CSALÁDPSZICHLÓGIA
A szerk. 2007.09.28. 20:59
Bevezetés a családpszichológiába I.
A család, mint rendszer
Elkülönül más rendszerektől
A határok funkciói
1.) elkülönít más rendszerektől,
2.) rajta keresztül biztosítja a rendszerek közti kommunikációt,
3.) szabályozza a ki- és bejutó információkat,
4.) megszűri a rendszert fenyegető hatásokat (ki- és beáramlást egyaránt),
5.) összetartja a belső erőket
A család struktúrája
Státusok, szerepek a családban
A családon belüli alrendszerek
Határokkal védett alrendszerek:
A család funkciói (Nemzeti Családpolitikai koncepció 2000.)
§pszichoszociális funkció (érzelmi, mentális klíma biztosítása)
§szocializációs funkció (értékrendszer, szerepek)
§szellemi, kulturális funkció (kulturális és erkölcsi
§ értékek átadása)
§gondozó- ellátó funkció (gyermek, idős, beteg )
§gazdasági funkció (fogyasztási, esetleg termelési egység)
§népesség biológiai újratermelődése
A család, -mint „támogató rendszer”- funkciói
1. Énkép, önértékelés kialakítója
2. Világkép, életfilozófia megalapozója
3. Szocializál
4. Az identitás forrása
5. Referencia- és kontrollcsoportként hat
6. Információkat ad az eligazodáshoz
7. Konkrét gyakorlati segítséget nyújt
8. Pihenés és regenerálódás helye
9. Érzelmi teherbírást segíti
10. Önmegvalósítás sikerének része
( Caplan, G. 1976. – Komlósi P. 2001.)
Családi életciklusok
a./ újonan házasodott pár családja;
b./ csecsemős család;
c./ kisgyermekes család;
d./ iskoláskorú gyermekes család;
e./ serdülő korú gyermekes család;
f./ felnövekedett gyermeket kibocsátó család;
g./ magukra maradt, még aktív szülők családja;
h./ inaktív öreg házaspár családja.
Öröklés
A személyiség alakulást alapjaiban meghatározó tényezők:
Egyéni fejlődés szükségletei, ill. érettségi kritériumok
0-1 év: fiziológiai szükségletek, biztonságérzet, bizalom
1-3 év: szeretet, önálló cselekvés, autonómia
3-6 év: iniciativ viselkedés, kezdeményezés, aktivitás
6-10 év: tudásszomj, tanulás, intellektuális elsajátítás, teljesítmény, elismerés
10-16 év: önkipróbálás, kísérletezés a saját erővel, identitás
16-18 év: intimitás, szolidaritás, eszmeiség, életfilozófia, "harc", partnerség
Jelentőséggel bíró szociális kapcsolatok
§csecsemőkor /0-1 év/: anya
§kisgyermekkor /1-3/: apa /és az anya
§óvodáskor /3-6/: alapcsalád
§iskoláskor /6-10/: szomszédság, iskola pedagógus, „munkavezető
§serdülőkor 10-16/: kortárscsoport, kívülálló csoportok, "ideál-"felnőttek
§ifjúkor /16-18/: barátok, másik nemű partner, "tréner"
Fejlődési krízisek, ill. azok hiányállapotai, mutatói:
§csecsemőkor: bizalomhiány
§kisgyermekkor: szégyen, kétség, visszahúzódás, szeretetlenség /agresszió, dac/
§óvodáskor: bűntudat - regresszív v. agresszív viselkedés, állandó belső feszültség, kapkodás, neurotikus reakciók;
§iskoláskor: kisebbségi érzés, inaktivitás, érdeklődés hiány, tanulási problémák;
§serdülőkor: identitászavar - devianciák;
§ifjú felnőttkor: izoláció, felszínes és felelősség nélküli kapcsolatok.
A családi működések különbözősége
Szülői bánásmód
A NEVELÕI LÉGKÖR
ÉS A
GYERMEKI VISELKEDÉS
ÖSSZEFÜGGÉSE
MELEGSÉG ÉS ENGEDÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN:
§aktív, nyílt, sikeresen agresszív (Baldwin)
§szabályokhoz való minimális ragaszkodás (Maccoby, fiúknál)
§fokozott felnõtt - szerep játszás (Lewin)
§minimális önagresszió (Sears)
§független, barátságos, kreatív, kis projektív ellenségesség
MELEGSÉG ÉS KORLÁTOZÁS KÖVETKEZTÉBEN:
§alázatos, dependens, engedelmes, udvarias, rendes (Levy)
§minimális agresszió (Sears)
§szabályokhoz való maximális ragaszkodás (Maccoby, fiúknál)
§dependens, barátságtalan, nem kreatív (Watson)
§maximálisan engedelmes (Mevers)
HIDEGSÉG ÉS KORLÁTOZÁS ESETÉN:
§neurotikus problémák (klinikai tanulmányok)
§több veszekedés és szégyenlõsség a társas kapcsolatokban (Watson)
§társas kapcsolatokban visszahúzódik (Baldwin)
§fejletlen felnõtt - szerep játszás (Levin)
§maximális önagresszió (Sears, fiúknál)
HIDEGSÉG ÉS ENGEDÉKENYSÉG ESETÉN:
§bűnözés (Glueck, Bandura, Walters)
§engedetlenség (Mayers)
§maximális agresszivitás (Sears)
CSALÁDI NEVELÉS JELLEMZŐI ( PREFER / Komlósi S. alapján)
Családi élet színvonala
1. A házasság minősége
2. Kulturális igényesség
3. A szülők elvárása a gyermek jövőjével szemben
Az együttélés színvonala
4. Szóbeli együttműködés
5. Beavatás
6. Segítségigény
Motiváció mértéke
7. Dícsérés
8. Méltánylás
Foglalkozás színvonala
9. Mesélés
10. Érdeklődés
11. Együttlét
12. Kérdésviszony
Értelmezési keret:
Rendszerszemlélet
Társas-ökológiai szintek
A társas-ökológiai szintek egymásra hatásai
A család belső működésének dinamikája
A családtagok viselkedését befolyásoló tényezők
elemi drive-ok:
Harmónia vagy konfliktus modell?
Szemléleti modell váltás
Defektmodell
szemlélet kiindulópontja:
a sérült,
beteg ember
betegsége,
és annak kezelése
Tehát: a
„beilleszkedési nehézség”,
„hiperaktivitás”,
„figyelemzavar”,
„agresszivitás”,
„tanulási nehézség”,
„finommotoros és grafomotoros, ill. nagymozgásos ügyetlenség”,
„idegrendszeri éretlenség”, stb.
Kompetenciamodell
Az egészséges személy, pozitív sajátosságai felé fordul,
az emberi természet optimistább megközelítésével
Kompetenciamodell szemléletmódja
Az ember:
tanuló, változó, fejlődő lény;
aktív, kreatív, adaptív
képességekkel.
Cél: ehhez biztosítani
az optimálisabb
fejlesztési feltételeket
|