7. Szem�lyk�zi viszonyok: egy�ttm�k�d�s, proszoci�lis viselked�s, verseng�s, manipul�ci�, agresszi�.

A kapcsolatok l�tes�t�s�nek �s fenntart�s�nak ig�nye d�nt�en az ember t�rsasl�ny-mivolt�b�l fakad. Az emberek k�z�tt l�tes�lt k�l�nf�le kapcsolatokat a t�rsadaloml�lektan szem�lyek k�z�tti, szem�lyk�zi vagy t�rsas, idegen sz�val interperszon�lis kapcsolatoknak nevez.

A t�rsas k�szs�gek azoknak a reag�l�s-m�doknak, spont�n �s tudatos megnyilv�nul�soknak a gy�jt�neve, amelyekkel kapcsolatainkat szab�lyozzuk, amivel partner�nkre befoly�sol� hat�st gyakorlunk. Alapjukat a verb�lis �s nonverb�lis jelz�sek k�pezik.  Hat�kony alkalmaz�suk sz�mos, automatikusan m�k�d� ingerv�lasz-sort felt�telez, mellyel befoly�solni tudjuk partner�nk reag�l�sait. Ezek lehetnek verb�lis-verb�lis, de lehetnek verb�lis-nemverb�lis �sszet�tel�ek is.  Taktikai viselked�sm�dunk a szoci�lis tanul�s eredm�nye. Aki a t�rsas �rintkez�sben ezeket hat�konyan tudja alkalmazni, azt interperszon�lisan kompetensnek nevezz�k.

Tapasztalatainkb�l tudjuk, hogy els� tal�lkoz�skor a partnerek k�z�tt csup�n ritualiz�lt viselked�s �s t�rsalg�s folyik, udvariasak egym�ssal �s semleges t�m�kr�l folyik a besz�lget�s.  Ek�zben az egy�n felm�ri a m�sikat �s igyekszik saj�t viselked�sk�szlet�b�l a megfelel� viselked�sm�dot kiv�lasztani �s alkalmazni. A kezdeti t�rsas aktus l�gk�re m�g fesz�lyezett, a kommunik�l�s bizonytalan. Ezeken csak akkor tudjuk t�ltenni magunkat, ha nagy a val�sz�n�s�ge, hogy az egy�nnel t�bbet nem tal�lkozunk.

A partnerek �ltal kiv�lasztott viselked�sm�dok eleinte rendszerint nem fedik egym�st; egyik f�l sem tal�lja kiel�g�t�nek a m�sik megnyilv�nul�sait. Ez�rt mindketten a v�ltoztat�sra t�rekednek:

·         vagy mindketten a saj�t viselked�s�ket igyekeznek korrig�lni

·         vagy a m�sik�t pr�b�lja a saj�tj�hoz igaz�tani.

A t�rsas aktusban ezut�n „k�z�s probl�mamegold�s” k�vetkezik. A felek megpr�b�lj�k a kapcsolatot �gy fenntartani, hogy az mindkett�j�k sz�m�ra kiel�g�t� legyen. Ennek �rdek�ben egyeztetik a szerepviszonyokat.

Az egyik f�l azzal is igyekszik a m�sikat mag�hoz k�tni, hogy mindenben igazat ad neki �s k�v�ns�ga szerint cselekszik. Ezzel azonban �tengedi a d�nt�st, hogy milyen legyen kapcsolatuk jellege, id�beoszt�sa, meghitts�ge.  Ha az egyik f�l valamely megnyilv�nul�s�t a m�sik meger�s�t� reag�l�sa k�veti, gyakrabban fogja megism�telni azt a viselked�s�t az illet�.

A nonverb�lis jelz�sek e tekintetben intenz�vebbek, mint a szavak. Jellemz� az aktusban az ut�nz�si hajlam is. Ha pl. az egyik f�l besz�d k�zben nevet�ssel, b�logat�ssal szak�tja f�lbe a m�sikat, egy id� ut�n a m�sik is ugyanezt fogja tenni, an�lk�l hogy tudatosodna benne viselked�s�nek oka.

