1997. évi XXXI tv. ötödik rész
2007.08.30. 20:24
(6) A gyermekek
átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb
tizenkettő hónapig tart.
46. § (1) A
gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának
megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást (a továbbiakban: ideiglenes
gondozást) kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről
önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.
(2) Az ideiglenes
gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását
előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek
szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a
további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából.
(3) A
gyermek (2) bekezdésben meghatározott további átmeneti gondozásához minden
esetben be kell szerezni a szülő vagy más törvényes képviselő beleegyező
nyilatkozatát.
(4) A
gyámhivatalt értesíteni kell a szükséges hatósági intézkedések megtétele
céljából, ha
a) a szülő vagy más
törvényes képviselő a gyermekéről az ideiglenes
gondozásról való értesítést követő három napon belül nem gondoskodik,
b) a szülő vagy más
törvényes képviselő gyermeke átmeneti gondozásához nem járul hozzá, illetve azt
nem kéri,
c) a gyermek visszakerülése
a szülőjéhez ellentétes a gyermek érdekeivel.
47. § (1) A
gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy ha
annak okai már nem állnak fenn.
(2) Megszűnik a gyermek
átmeneti gondozása, ha a gondozás időtartama eltelt.
(3) Ha az átmeneti
gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet
vissza
a) az elhelyezés - a szülő
vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével - hat hónappal,
szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, vagy
b) haladéktalanul
értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések megtételére.
(4) A
gyámhivatalt értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében az
átmeneti gondozás időtartamának eltelte előtt is, ha
a) nyilvánvalóvá válik,
hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza,
b) a szülő vagy más
törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két
éven belül másodszor is kéri.
48. § (1) A
gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes
szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.
(2) A gyermekek átmeneti
házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő
ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a
gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy
bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha
ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
Helyettes szülő
49. § (1) A
helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által
készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában
biztosítja.
(2) Helyettes szülő az a
huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet,
aki
a) személyisége, egészségi
állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és
vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza,
neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok, és
b) a külön jogszabályban
meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.
(3) A
helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5
gyermek gondozását végezheti.
(4) A
helyettes szülőket a működtető
a) külön jogszabályban
meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri,
felkészíti, nyilvántartásba veszi, és
b) tevékenységükben
folyamatos szakmai tanácsadással segíti, továbbá
c) folyamatosan ellenőrzi a
nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük
ellátásában.
(5) A
helyettes szülőt a gyermek ellátására az 56. § szerinti nevelési díj és külön
ellátmány illeti meg.
(6) Különösen indokolt
esetben a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben
meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.
(7) A
helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülői
jogviszonyban végzi.
Gyermekek átmeneti otthona
50. § (1) A
gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki
átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek
nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt
veszélyeztetett.
(2) A
gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal
együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez.
(3) A
gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven gyermek
teljes körű ellátását biztosítja.
(4) Az átmeneti
lakásotthon olyan otthon, amely legfeljebb tizenkettő gyermek átmeneti
gondozását biztosítja önálló lakásban, családias körülmények között.
(5) A gyermekek átmeneti
otthona önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatot működtethet és
ebben az esetben ellátja az ezzel kapcsolatos - a 49.
§ (4) bekezdésében meghatározott - feladatokat. Az átmeneti otthon által
foglalkoztatott helyettes szülők az átmeneti otthoni férőhely felének megfelelő
létszámú gyermek teljes körű ellátását biztosíthatják.
Családok átmeneti otthona
51. § (1) Az otthontalanná
vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a
gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne
biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől.
(2) A
családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és
gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona működtethető
telephelyenként legfeljebb tizenkét férőhelyes lakásban vagy családi házban. A
telephelyek összférőhelyszáma nem haladhatja meg a
székhely szerinti intézmény összes férőhelyeinek kétszeresét.
(3) A
családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során
a) befogadja az
életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná
vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét,
b) befogadja a
válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a
szülészetről kikerülő anyát és gyermekét,
c) biztosítja az ellátást
igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit,
d) segítséget nyújt a
szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
e) biztosítja a szülő
számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást,
f) a szülőknek az ellátás
mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt,
g) közreműködik - a
gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé
tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében,
otthontalanságának megszüntetésében.
VII. Fejezet
A gyermekvédelmi szakellátások
A gyermekvédelmi szakellátások célja
52. § A szakellátás keretében
kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós
nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a
fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból
igénylő gyermek teljes körű ellátását.
Otthont nyújtó ellátás
53. § (1) Otthont nyújtó
ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az
átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára
a) a 45. § (1) bekezdése
szerinti teljes körű ellátást,
b) a családi környezetébe
történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását
segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának
elősegítését,
c) a családjába történő
visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást.
(2) Az otthont nyújtó
ellátás keretében
a) különleges ellátást kell
biztosítani
aa) a tartósan beteg,
illetve fogyatékos,
ab) a kora miatt sajátos
szükségletekkel bíró három év alatti
gyermek számára;
b) speciális ellátást kell
biztosítani
ba) a súlyos
személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy
neurotikus tüneteket mutató (a továbbiakban együtt: súlyos pszichés tüneteket
mutató) gyermek,
bb) a súlyos beilleszkedési
zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető
(a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket
mutató) [a ba) és a bb)
pont a továbbiakban együtt: súlyos pszichés vagy disszociális
tüneteket mutató gyermek],
bc) az alkohol, drog és
egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő (a továbbiakban: pszichoaktív szerekkel küzdő) gyermek
számára.
