1997. évi XXXI. törvény
2007.08.30. 19:59
a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról
Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett
felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november
20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a
Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre
juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi
IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja és alapelvei
1. § (1) E törvény célja,
hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a
helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi
személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek
meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek
törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői
kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek
veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői
gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült
fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
(2) A törvény meghatározza az (1)
bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e
jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető
szabályait.
2. § (1) A gyermekek védelmét
ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség,
pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény
alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve,
törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint
eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal
és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban
történő nevelkedését.
(3) A gyermek családban történő
nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez
igazodóan kell nyújtani.
(4) A családjából bármely okból kikerült
gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését,
egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell.
3. § (1) A jogszabályban
meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője
vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben
kötelezhető valamely ellátás igénybevételére.
(2) A gyermekek védelme során az egyenlő
bánásmód követelményét meg kell tartani.
A törvény hatálya
4. § (1) A törvény hatálya
kiterjed
a) a (2) és (3) bekezdésben
foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú,
valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett,
bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által
menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és
szüleire;
b) a munkavállalók
Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben
meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre és a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar
állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének
időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három
hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) A törvény hatálya a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a
Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.
(3) E törvény szerint kell eljárni az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság
területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az
ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés
elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral
járna.
(4) A Magyar Köztársaság területén kívül
tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei
gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más
jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.
Értelmező rendelkezések
5. § E törvény alkalmazásában
a) gyermek: a Magyar Köztársaság
Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12.
§-a szerinti kiskorú,
b) fiatalkorú: az a személy, aki a
szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18.
évét még nem,
c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy,
aki a 24. évét nem töltötte be,
d) a gyermek
hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt:
szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő
házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa,
a saját gyermek,
e) a gyermek közeli
hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa,
a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
f) a gyermek tartására
köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1)
bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében
meghatározott személy,
g) gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a
gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett
tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és
módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek
testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb
jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság
Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt
Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben
megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,
i) ellátás: jogszabályban
meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó
alapellátás és szakellátás,
j) természetbeni
ellátás: olyan
támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az
állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével
és nyújtásával segíti,
k) gyámhatóság: a települési
önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,
l) gyámügy: a jogszabály által a
gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
m) gyermekvédelmi
gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági
intézkedésen alapuló ellátás és védelem,
n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás,
mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek
testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
o) várandós anya
szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek
következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki
megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a
gyermek egészséges megszületését,
p) tartós betegség: azon kórforma, amely a
külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
r) jövedelem: a szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)
4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,
s) fenntartó:
sa) a közigazgatási szerv, a
helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a
továbbiakban együtt: állami fenntartó),
sb) a magyarországi
székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
sc) a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,
sd) a magyarországi
székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
se) az a jogi személyiséggel
rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének
fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve
nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az sc)-se)
pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],
ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott
feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről.
Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami
fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni,
t) természetes
személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi
és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és
utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült
jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító
adat),
u) intézmény: az e törvényben meghatározott
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy
annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön
jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat
teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény
másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a
helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,
v) működtető: az a természetes
személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki,
illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,
z) rendszeres jövedelem:
a
legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
II. Fejezet
Alapvető jogok és kötelességek
Gyermeki jogok
6. § (1) A gyermeknek joga
van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges
felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő
nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy
segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének
kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a
társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
(3) A fogyatékos, tartósan beteg
gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő
különleges ellátáshoz.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a
fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére
káros szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi
méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy
lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni
védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más
kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.
(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a
médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv
és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen
az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a
pornográfia.
7. § (1) A gyermek szüleitől
vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott
esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó
családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más
hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.
(3) A gyermek helyettesítő védelme során
tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá
figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a
gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása,
vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése
mellett - a kapcsolattartáshoz.
(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy
mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők
különböző államokban élnek.
8. § (1) A gyermeknek joga
van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon
jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a
személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon
meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi
szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az
őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy
alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más
szerveknél eljárást kezdeményezzen.
9. § (1) Az átmeneti vagy
tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi
állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan
a) állandóságot, érzelmi
biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai
és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben, oktatásban
részesüljön,
b) gondozási helyének
megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését
kezdeményezze,
c) felzárkóztató,
tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon
vegyen részt,
d) vallási vagy
lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja,
valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
e) véleményt nyilvánítson a
részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő
kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
f) érdekei képviseletére
gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,
g) támogatást kapjon
gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való
visszatéréséhez,
h) családi környezetébe
való visszatérését kezdeményezze,
i) személyes kapcsolatait
ápolhassa,
j) a személyes tulajdon
szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa,
k) utógondozásban
részesüljön.
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja
szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan
befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó
kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható,
megvonható vagy szüneteltethető.
(3) A speciális gyermekotthonban vagy
gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való
tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.
(4) A speciális gyermekotthonban
elhelyezett gyermek
a) egészségügyi ellátására,
személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a
többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá
b) gondozása és nevelése
során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak
feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén
kerülhet sor.
10. § (1) A gyermek
kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése
érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával
együttműködjön,
b) képességeinek
megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
c) tartózkodjék az
egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek
használatától.
(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi
ellátást biztosító intézmények házirendje - e törvényben meghatározott keretek
között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez
igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei
teljesítésének szabályait.
(3) Az intézmény - a külön jogszabályban
meghatározottak szerint elkészített - házirendjét az intézményben mindenki
által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak
megismertetéséről.
(4) Helyettes szülői és nevelőszülői
hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének
alapvető szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
Gyermeki jogok védelme
11. § (1) A gyermeki jogok
védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek
nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
(2) A gyermek
alkotmányos jogainak védelmét az országgyűlési biztos (a továbbiakban: biztos)
a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során
a) a biztos feladata, hogy
a gyermek alkotmányos jogait érintő - tudomására jutott - visszaéléseket
kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket
kezdeményezzen,
b) a biztos az a) pontban
megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.
11/A. § (1) A gyermekjogi
képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e
törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai
megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet
fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.
(2) A gyermekjogi
képviselő
a) segít a gyermeknek
panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
b) segíti a gyermeket az
állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat
esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési
értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,
c) a 36. § (2) bekezdése
szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a
gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése
alapján,
d) eljár az
érdek-képviseleti fórum 35. § (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján,
e) a gyámhivatal
kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos
eljárásban.
(3) A gyermekjogi
képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató
tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat
kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek
személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni.
(4) A gyermekjogi
képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjogi
képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály rendezi.
(5) A gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és
hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat
felvételének módját megismerhessék.
(6) A gyermekjóléti és
gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a
fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a
következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő
észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről
tájékoztatja őt.
(7) A gyermekjogi
képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai
szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet,
segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt
esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint
a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.
Szülői jogok és kötelességek
12. § (1) A gyermek szülője
jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a
gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -,
valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást
biztosítsa.
(2) A gyermek szülője
jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást,
neveléséhez segítséget kapjon.
(3) A gyermek szülője -
ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak
személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.
(4) A gyermek szülője
köteles
a) gyermekével
együttműködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben
tartani,
b) gyermekét az őt érintő
kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
c) gyermekének jogai
gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
d) gyermeke jogainak
érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,
e) a gyermeke ellátásában
közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.
13. § (1) Az átmeneti
nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy
a) a gyermeke gondozójától,
gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről,
fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon,
b) a gyámhivataltól
gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,
c) a gyermeke családba
történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe
vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba
való v
|