IV.
A szerk. 2007.09.28. 20:09
4. A szociális megismerés sajátosságai, a személyészlelés elméletei.
4. A szociális megismerés sajátosságai, a személyészlelés elméletei.
A személyészlelés abszolút szubjektív, szubjektív dolgokat szubjektívan értelmezünk. Személyészlelésnél használjuk a szubjektív fantáziát is.
Személyészlelés: Az emberi személyiség megismerésének folyamata, amelynek során a másik ember viselkedéséből, viszonyulásaiból, kommunikációjából egyéb megnyilvánulásaiból egy egységes összképet formálunk.
Szubjektív tartalma rendkívül nagy. A személyészlelés tudati tükröződésében több a torzító tényező, mint a fizikai észlelésnél. A fizikai észlelésnél (ablak) a közvetlen érzéki úton felfogható ingereket ismerjük meg.
A személyészlelésnél minta jelenségeket (mögöttes), belső karakter jegyeket, mint jellem attitűd, érzelem, gondolat érzékelünk
Ma a pszichológia az empátia fogalmába sorolja a gondolatok észlelését is.
A személyészlelés pontossága
A személyészlelés pontosságát, a felfogott információk megbízhatóságát számos objektív és szubjektív tényező és körülmény befolyásolhatja.
v Hasonló származású, foglalkozású emberek jobban meg tudják ítélni egymást.
v A nők intuitívabbak, a férfiak a racionális okokat a logikus indokokat értékelik, ezért esnek abba a csapdába, hogy a nők kihasználják őket.
v Az idősebbek pontosabban érzékelik a másik személyiségét
v A rokonszenvesebbnek kedvezőbb tulajdonságokat tulajdonítunk
v Az empátia pontosabbá tesz az észlelést
v A túlzott érzelmi bevonás torzulta teszi az észlelést
v Jó hangulatban pozitívabban ítéljük meg a másik személyiségét.
v A társas szituáció pontosabbá teszi az észlelést, mert többet mutatunk meg magunkból. A több szem többet lát alapján a csoport tagjai több oldalát érzékelik a személyiségnek.
v A személyészlelés kezdetén egy diffúz összbenyomást szerzünk a másikról. Ez feszültséggel jár. Ezt igyekezzük gyorsan csökkenteni, ezért elhamarkodott ítéleteket alkotunk. Ezt követően szelektívé válik az észlelésünk.
v Önmagunkra figyelünk sok esetben, nem annyira a másikra, ez is torzítja a személyészlelést.
v A legfontosabb torzító mechanizmusokat elegyszerűsítő eljárásoknak nevezzük. Ilyen a sztereotipizálás, ami egy kognitív művelet, amikor meghatározott csoportokra, foglalkozásokra egy séma alapján hozunk ítéletet
- kognitív-sztereotip
Attitűd: - konnatív
- affektív
v Prekoncepció: (torzító) előzetes elmélet, amely az eltérő tapasztalatok miatt mindenkinél egyedi jelleget is ölt.
A felfogott információk értékelését nagymértékben befolyásolhatja a megfigyelő és a megfigyelt személy hasonlósága. A hasonló származású, foglakozású emberek általában tárgyilagosabban ítélik meg egymást Az életkor és az észlelő neme szintén jelentős befolyásoló tényező. Közvetlen befolyásoló hatása van a rokonszenvnek és az ellenszenvnek.
Az objektív tényezők közül a környezet, megfigyelhetőség, időbeliség és az észlelő által alkalmazott értékelő skála szerepét érdemes kiemelni.
Az adatgyűjtés lehetőségei és formái
A személyiség megismerésénél fontos a lényeges és járulékos tulajdonságok egyértelmű elhatárolása.
A személyiségnél a tudomány általában az általánosabb sajátosságok megragadására összpontosít az erre a legalkalmasabb módszerek és eljárások alkalmazásával. A hétköznapi megismerés célja ezzel szemben a praktikus tapasztalatok szerzése, s ezekhez kizárólag a gyakorlati életben alkalmazható módszerekkel tud hozzájutni. A személyiség megismerése a mindennapi életben különböző feltételek között és céllal történhet.
