8.B. A csoport fogalma, fajtái, a csoport ismérvei. Csoportképződmények, csoportjelenségek.

Az egyén alkotta, más-más indíttatásból létrejövő és funkciójában is nagy változatosságot mutató társulásokat, társadalmi egységeket közös néven csoportnak nevezzük. A csoport a társadalom szerves része, csoportokból tevődik össze a társadalom valamennyi strukturális alakzata és maga a társadalom is.

A csoport mindig valamilyen konkrét társadalmi cél vagy több ember valamely spontán törekvése, szükséglete megvalósításának szándékától vezérelve alakul.

Sherif: a csoport az egymással meghatározott szerepviszonyban álló egyének olyan együttese, ahol az egyes tagok viselkedését a kollektíva által kialakított és követelt értékek és normák szabályozzák.

Morton Deutsch szerint létrejöttének alapfeltétele, hogy tagjai tudatában legyenek minden mástól megkülönböztethető egységüknek egymással interaktív kapcsolatban álljanak és hajlandóak legyenek az együttműködésre.

A csoport egyik fő ismérve a megfigyelhetőség. A csoport ugyanis törekszik arra, hogy róluk homogén csoportkép (image) alakuljon ki, hisz a kívülállók csak akkor tudják az adott köteléket csoportként kezelni, ha tagjai térben is közel vannak , hasonlítanak egymáshoz és együttmozognak.

Többféle csoport létezik:

1.)    Elsődleges, primer csoport: melyet a személyesség és élményközelség jellemez

2.)    Másodlagos, szekunder csoport: melyet a szervezettség, célirányultság, racionális feldatmegoldás jellemez.

3.)    Makro csoport: például egy társadalmi réteg

4.)    Mikro csoport: például a család

5.)    Formális csoport: Meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik, céljait, feladatait,

Hiarerchikus szervezeti felépítését egy nagyobb egység határozza meg, s ez utóbbi biztosítja számára a működéshez szükséges feltételeket és a feladat ellátásához szükséges eszközöket. Tagjait a közös célok, törekvések, érdekek kapcsolják egymáshoz. Szervezet intézményi keretek között sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat, hagyományokat alakít ki. Veszélyelhárító funkcióit is betölt: a kollektíva létét, működését fenyegető negatív hatásokra készenléti beállítódással, egységes fellépéssel válaszol.

6.)    Informális csoport: önkéntes szövetség, mely intézményi mechanizmusokkal nem szabályozott

Tagjai saját elhatározásból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz. E csoport természetes emberi igényeket elégít ki. Pl: család, baráti társaság….

A csoportképződmények

-          csoportnormák: a csoporton belül kialakult, mindenki által elfogadott és követett

 megállapodások, kollektív elvárások, értékítéletek.

Íratlan szabályok, olyan általános érvényű elvárások, amelyeket a kollektíva egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. Teljesítésük elmulasztását, a csoport a vétkes elszigetelésével, végső esetben kizárásával szankcionálja. Minél kiforrottabb egy kollektíva, annál következetesebben jutnak érvényre benne az egységes követelmények. Fejlett csoportban a normák interiorializálódnak, a tagok a csoportmorál szintjén teljesítik azokat. A jó csoport ezért nemcsak elvárja, de ellenőrzi is a normák teljesítését.

-          csoportlégkör: a kollektíva belső életére jellemző, egész tevékenységét átható szubjektív

természetű képződmény, mely a csoport kedélyállapotában, alaphangulatában mutatkozik meg. A jó csoport csak ott alakulhat ki, ahol minden szerepnek része az egyén beleszólási lehetősége a csoport életébe.

Meghatározza a:

= kohézió: csoportösszetartó erő, amely egyrészt meghatározza a csoport hatékonyságát,

                  másrészt kialakít – a kívülállók számára is érzékelhető – általános érzelmi

                  alaphangulatot

= adhézió: a csoporthoz tartozás érzése, pozitív érzelem. Fontos az adhézió szempontjából,

                 hogy minél nagyobb a kommunikációban való részvétel lehetősége, annál von-

                 zóbb az egyén számára az adott kollektíva.

Mindkettő akkor erősebb és pozitívabb minél több lehetőséget nyújt a kollektíva a személyes szükségletek kielégíésére.

