ba) a gondnokolt rendszeres jövedelmének éves összege a számadási kötelezettség teljesítésének évében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy

bb) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, amennyiben az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.

(2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,

b) háromszorosát az a) pont alá nem tartozó esetben.

Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.

(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.

160. § (1) A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.

(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.

(3) Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhivatalnak köteles a végszámadást benyújtani.

(5) Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetőleg a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt vagy gondokolt halála esetén is. A végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett - példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.

(6) Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak szerint jár el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.

(7) A gyámhivatal 15 napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról.

161. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal

a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,

b) indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és - ha nem ő a vagyon kezelője - a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a bentlakásos szociális intézmény vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított 15 napon belül lehet megtenni.

(2) Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annak betétben történő elhelyezéséről is.

(3) Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.

162. § (1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetőleg a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

(2) A Csjt. 110. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.

(3) A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

NYOLCADIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXIII. Fejezet

Nemzetközi vonatkozású ügyek

Általános szabályok

163. § (1) E rendelet szempontjából - az ellenkező bizonyításáig - magyar állampolgárnak kell tekinteni és a magyar jogot kell alkalmazni annak a gyermeknek az ügyében is, akit Magyarországon találtak és ismeretlen szülőktől származik, illetőleg, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkező, hontalan szülőktől Magyarországon született.

(2) Ha az ügyfélnek több állampolgársága van és egyik állampolgársága magyar, a gyámhatóság a magyar jogot alkalmazza.

(3) A nem magyar állampolgárságú gyermek, illetve személy ügyében az eljárás során a hatályos nemzetközi szerződést, jogsegélyszerződést, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet kell alkalmazni.

164. § Ha a gyámhatósági eljárásban a külföldi jog alkalmazhatósága, az alkalmazandó külföldi jog tartalma vagy az alkalmazandó nemzetközi szerződés kétes, az iratokat - a felettes szerv útján - a Minisztériumhoz kell felterjeszteni állásfoglalás céljából. A Minisztérium állásfoglalásának kialakítása érdekében megkeresi az Igazságügyi Minisztériumot, illetve a Külügyminisztériumot.

165. § (1) A gyámhatóság a külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére küldött válaszát

a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben közvetlenül küldi meg az Európai Unió tagállamainak bíróságai vagy más hatóságai részére,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben közvetlenül küldi meg az érintett külföldi hatóságnak, amennyiben ismert előtte a kiléte,

c) az a) és b) pontok alá nem tartozó esetben felügyeleti szerve útján - a Külügyminisztérium közreműködésével - juttatja el a címzettnek.

(2) A megkeresés (válasz) mellékleteként, amennyiben szükséges, meg kell küldeni az abban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, így különösen a jegyzőkönyvet és a környezettanulmányt. A gyámhatóság, ha európai közösségi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, eltekinthet az iratok hiteles fordításától, azokat ügyintézője vagy fordítói engedéllyel rendelkező személy által elkészített fordítással ellátva is továbbíthatja.

(3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a gyermek személyi vagy vagyoni ügyeiben szükséges jognyilatkozat az illetékes konzuli tisztviselő által is felvehető.

(4) A külföldön kiállított közokiratot, a külföldön tett nyilatkozatról készített okiratot, kivéve a magyar külképviseleten felvett jognyilatkozatot - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az illetékes magyar külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie. A gyámhatóság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.

A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése

166. § (1) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) 41. cikke szerinti láthatási ügyekben hozott, igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági vagy más hatósági egyezség) alapján a végrehajtást a kötelezett vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerint illetékes elsőfokú gyámhivatal foganatosítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási kérelmet a Minisztériumhoz mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2201/2003/EK rendelet alapján kijelölt Központi Hatósághoz nyújtják be, azt a Minisztérium továbbítja az illetékes első fokú gyámhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a 2201/2003/EK rendelet III. melléklet 12. pontjában foglaltak hiteles fordítását.

166/A. § (1) Az első fokon eljáró gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a 2201/2003/EK rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.

(2) Az első fokon eljáró gyámhivatal kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK rendelet II. melléklete szerinti, a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.

(3) Az igazolást ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. A gyámhivatal a 2201/2003/EK rendelet 43. cikke alapján az igazolást név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja (helyesbíti).

Ideiglenes intézkedés

167. § (1) Ha Magyarországon lakó vagy tartózkodó, továbbá a Magyarországon talált nem magyar állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhatóság a magyar jog szerinti ideiglenes intézkedés megtételére köteles.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát megküldi az ügyfélnek, valamint

a) az illetékes külképviseletnek a gyermek állampolgársága szerinti országába történő visszajuttatásának (repatriálásának) elősegítése,

b) a területileg illetékes rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának tájékoztatás vagy a magyarországi tartózkodás rendezése,

c) a Minisztériumnak tájékoztatás

céljából.

(3) A gyámhatóság haladéktalanul értesíti az állampolgárság szerint illetékes külképviseletet minden olyan esetben, amikor a külföldi állampolgárságú gyermek, továbbá cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviseletéről kell gondoskodni, de ideiglenes intézkedés megtétele nem indokolt.

(4) Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek vagy várandós anya Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek vagy a méhmagzat védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a Külügyminisztérium útján értesíti a Minisztériumot a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.

(5) A Minisztérium megkeresi az illetékes gyámhatóságot a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, illetve ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.

168. § (1) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú gyermek vagy a cselekvőképtelen személy sorsának rendezése érdekében további gyámhatósági intézkedés - így különösen a gyámság átvétele, gyám- és gondnokrendelés, örökbefogadás intézése - szükséges, az általános szabályok szerint kell eljárni.

(2) A magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy érdekeinek védelmében, - különösen, ha gyám- vagy gondnokrendelés szükséges - a konzuli tisztviselői a fogadó állam jogszabályai által megszabott keretek között a kétoldalú nemzetközi szerződés és a nemzetközi jog egyéb normáinak figyelembevételével jár el.

(3) Ha a magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy részére gyám vagy gondnok kirendelésének szükségessége felmerül, a konzuli tisztviselő - az erről való tudomásszerzést követően - soron kívül értesíti a Külügyminisztérium útján a Minisztériumot. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a gyá