Legalkalmasabb módszerei:
Megfigyelés: a jelenségek jegyeinek tervszerű és rendszeres feltárása, mely magába foglalja a tények értelmezését, az okok, körülmények mélyreható elemzését. A megfigyelés általában a külső jegyek, az attitűdök, és általában a viselkedés vizsgálatára terjed ki. A külső jegyek árulkodóak, mégis könnyen félrevezethetik a szemlélőt.
A viselkedés az egyén környezetére irányuló külső megnyilvánulása, gyűjtőfogalom, mely minden akciót és reakciót magába foglal. A viselkedés sok mindent elárul a személyiségről. A viselkedés szinonimájaként használjuk a magatartás szót, mely intellektuálisan irányított normatív és akaratlagos viselkedésforma.
Beszélgetés: a kommunikáció mindennemű információáramlás összefoglaló neve. Az emberi kommunikáció konkrét személyek kapcsolatában, a társadalmi kommunikáció pedig a tömegkommunikáció révén megvalósuló információáramlás. Alapvető eszköze az információközlés, de eszköze a kapcsolattartásnak, a partner befolyásolásának. A kommunikáció folyamatában 4 tényező szerepel:
· Közlő
· Fogadó
· Közlemény
· Továbbító közeg
Egyszerűsítő eljárások az észlelésben
Az észlelés pontossága függ attól, hogy a megfigyelő mennyire alkalmazza a leegyszerűsítő sémákat. A leegyszerűsítő sémák egyik elterjedt változata a sztereotipizálás, amikor az emberek valamely csoportjára sablont használunk.
Leegyszerűsítő sémák az ún. implicit személyiségelméletek, vagyis az egyéni élettapasztalatok alapján összeállt tulajdonságnyalábok.
Oktulajdonítás
A személypercepciónak lényeges mozzanata a felfogott és értelmezett benyomások alapján további következtetések levonása. Oktulajdonításnak, attribúciónak nevezzük. Az emberek az általuk észlelt viselkedést először mindig az okok alapján igyekeznek értelmezni. Az ok feltárását követően azonban arra is keresik a választ, hogy a konkrét megnyilvánulással mi volt az illető szándéka.
Heider oksági elmélete
Az emberek a társak megismerésekor valamilyen okot keresnek a viselkedés mögött. Az okok lehetnek külső és belső okok. Heider azt mondta, hogy először a külső, környezeti befolyást próbáljuk elkülöníteni a belső személytől érkező hatásoktól. Ha nem találunk külső okokat, akkor kezdünk belső okra gyanakodni. Vagyis nem a tényleges okokkal, hanem a laikus megfigyelők feltételezéseivel foglakozunk, Heider szerint a hozzáférhető információkkal.
A belső okok két csoportra oszthatók:
- Képesség
- Erőfeszítés
Kelley 3 dimenziós attribúciós elmélete
Az okokra vonatkozó döntésünknél 3 szempontot vetünk össze:
- Konzisztencia mutatja meg, hogy a személy azt a magatartást milyen állandósággal mutatja. Mennyire jellemző a viselkedés a személyre. Ha a konzisztencia érték magas, akkor belső oknak tulajdonítjuk.
- Megkülönböztető érték mutatja, hogy egy hasonló helyzetben, hasonló személlyel is így viselkedik-e vagy megkülönbözteti-e. Ha alacsony, nem tesz különbséget a hasonló szituáció között, akkor belső oka van. Ha az érték magas, akkor külső oka van.
- Konszenzus: a céltárggyal, célszeméllyel mások hogyan bánnak, viselkednek. Mi a konszenzusa a közösségnek
Megkülönböztető dimenzió
Konszenzus dimenzió
Konzisztencia dimenzió
E 3 szempontot együttes kiértékelésével döntjük el, hogy a megfigyelt viselkedését külső vagy belső okoknak tulajdonítjuk-e.
Konzisztencia: Az állandó viselkedést vizsgáljuk vele. Állandóságot jelent, ha ez az érték magas, akkor az belső ok (mindig így viselkedik).
Megkülönböztető dimenzió: Azt figyeli, hogy hasonló helyzetekben, hogyan viselkedik. Ha érték magas, akkor külsők az okok.