-          Csoportérték: minden olyan jelentős, kollektív eredmény, amely a csoport működése során jött

                            Létre, s mely adott társadalom megítélésében is értéknek minősül. Lehet: anyagi

                            És szellemi produktum, de a pozitív hagyományok, szokások, normák, de akár a

                            Stabil, kiegyensúlyozott légkör is idetartozik.

A csoportjelenségek

a.)    Csoporthatékonyság:

A csoport teljesítőképessége, mely függ a tevékenység jellegétől és a tagok teljesítőképességétől. A csoport fölénye abban rejlik, hogy egy kollektívának messze több jó ötlete lehet a teljesítmény növelésére, mint az egyes személyeknek. A hibák felismerésében és korrigálásában is eredményesebb, és képes az egyént olyan helyzetben is motiválni, amelyben az egymagában nem sokra menne.

A kreativitást igénylő feladatokban, specializálódnak a szerepek, minden tag abban működik közre, amiben a legtöbbet tudja nyújtani.

A csoporthatékonyságra hatással van a megelégedettség, a biztonság, a csoport vonzereje, megtartóképessége.

Kapcsolódik hozzá a facilitás – a társas hatás fogalma. Kutatási eredmények alátámasztják, hogy a társak puszta jelenléte is ingerként hat, jelentős motiváló szerepet tölt be az egyén teljesítőképességében. Azonban a e hatások serkentőek és gátlóak is lehetnek.

Robert Zajonc vizsgálata szerint a rutinszerű feladat esetén a teljesítőképesség nő, bonyolultabb végrehajtása során a társas hatás azonban teljesítmény csökkentő tényezőként funkcionál.

b.)    Konformitás:

Egyfajta alkalmazkodó viselkedés, mely nem csorbítja az egyén személyiségmivoltát, nem igényli a környezeti elvárások szolgai teljesítését. A közösségi elvárásokhoz való ésszerű alkalmazkodás az egyéniség feladása nélkül.

A csoporton belüli konformitásra jellemző a csoportnyomás, amely a tagokból egyenesen kikényszeríti az alkalmazkodó viselkedést.

A csoporton belüli konformitás nem nő egyenes arányban a csoportlétszámmal. Nem függ össze az intelligenciával, de a kreativitás nagy hatással van rá.

A konformisták jellemzői:

·         Kicsi a feszültségtűrő képességük

·         Hajlamosan önértékelésüket lekicsinyíteni

·         Kerülik a nyílt véleményalkotást

·         Döntési szituációkban haboznak

·         Tekintélytisztelők

·         előítéletesség

Nonkonformisták jellemzői:

·         Tapintatlan

·         Ingerlékeny

·         Vakmerő

·         Követelőző

·         Szélsőségekre is nagy hajlandóságot mutat.

c.)    Csoportközvélemény: a kollektíva közös véleményét, nézetét tükrözi  egy meghatározott témában. Számos funkciója van:

-          csoportcélok megfogalmazásában

-          cselekvési tervek kialakításában

-          a döntések előkészítésében

szerepet tölthet be.

      De eszköze lehet a csoport öntisztulásának és szankcionálhat. Akkor hatékony, ha a csoportot

      közvetlenül érintő lényeges kérdésekben a többség véleményét tükrözi.

d.)   Csoporton belüli konfliktus:

-          személyes jellegűek: forrása lehet egy egyéni megnyilvánulás, hozzáállás

-          szituációs: az egyéni feladatok nem egyértelmű elhatárolása, információ hiánya, a közös döntéshozatal kényszere

-          strukturális: a kölcsönös egymásrautaltság, koordinációs probléma.

A konfliktusok akkor fejtenek ki bomlasztó hatást, ha a csoporttagok a belső csatározásokkal vannak elfoglalva, ha sok kérdés marad megoldatlanul.

Viszont lehetnek előnyösek is. A sikeres működésnek kedvez, ha olykor felszínre törnek és összeütköznek a különböző nézetek s ebből valamiféle egyesség jön létre.

A javító célzatú kezdeményezések folytán keletkezett konfliktusok többnyire pozitív kimenetelűek, építő jellegűek, tehát hasznosak a csoport számára.

A konfliktusok utóhatása függ az érintettek korábbi kapcsolatának jellegétől, a személyes tulajdonságoktól (együttműködési készség, tolerancia, empátia készség).