Aki t�nyleges befoly�st akar gyakorolni a m�sikra, annak ir�ny�tani kell a kapcsolatot. Hogy e k�r�lm�ny ne okozzon zavart, a dominanci�ra t�rekv� f�lnek kett�s szerepet kell bet�ltenie: ir�ny�tani kell, �s megnyer�nek kell maradnia. Ez t�rt�nhet k�zvetett �s direkt m�don. Az esetek t�bbs�g�ben az id�sebb, magasabb t�rsadalmi st�tuszt bet�lt�, az intelligensebb jut a domin�ns szerephez.

Val�di t�rsas �rintkez�s, egyens�lyon alapul� kapcsolat akkor j�n l�tre, ha a felek motiv�ci�i, a t�rsas k�szs�gek �sszehangolt m�don tal�lkoznak.

A t�rsas k�szs�gek szinkronba hoz�s�t maguk az �ltal�nos udvariass�gi szab�lyok is szinkronba hozhatj�k. Vannak azonban speci�lis k�vetelm�nyek is. A partnereknek p�ld�ul csak �gy �s annyit kell besz�lni�k, hogy ne �lljon be hallgat�s, mert a helyzet k�noss� v�lhat.

A partnereknek meg kell egyezni a szerepeket illet�en. Sz�ks�g van az �rzelmi t�nus �sszehangol�s�ra is. A feleknek tudniuk kell tudatos emp�ti�t alkalmazni, hogy el tudj�k k�pzelni, mit �rez a m�sik.

Az igazi egy�ttm�k�d�s a k�lcs�n�ss�g 3 kulcsk�rd�s�nek az egy�ttes megoldotts�g�t felt�telezi:

·         bizalom

·         �sszehangolts�g

·         alkudoz�s

Ahol a bizalom nem funkcion�l ott gyanakv�s lesz �rr�, ami komoly zavarokat id�zhet el�. Az �sszehangolts�g �s az alkudoz�s �sszetartoz� fogalmak. Az �sszehangolts�g azt jelenti, hogy a partnerek k�pesek az �ket elv�laszt� k�l�nbs�geket �thidalni.

A t�rsadalmi egy�tt�l�shez sz�ks�ges a rend �s kisz�m�that�s�g, ami a t�rsadalom tagjait�l egy�ttm�k�d�si k�szs�get k�v�n. Vannak c�lok, amik individu�lisan is el�rhet�k, de egy�ttm�k�d�s �tj�n biztosabb, hat�konyabb, vagy k�nnyebb az el�r�s�k.

Az egy�ttm�k�d�s a proszoci�lis viselked�s kifejl�d�s�t seg�ti el�. Az egy�ttm�k�d�sre val� hajlam fontos olyan szerepek bet�lt�in�l, ahol emberekkel kell hivat�sszer�en foglalkozni.

Az egy�ttm�k�d�s vizsg�lat�t a 60-as �vekt�l a j�t�k-elm�letek szemsz�g�b�l kezdt�k vizsg�lni. A matematikai j�t�k-elm�letet Neumann J�nos dolgozta ki. Azt vizsg�lta, hogy az emberek milyen strat�gi�kat dolgoznak ki arra vonatkoz�an, hogy a j�t�kban nyerjenek vagy elker�lj�k a veres�get (k�, pap�r, oll�).

Bizonyos t�rsas helyzetek a k�lcs�n�s feltev�sek szerint alakulnak. Bizonyos helyzetekben nyeres�gre t�reksz�nk, vagy el akarjuk ker�lni a vesztes�get.

·         Nyeres�g: a cselekv� ember �r�me, kiel�g�l�se, megel�ged�se (k�nyv, lott�, film)

·         Vesztes�g: az �r�mszerz�s �rdek�ben fel�lt energi�t, er�fesz�t�st, strap�t, mindenfajta r�ford�t�st jelent.

 A behaviorista tanul�selm�let ezt a vesztes�g-nyeres�g strat�gi�t a k�vetkez�k�ppen �rja le.

A t�rsas kapcsolatokban bizonyos helyzeteket jutalomk�nt (nyeres�g), bizonyos helyzeteket b�ntet�sk�nt (vesztes�g) �l�nk meg.