Konszenzus: megállapodás, a közösség megfigyelése, hogyan szokás viselkedni adott szituációban.
Heider és Simmel séma elmélete
A cselekvések, viselkedések észlelésére kész sémáink vannak, és ha alkalmas adatokra találunk, ezek rögtön aktivizálódnak. Mi számít alkalmas adatnak, azt is sémáink döntik el.
Elemek mozgásának kisélete: másfél perces rajzfilmet mutattak, ahol geometriai alakzatok mozogtak. Majd el kellet mondaniuk, hogy miről szólt a film. A nézők kivétel nélkül azt mondták, hogy egy féltékenységi jelenetet láttak. Tehát ugrásra kész sémáink vannak a cselekvések viselkedések észlelésére.
Bartlett történet-emlékezet modell
- Kihagyások, betoldások jelennek meg
- Oksági reakciókat építenek be az emberek a történetbe
- Célrelációkat
- Részleteken, neveken változtatnak
Megmagyarázzák a viselkedést
Mindez azt jelzi, hogy amikor reprodukálunk valamilyen történetet, egy egységes egészként reprodukáljuk, igyekszünk értelmet adni a sztorinak, ezekhez pedig a meglévő sémáinkat alkalmazzuk.
Kognitív torzítások:
· Motivációs torzítás: a siker és a kudarc feldolgozásakor jelentkezik. Ha valaki részese sikerünknek szimpatikusabb számukra, mint az, akinek a személyét a kudarccal hozzuk összefüggésbe.
· Hibás észlelésből eredő torzítás: a cselekvő és a megfigyelő mindig más nézőpontból látja a dolgokat.
· Szerepekből adódó hibás észlelés
· Hamis konszenzusos attribúció: az emberek szívesen feltételezi azt, hogy véleményük, viselkedésük attitűdjei megegyezik a másik emberével, mert így érzik jól magukat, ha erről nincs információjuk, akkor is kitartanak információjuk mellett.
Személyiség dimenziók
N: Neurocitás. Labilis vagy stabil valaki
E: Extroverzió, introverzió
Ny: Nyíltság, zárkózottság
E: Együttműködés
L: Lelkiismeretesség
Cselekvések belső reprezentációja
Ezzel a kognitív szociálpszichológia foglalkozik. Az emberi társas tevékenységek észlelésekor, a rájuk való emlékezéskor, a velük kapcsolatos döntési folyamatok alkalmával sémáinkat aktiváljuk. Ezek a sémák egy hierarchikus rendszer különböző szintjein helyezkednek el. Ezek sémák szerveződése:
4. cselekmény-egységek szintje
3. célstruktúrák szintje
2. forgatókönyvek szintje
1. Akciók szintje
A világ megismerésében az emberi cselekvések reprezentációja kulcsszerepet tölt be. Ugyanazokat a sémákat használjuk az észlelés során, az emlékezeti felismerés esetében és a döntési feladatokban. Ezek segítenek a társadalmi szerepek megítélésében, hiszen az emberek fejében él egy séma, egy reprezentáció. Ennek megfelelően él egy elvárás a társadalmi szerepek képviselőivel kapcsolatban.
A személyiségről alkotott összkép megformálása
Az összegyűjtött infókat, benyomásokat, s a levont következtetéseket és ítéleteket igyekszünk egységes struktúrába rendezni, vagyis egy egységes személyiségképet kialakítani. Ez minden észlelés célja. A személyészlelés egy hosszú folyamat, korábbi és későbbi tapasztalataink kapcsolatba lépnek egymással. A megismert tulajdonságok tartalmát is módosítjuk, ha változik azok környezete. Az adott személyre vonatkozó részinformációk nem egyenlő súllyal esnek latba a róla kialakítandó összképben. Vannak meghatározó vonások. A képalkotás már az észlelés kezdeti szakaszában megkezdődik.
Az emberek a képalkotás során két eljárást alkalmaznak:
· Az általuk központi vonásnak ítélt tulajdonságokhoz igazítják az összes többit, vagy
· Összegzik és átlagolják a személyészlelés során begyűjtött pozitív és negatív információkat
|