3. A szocializáció hatása az énfunkciók kialakulására. Az énkép és az iskolai teljesítmény összefüggése, a Pygmalion-effektus.

Énfunkciók

A személyiségnek feltételezett középpontja a saját tudattal bíró én, ami nem más, mint társas környezetünk adománya. Mások segítségével bontakozik ki és válik tudatossá egyediségünk.

Legfontosabb énfunkciók:

Éntudat

Segítségével képes az ember önmagát másoktól elhatárolni, személyiségének egységes és aktív jellegét átélni. Folyamatosan alakul ki, előbb érzéki, majd pedig tudati szinten. Első megnyilvánulás a gyermeki utánzás, a tudatosulásé pedig a harmadik személyben való beszéd eltűnése, helyette az egyes szám első személyt jelző névmások.

Énkép

Azoknak a személyes tulajdonságoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít. Gyermekkori kezdetleges formája emocionális jellegű. Saját testrész felfedezése, testről gyűjtött infók, testrészek és saját személy megnevezése. Fontos önismeret gyarapító tényező az utánzás, az azonosulási hajlam, nemi jelleg felismerése stb. Az énkép valamennyi megnyilvánulást befolyásol. Tudatos és tudattalan elemekből áll. Tudattalan amelyről az egyén nem tud, környezete sohasem hívta fel a figyelmét. Minél reálisabb és teljesebb az énkép annál kevesebb benne a tudattalan elem. Énkép 3 oldala: testkép, kognitív kép, szociális kép. Rendelkezni kell eszményi énképpel, énideállal.

Önellenőrzés

Egyéni megnyilvánulásokra, teljesítményekre, különböző személyes tulajdonságok alakulására történő tudatos odafigyelés, az így szerzett tapasztalatok kritikus önmegítélése.

Önnevelés

A személyiségformálás egyik komponense, a személyiség társadalmi fejlődésének kiegészítője, a nevelési folyamat belső oldala. Éntudatunk révén részt veszünk saját személyiségünk formálásában. Legfőbb jellemzője: dinamizmus, pozitív irányú önmegváltoztatásra, tökéletesítésre való tudatos törekvés. Szorosan összefügg az egyéni ismeretek fejlettségének színvonalával. (Elméletileg a pozitív tulajdonságokat kialakítjuk, elmélyítjük, a negatívakat kiküszöböljük.) Az önnevelésnek a társadalom erkölcsi eszményében testet öltő emberi szükségletek, és motivációk irányába kell haladnia.

Valamennyi énfunkció jól koordinált összműködésének eredményeként válik a személyiség önszabályzó rendszerré.

Identitás (énazonosság)

Egyéni létünk szubjektív átélésének az élménye, vágyaink, gondolataink, érzelmeink átélése, amelyek személyiségünk integráns részét alkotják, melyekkel azonosíthatók vagyunk.

Két dimenziója: 1) csoportidentitás (társadalmi helyzetünk); 2) személyes identitás (legszemélyesebb benső énünk). A szociális tanulás eredménye.

Pygmalion-effektus

A következő szempontokat kell figyelembe venni Rosenthal iskolás gyerekekkel kapcsolatos kísérletének magyarázatához:

·         Előfeltevések átszerveződnek:

A tanárok újszerű feltevések („késői virágzás”) birtokában tekintenek a tanítványokra

·         Elvárási hatások:

Az újabb hipotéziseket elfogadva áthangolódik maga az észlelés is

·         Differenciált bánásmód

Az eltérő észrevételek nyomán a tanárok eltérő visszajelzéseket adnak. Itt nemcsak a szándékos és szóban megfogalmazott közlésekre gondolunk: az öntudatlan vagy félig öntudatlan nem-verbális üzenetek sokkal hatékonyabbak lehetnek.

·         A gyerek énképe és önértékelése

Minthogy az önmagunkról való tudás nem kizárólag a közvetlen önmegragadáson alapul, hanem a társas mezőből érkező visszajelentések jelentősen részt vesznek annak megalapozásában, az „én”-ről szóló értékelések pedig ehhez a reprezentációhoz tapadnak, a tanárok differenciált válaszai eltérésekhez fognak vezetni a növendékek magukról alkotott képében és önmegbecsülésében is.

·         Teljesítménymotiváció és igényszint

Bizonyos várakozásokat táplálunk saját teljesítményünkkel kapcsolatban, s egyénenként jellemző, hogy az indítékrendszerben kinek-kinek milyen fontos szerepet tölt be a teljesítmény. A teljesítménymotiváció és igényszint függ az önértékeléstől. Magas önértékelésű személy magasabbra helyezi a teljesítményfeladatokban a mércét.

·         A tényleges teljesítmény

A motivációs tényezők mellett a képességek is befolyásolják a teljesítményt. Ha valaki a magasra helyezett mércét teljesíti, akkor van esélye, hogy a továbbiakban az igényszintje is emelkedik, ami újabb teljesítményre ösztönzi. A kör bezárul. A teljesítmény gyarapodása visszaigazolja az előfeltevéseket, melyeket a tanárok tápláltak, s melyek eredetileg Rosenthal és Jakobson jóslatai nyomán alakultak ki.