Azokhoz vonz�dunk, akikt�l kor�bban meger�s�t�st, jutalmat kaptunk. Ha egy kapcsolatban valamelyik f�l sz�m�ra a r�ford�t�sok meghaladj�k a v�rhat� nyeres�get, �gy a kapcsolat lez�rul.

A j�t�kelm�letek anal�gi�j�ra sz�letett meg a Fogoly-dilemma pszichol�giai modellje.

Letart�ztatj�k egy bankrabl�s k�t gyan�s�tottj�t. A bizony�t�kok hi�nyosak, legal�bb az egyik f�l vallom�s�ra sz�ks�g van a v�demel�sre. A vizsg�l�b�r� k�l�n-k�l�n hallgatja ki �ket. A b�r� a k�vetkez� aj�nlattal �ll el�:

·         Mindkett� vall – 5-5 �v

·         Ha az egyik vall , a t�rsa tagad – aki vall, szabadon mehet, a m�sik 10 �vet kap

·         Mindketten tagadnak – 1-1 �vet kapnak

K�z�s �rdek�k, hogy egy�ttm�k�djenek, ez�rt mindketten tagadnak. Ha ismerik egym�st, vagy volt m�r kor�bbi d�nt�s�k �s ott a koal�ci�t v�lasztott�k, es�ly van arra, hogy most is ezt v�lasztj�k. A bizalom er�s�dik. Ha azonban kor�bban valamelyik megszegte a kooper�ci� szab�lyait, �gy mindkett�nek oka van a bizalmatlankod�sra, teh�t kil�p a koal�ci�b�l, �s versenyhelyzetet teremt.

Ugyanez l�that� t�rsadalmi szinten is pl. a fegyverkez�si verseny dilemm�j�ban. A k�t hajdani sz�vets�ges (USA, SZU) strat�gi�ja a k�vetkez� volt:

·         egyoldal� fegyverkez�s – egyik orsz�g fegyverkezik, a m�sik nem

·         k�lcs�n�s leszerel�s – nagy bizalmon alapul

·         k�toldal� fegyverkez�s

·         egyoldal� leszerel�s

K�lcs�n�s bizalomhi�ny eset�n mindk�t f�l viselked�s�t a nagyobb vesz�ly elker�l�se motiv�lta. B�r tudat�ban voltak, hogy a k�lcs�n�s leszerel�s mindk�t f�l sz�m�ra a lehet� legnagyobb hasznot ny�jtja. A kock�zat olyan nagynak t�nt, hogy a m�sik f�l sem mert az egyoldal� leszerel�shez folyamodni, vagyis k�ts�gbe vont�k a m�sik f�l egy�ttm�k�d�si sz�nd�k�t. Ez�rt az USA a fegyverkez�si verseny fokoz�d� expel�ci�ja mellett d�nt�tt, az egyetlen racion�lis strat�gi�nak a k�lcs�n�s elrettent�s, a szakadatlan fegyverkez�s v�lt.

Az USA hidegh�bor�s gy�zelme  a Csillag-h�bor� strat�gi�j�nak meghirdet�s�b�l fakadt. A SZU elhitte, hogy az USA k�pes a SZU-t nukler�lis eszk�z�kkel megt�madni, mik�zben �nmag�t v�di, �gy az oroszok feladt�k a versenyt, �gy belefogtak a leszerel�si t�rgyal�sokba.

A Fogoly-dilemma egyszeri lej�tsz�sa eset�n nehezebben sz�m�thatunk egy�ttm�k�d� magatart�sra. Eg�szen m�s a helyzet, ha arra sz�m�tunk, hogy a j�v�ben tal�lkozunk.

A „j�ssz te m�g az �n utc�mba” felt�telez�s mellett mindenkinek �rdek�ben �ll visszafogni verseng� hajlam�t, mert a v�rhat� ellens�gesked�s j�val t�bb er�forr�st em�szt fel, mint ami a stabil kooper�ci�b�l ad�dik.

K�rd�s: hossz�t�von melyik viselked�si strat�gia nyer�, az egy�ttm�k�d�sen vagy verseng�sen alapul�?

