SZoc.pszicho
A szerk. 2007.09.26. 10:28
Szociálpszichológia
A társadalmi élet és a lélektani jelenségek különféle viszonyaival foglalkozik.
Alport meghatározása szerint:
A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogyan zajlanak le az emberi interakciók és hogyan befolyásolja a társak tényleges vagy imlikált
(burkolt) jelenléte az emberek gondolatait, érzéseit, viselkedését vagy szándékát.
Vizsgálja:
· Az egyénen belül milyen folyamatok zajlanak le(szocializálódás, személyészlelés, attitűdök..)
· Társas kapcsolatok alakulását (kapcsolattartás, énmegmutatkozás)
· Csoportok lélektani jelenségeit (konformitás, csoportdinamika, csoportfejlődés)
· Tömegviselkedést (közvélemény, tömegjelenségek)
Főként a mindennapok gyakorlatában előforduló kérdésekkel foglalkozik.
Attitűd fogalma
Az attitűd valamely személlyel, emberek csoportjával, tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos értékelő beállítódás, olyan viszonyítási keret, aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, értékel.
Rosenbert és Hovland szerint az attitűdnek három összetevője van:
1) Affektív oldal: amely az elfogadást, illetve az elutasítást tartalmazza
2) Kognitív oldal: az attitűdtárggyal kapcsolatos ismeretek körét fogja át.
3) Konatív oldal: a viselkedési szándékok, cselekvéstendenciákat foglalja magában.
Az attitűd akkor stabil, ha a 3 komponens egyensúlyban van.
Az attitűd funkciói:
· Eszközfunkció: pozitív hatások maximálása, a negatív funkciók minimalizálásával segítik a nehézségek elkerülését.
· Énvédő funkció: az egyént a pozitív vonásainak erősítésévek távol tartja a negatív érzésektől
· Értékkifejező funkció: a tényleges egyéni értékek érvényességét erősítik.
· Ismereti funkció: lehetővé teszi, hogy az új élményeket kategorizáhassuk, és ezzel egyszerűbbé váljon a világ megismerése
Attitűd mérése:
· Önregisztrálás
· Külső elbíráló általi regisztrálás
· Skálamódszer: a különféle skálák olyan kérdésekből állnak, amelyekben az azokra adott válaszok alapján nemcsak típusokba lehet sz attitűdöket sorolni, hanem a sorrendjüket és az egymástól való távolságukat is meg lehet határozni-
Legismertebb skálák:
-Thurstone-skála: a megállapítások rokonszenvességét,
ellenszenvességét egy szakzsűri állapítja meg 0-10-15 pontértékelésig.
Likert skála: A kijelentéssel való egyetértés vagy egyet nem értés mértékét 5 vagy 7 fokozatú skálán fejezik ki.
- Guttman-skála: A kijelentéseket rangsorolja, csökkenő preferencia szerint rendezi el.
Előítélet:
Mélyen rögzült, meggyőződést nélkülöző olyan értékelő beállítódás, amely megelőzi a valóság tényleges megismerését, a tényeknek, logikus érveléseknek ellenáll.
Általában csoportra irányul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai.
- olyan egyéneknél erősödik meg, kik súlyos fusztrációt szenvedtek el, sikertelenségük okát másokra kívánják áthárítani.
- Azok hirdetnek előítéletet, akik hatalmukat akarják növelni vagy gazdasági helyzetüket javítani a kisebbség elnyomása révén
- Mélyen be van ágyazva a társadalom kultúrájába, a szocializáció során sajátítjuk el őket.
- Előítéletre az autoritárius, tekintélyelvű emberek hajlamosak.
Proszociális viselkedés
Olyan pozítív társas viselkedés, melynek a célja mások javára cselekedni.
A súlypontja, hogy az egyén saját érdekeit háttérbe helyezi és a fennálló döntési helyzetben a segítést választja.
Mindenképpen nélkülözi a jutalom, a nyereség elemét, szinonimája az alturizmus.
Az egyén, segít, mert ilyen személyiségjeggyel rendelkezik,
külső tényezők hatnak rá,
külső és belső tényezők hatnak rá,
elkötelezett,
véletlenül kerül adott helyzetbe
fokozatosan köteleződik el.
Informális csoport:
Önkéntes szövetség, tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz. E csoport természetes emberi igényeket elégit ki. Pl. család, baráti társaság ..
Csoportképződmények:
Csoprtnormák:
A csoporton belül kialakult mindenki által követett és elfogadott megállapodások, kollektív elvárások és értékítéletek.
Iratlan szabályok, amelyeket a kollektíva egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. Teljesítésük elmulasztását a csoport vétkes elszigetelésével végső esetben kizárásával szankcionálja.
Fejlett csoportokban a csoportnormák interorizálódnak.
Csoportlégkör:
A kollektíva belső életére jellemző, amely a csoport kedélyállapotában, alaphangulatában mutatkozik meg.
Meghatározza:
a kohézió: a csoportösszetartó erő, amely a csoport hatékonyságát és általános érzelmi állapotát határozza meg.