Az otthont nyújtó
ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni,
illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében
félévente felül kell vizsgálni.
(3) A
speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez
igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására,
szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.
(4) Az utógondozói
ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további ellátást
biztosítani azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek,
akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.
(5)
(6) Otthont
nyújtó ellátást biztosít
a) a nevelőszülő a
működtető közreműködésével, vagy - ha ez nem lehetséges -
b) a gyermekotthon, vagy
c) az Szt. hatálya alá
tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve
fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban:
fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona) a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermek törvényes
képviseletének ellátásával.
Utógondozói ellátás
53/A.
§ (1) A gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében
a fiatal felnőtt számára
a) szükség esetén a 45. §
(1) bekezdése szerinti teljes körű ellátást, és
b) az önálló élet
megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés
elősegítése érdekében segítségnyújtást (a továbbiakban: utógondozás)
kell biztosítani.
(2) Az utógondozói
ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó
külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső
férőhely) biztosítja.
(3) Az utógondozói
ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátás konkrét formájáról,
módjáról és mértékéről a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapodást
köt.
Nevelőszülők
54. § (1) Nevelőszülő az a
huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy
lehet, aki
a) a gondozásba helyezett
gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb,
b) személyisége, egészségi
állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek
kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő
visszakerülésének támogatására, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. §
(8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, és
c) a külön jogszabályban
meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett.
Az a) pontban
meghatározott korhatárra, illetve a c) pontban meghatározott felkészítő
tanfolyam elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől - a külön jogszabályban
foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
(2) Nem lehet
nevelőszülő az, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az
sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az,
hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll.
(3) Hivatásos
nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban meghatározott
képesítési előírásoknak megfelel, amely rendelkezéstől - külön jogszabályban
foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
(4) Speciális hivatásos
nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel,
és alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális
tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel
küzdő, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének
biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére.
(5) A
nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb öt gyermek és fiatal
felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(6) A
hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három,
legfeljebb nyolc gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(7) A
speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb
öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(8) Ha mindkét
házastárs, illetve élettárs nevelőszülői feladatot lát el, a közös
háztartásukban elhelyezendő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg az (5)-(7)
bekezdésben meghatározott gyermeklétszámot.
(9) A nevelőszülőnél, a
hivatásos nevelőszülőnél, a speciális hivatásos nevelőszülőnél (a továbbiakban:
nevelőszülő) elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell
venni a gyermek fogyatékosságát, személyiségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.
(10) Különösen indokolt
esetben a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (5)-(8) bekezdésben
meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.
55. § (1) A
nevelőszülő - a működtető által elkészített egyéni gondozási-nevelési terv
alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek,
valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek.
Ennek érdekében
különösen
a) elősegíti a gyermek
testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását,
b) elősegíti - a működtető
támogatásával - a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek
érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem
áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését,
c) elősegíti a gyermek
vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását,
kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,
d) felkészíti a gyermeket
az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére,
e) segítséget nyújt a
fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez,
hozzátartozóival való kapcsolattartásához.
(2) A
nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat.
(3) A
nevelőszülő a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt
gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli
hozzátartozóival.
(4) A
nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával
a) elláthatja a tartósan
beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását, nevelését, illetve a
súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató,
illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek
speciális gondozását, nevelését,
b) részt vállalhat az
egyéni elhelyezési tervben foglaltak szerint a vér szerinti család komplex
gondozásában,
c) elláthatja a helyettes
szülői feladatokat
feltéve, hogy személyében,
valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a működtető
biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.
(5) A
működtető a nevelőszülőt
a) külön jogszabályban
meghatározott követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkészíti,
nyilvántartásba veszi, és
b) szakmai tanácsadással,
családgondozással és utógondozással segíti, továbbá
c) folyamatosan segíti és
ellenőrzi a nevelési díj és az ellátmány felhasználásában, a szakmai
tevékenysége ellátásában.
d)
(6) A
nevelőszülő tevékenységét e törvényben meghatározott nevelőszülői jogviszonyban
végzi - legalább öt nevelőszülőt foglalkoztató - nevelőszülői hálózat
keretében. A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és a
nevelőszülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés
célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program.
56. § (1) A
nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására
nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként
- az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a.
(2) A
nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
a) százötven százaléka, ha
a nevelt gyermek a 82. § (1) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos
pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd,
b) száznegyven százaléka,
ha a nevelt gyermek tartósan beteg, illetőleg fogyatékos.
(3) A
nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek
ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb
eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek
kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként -
az éves nevelési díj 25%-ánál.
(4) A
(3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják,
és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.
(5) A
nevelőszülő az (1)-(3) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a
gyermek megfelelő ellátására fordíthatja.
Gyermekotthon
57. § (1) A
gyermekotthon
a) otthont nyújtó ellátást
biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe
vett gyermek számára,
b) utógondozói ellátást
biztosít a fiatal felnőtt számára,
|