Axelrod, amerikai politikatud�s versenyt hirdetett a fogoly-dilemm�ra megold�sul sz�nt strat�gi�k k�z�tt, megoldva a k�vetkez� m�trixot. Azt k�rte, k�ldjenek be sz�m�t�g�pes programokat a fogoly-dilemma megold�s�ra

A megold�sokat sz�m�t�g�p-programok form�j�ban k�rte, �s ezek egym�ssal k�rm�rk�z�st j�tszottak, p�ronk�nt 200 menetben. A bajnoks�gra 15 program nevezett be. Volt eg�szen egyszer� �s komplik�lt mintafelismer� program, amelyek a partner strat�gi�j�nak a kiismer�s�vel igyekezett gy�zni. Minden gy�zelem�rt pont j�rt. A nyer� program rendk�v�l egyszer� volt, amit Rapaport szoci�lpszichol�gus �rt: az els� l�p�sben mindig egy�ttm�k�d� volt, a m�sodik l�p�st�l mindig azt l�pte, amit el�tte a partner. Ha kooper�lt, � is, ha versenyzett, � is. Ez volt a TFT-program, amit a szemet szem�rt elv alapj�n neveztek el.

Viselked�si strat�gi�k:

·         moralista: addig egy�ttm�k�d�, am�g a partner, de az els� ball�p�s vagy versenyhelyzet ut�n nem hajland� megbocs�tani, azut�n versenystrat�gi�t folytat

·         b�r�ny: minden k�r�lm�nyek k�z�tt egy�ttm�k�dik, m�g ha el�rulj�k vagy sorozatosan versenyzik is

·         d�vad: mindig versenyhelyzetet teremt. Nem lehet egy�ttm�k�dni vele.

Akkor hat�kony valakinek a viselked�se, ha az illet� a k�vetkez� szem�lyis�gvon�sokkal rendelkezik:

·         bar�ts�gos: sohasem versenyez el�re, egy�ttm�k�dik az els� l�p�sben

·         eln�z�: ha a partner ball�p�s�t hajland� megbocs�tani, �s k�pes visszat�rni az egy�ttm�k�d�shez

·         figyelmess�g: ha a saj�t viselked�s�nket a m�sikt�l tessz�k f�gg�v�

·         kiismerhet�s�g: sikeresebb a t�rsas kapcsolatban az, akinek az elk�vetkez� magatart�sa bej�solhat� a kor�bbi l�p�seinek ismeret�ben.

Tanuls�gok

Ezt k�vet�en Axelrod �jra versenyt hirdetett, ahol azt mondta, minden pont ut�n egy ut�d sz�letik. A TFT a kezdet�n is el�nyh�z jutott, s a gyarapod�s�nak �teme 1000 gener�ci� eltelt�vel is a leggyorsabb volt.

A b�r�ny-t�rzs gyorsan kipusztult, mert korl�tlanul kizs�km�nyolhat� volt, beengedt�k a popul�ci�ba az agressz�v gener�ci�kat, �gy rontotta a t�l�l�s es�lyeit.

Az egy�ttm�k�d�s �s k�lcs�n�ss�g teljesen �nz� k�rnyezetben is kifizet�d� lehet, ha id�nk�nt alkalmazkodik a m�sikhoz �s agressz�v l�p�seket is hajland� felv�llalni.

Teh�t hosszabb t�von nagyobb ar�nyban kell egy�ttm�k�dni, de nem lehet lemondani a versenyhelyzetr�l.

Manipul�ci�

A kapcsolatokban a manipul�ci�ra az a szitu�ci� ad lehet�s�get, ahol az egyik f�l a m�sik �ltal nem ismert inform�ci�-t�bblettel rendelkezik, e miatt a m�sikat olyan viselked�sre tudja r�venni, amelyre az a teljes inform�ci�-mennyis�g birtok�ban nem lenne hajland�.

A manipul�ci�r�l els� �zben Machiavelli, renesz�nsz filoz�fus �rt. �ssze�ll�tott a hatalmat gyakorl�k sz�m�ra olyan tan�csokat, instrukci�kat, amellyel k�nnyed�n manipul�lhatj�k a v�laszt�kat �s a konkurens politikusokat.

Machiavelli-nyom�n megalkott�k az �n. Mach-sk�l�t, amelyben az emberek manipul�ci�s k�szs�g�t m�rik.