Adhézió: csopothoz tartozás érzése, pozítiv érzelem
Mindkettő akkor erősebb és pozitívabb, minél több lehetőséget nyújt a kollektíva a személyes szükségletek kielégítésére.
Csoportérték:
Minden olyan jelentős, kollektív eredmény, amely a csoport működése során jött létre, s mely adott társadalom megítélésében is értéknek minősül. (pl.anyagi és szellemi produktum, szokások, normák is.)
Szociometria
A szociometria alkalmas egy kis csoport tagjai közötti pozitív és negatív kapcsolatok teljes struktúrájának objektív feltérképezésére.
Célja: az adott közösségben az egyén társas helyzetének a feltérképezése, hogy milyen viszonyban van másokkal és az adott közösségben milyen helyet foglal el.
Egyszempotu szociometria: (Moreno) amely csak rokonszenvi kapcsolatokat tár fel
Többszempontú szociometria (Mérei Ferenc), amely nemcsak az érzelmeken alapul.
Technikája: az eljárás célja:
A szociometria technikáját Moreno dolgozta ki 1934-ben, amelyet diagrammon ábrázoltak és nyilak jelezték a választás irányát.
Moreno a vizsgálata során megkérte egy kis csoport valamennyi tagját, hogy írják le azoknak a nevét, akiket a legjobban kedvelnek, és nem kedvelnek. Ezen információk alapján készítette el a
szociogrammot,
ami valójában a csoport térképe, ami az egyének közti szimpátia kapcsolatokat vizsgálja.
A felmérés eredményeit táblázatba rendezik, amelyeknek adataiból sokféle statisztikai mutató számítható.
Kölcsönösségi index: A csoportagok hány %-nak van kölcsönös kapcsolata.
Sűrűségi index: A kölcsönös kapcsolat milyen arányban van a csoport létszámával.
Pedagógia számára hasznos:
Konstruktív és destruktív csoportmódszerek:
A csoportszerepeket aszerint osztályozzuk, hogy milyen módon és mennyire járulnak hozzá a csoport céljainak a megvalósításához.
Konstruktív: segíti a csoport munkáját
Destruktív: akadályoz, vagy rombol
Mindkettőre szükség van, mert a köztük lévő konfliktusok hozzáságítik a csoportot a demokratikusan kialakított konszenzushoz.
Kostruktív:
Vélemény nyilvánító, kezdeményező, véleménynyilvánító, kérdező, általánosító, engedelmeskedő,
Destruktív:
Akadékoskodó, kérdezgető, kíváncsiskodó, hírharang, vetélkedő, mindentudó.
Referencia csoport:
Az egyén attitűdjeinek legfőbb forrását azoknak a csoportoknak a normái adják, amelyekhez önmagát vonatkoztatja.
Merton szerint az az alakulat, amelyhez az egyén pszichológiailag igyekszik kapcsolódni, asszimilálódni. Próbálja magáévé tenni annak normáit, attitűdjeit, viselkedését.
A vonatkoztatás alapja tehát tudatos azonosulási vágy által táplált hasonlóság.
A referencia csoport a közlési folyamatokban támaszként funkcionál: minősíti a közlő szavahihetőségét, vonatkoztatási keretet szolgáltat
az egyén számára a közlés vételéhez és értelmezéséhez
Csoportnyomás:.
A csoporton belüli komformitásra jellemző a csoportnyomás, amely a tagokból egyenesen kikényszeríti az alkalmazkodó viselkedést.
Pályaorientáció:
Az adott szakmára való ráirányulás, a szakmával kapcsolatos eljárásokról kialakított szubjektív elképzelés.
Nagy szerepe van a családnak és a pedagógusoknak, a pályaválasztással zárul.
Szerepkonfliktusok:
Az egyénnek többféle szerepet kell egyszerre megvalósítania az életben, több elvárásnak kell megfelelnie…, a megvalósításuk nehézségbe ütközik, így kialakulnak a szerepkonfliktusok.
Kahn szerint lehetnek:
Személy-szerep konfliktus: az adott szerep nem illik a megvelósító személy mentalitásához.
Szerepek közti konfliktus: többféle szerepelvárásnak az egyén nem tud eleget tenni.
Szerepen belüli konfliktus: ugyanazon szerepen belüli ellentétes elvárások.
Csoport fogalma:
A csoport a társadalom szerves része, csoportokból tevődik össze a társadalom valamennyi strukturális alakzata és maga a társadalom is.
Sherif: a csoprt egymással meghatározott szerepviszonyban álló egyének olyan együttese, ahol az egyes tagok viselkedését a kollektíva által kialakított értékek és normák szabályozzák.
Fő ismérve: a megfigyelhetőség.(csoportkép, image alakuljon ki.)
Agresszió:
Minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyilt vagy szimbolikus formában valakinek kárt, sérelmet, vagy fájdalmat okozzon.
Lehet:- támadó jellegű
- védekező jellegű
|