Ilyen �ll�t�sok szerepelnek benne, amir�l el kell d�nteni, hogy egyet�rt�nk vagy elutas�tunk:

·         akkor boldogulhatunk legjobban az emberekkel, ha azt mondjuk neki, amit hallani akarnak

·         csak bajt keres mag�nak, aki b�rkiben is teljesen megb�zik

·         az embernek csak akkor szabd cselekednie, ha 100%-osan biztos abban, ha erk�lcsileg is igaza van

·         b�lcsen j�r el, aki fontos embereknek h�zeleg

·         mindent megfontolva jobb, ha az ember szer�ny �s becs�letes, mintha fontos �s becstelen.

A sk�l�t el�sz�r kit�lt�tt�k a k�s�rleti szem�lyekkel, akiket ezt k�vet�en egy k�rtyaj�t�kban val� r�szv�telre k�rtek fel. A j�t�kot h�rman j�tszott�k. A 3 j�t�kos k�z�l kett�nek kellett sz�vetkeznie, mik�zben 10$-t lehetett 5-5 vagy 8-2 ar�nyban kiosztania. Az eredm�nyek azt mutatt�k, hogy a magas Mach-pontsz�mot el�r� szem�lyek j�val el�ny�sebb alkut k�t�ttek, mint az alacsony Mach-pontsz�m�ak.

A Mach-potsz�m nem mutat szoros korrel�ci�t sem az intelligenci�val, sem a t�rsadalmi st�tusszal.

A k�z�ss�gben el�rt pontsz�mok �tlag�t kell kisz�molni.

Aki magas pontot �rt el, hisz a manipul�lhat�s�gban, k�zs�get, j�rtass�got szerez a manipul�ci�ban.

Jellemz�ik: - hat�r�rz�k, �rzik, meddig mehetnek el

                   - kezdem�nyez�s, ir�ny�t�s k�zs�ge

                   - j� �rvel�s

-          jobban tudnak k�rni, k�vetelni, �s m�sok sz�m�ra meggy�z� �rveket felsorolni.

A Mach-sk�la Indi�ban is m�k�d�tt: azt tal�lt�k, hogy a magasabb pontsz�m�ak ink�bb hajland�ak voltak hazudni annak �rdek�ben, hogy megkapjanak egy �szt�nd�jat.

A manipul�ci� saj�tos esete, amikor a m�sik emberrel szemben negat�v kommunik�ci�t folytatnak. A negat�v kommunik�ci� pl. a politikai ellenf�l, vagy egy csoportt�rs nagy nyilv�noss�g el�tt val� gyal�z�sa, vagy az illet� h�ta m�g�tti pletykaterjeszt�s.

A negat�v kommunik�ci� m�dszerei:

·         g�nyol�s: ekkor a k�zl� a m�sik valamilyen fogyat�koss�g�t, konvencion�lisan negat�v tulajdons�g�t p�c�zi ki, melyr�l a megt�madott nem tehet

·         �cs�rl�s: l�nyege a hitelront�s, a mor�lis lealacsony�t�s. �cs�rl�s eset�n a negat�v karaktervon�s megl�t�t �ll�tja a k�zl�

·         r�galmaz�s: a sugallt negat�vum erk�lcsileg s�lyosan el�t�lt magatart�sra vonatkozik

·         v�daskod�s: abban k�l�nb�zik a puszta r�galmaz�st�l, hogy nem csak mot�vumot, hanem viselked�st is tulajdon�t a m�siknak.

V�dekez�s a negat�v kommunik�ci�val szemben:

·         a t�mad�sra szinte mindig v�laszolni kell, mert a hallgat�s belegyez�sre utal

·         c�lszer� c�folatra kell t�rekedni

·         sz�nalom: sajn�lom a m�sikat, hogy ilyen dolgokkal foglalkozik.

A manipul�ci� eredm�nyek�ppen a t�rsadalomban �lsz�ks�gletek is l�trej�nnek, amik sz�ntelen fogyaszt�sra k�sztetik az embert.

Ugyancsak a manipul�ci� m�ve, hogy a v�laszt�k szabadon v�laszthatnak a k�l�nb�z� politikai alternat�v�k k�z�tt, de maguk az alternat�v�k az �ltaluk j�l bel�that� t�ren k�v�l esnek.