5/A.

DEFORMITÁSOK I.

Scoliosis (felosztása, fajtái, kialakulás szempontjából veszélyes időszakok).

Scoliosisos tanulók gyógytestnevelése, káros mozgásanyag

A gerinc homloksíkban való nem természetes oldalirányú görbülete kóros jelenség : scoliosis

(Az oldalirányú görbület minimális mértékben jobbra természetes, a belső lágyszervek a baloldalon helyezkednek el, ezeknek kell a hely – jobbra konvex (domború) scoliosis)

Scoliosis (oldalirányú gerincelváltozások

-          a gerinc frontális síkban történő elhajlása

-          a gerinc elcsavarodással járó oldalra történő elhajlása

Skoliózis esetén a csigolyák maguk görbültek, torzultak, legerősebben éppen a gerincgörbület csúcsán. A normál formájú csigolya ékalakúvá válik, a csigolyaív deformálódik.

Ehhez hozzájárul, hogy a gerincoszlop nemcsak oldalra hajlik, hanem a hosszanti tengely körül a hajlat konvex részén hátrafelé csavarodik. Ezáltal a háton elődomborodás vagy megemelkedés jelentkezik. A háti szakasz előredomborodása a bordaíven látható.

A gerinc hossztengely körüli elcsavarodása miatt a mellkas alakja is megváltozik. Keresztmetszete nem ovális, hanem súlyos esetekben részútos átmérőjű.

A súlyos elváltozás a belső szervek helyzetét és funkcióit is nagymértékben befolyásolja, következményei kihatnak az egész életre.

Fizikai tünetek:

-          vállmagasság nem azonos

-          bordák helyzete nem azonos

-          törzs-kar háromszög nem egyenletes

-          csípőlapátok szimmetriája nem megtartott

-          előrehalásnál ferde vonalú gerinc

Veszélyeztetett életkorok:

-          0,5 – 1 éves – felállás , felülés időszaka

-          6-7. év körül – a második fogzás időszaka, iskola kezdés – fokozottabb terhelés!

-          10-12 év- prepubertás

A rossz szokások szerepet játszhatnak a skoliózis kialakulásában. Főleg az oldalirányú elferdülésre való hajlam esetén jelent különös veszélyt az éveken át és rendszeresen ható rossz szokás: táskahordás fél vállon vagy az egyik csípőn, helytelen alváshelyzet, szemészeti elváltozások miatti ferde testtartás, Különösen nagy figyelmet kell rodítani azoknak a tanulóknak a jó testtartására, akik féloldalas hangszerrel vagy sporttal foglalkoznak.

Eredet alapján négy fő csoportja osztjuk a skoliózist:

-          miópátiás – izom eredetű

-          neuropátiás – ideg eredetű : pl. gyermekbénulás esetén

-          ostheopátis – csont eredetű – csigolyafejlődési rendellenesség

-          idiopátiás forma – oka nem tisztázott

A görbületek elhelyezkedése szerint 5 fő típust különböztetünk meg:

1.        Elsődleges (primer) jobbra konvex háti skoliózis.

2.        Primer jobbra konvex háti-ágyéki skoliózis

3.        Jobbra konvex háti és balra konvex lumbális (medencei) skoliózis

4.        Primer jobbra vagy balra konvex ágyéki skoliózis

5.        Nyaki görbület.

A gyógytestnevelés feladata minden esetben az izomzat erősítése, a tartás megjavítása. 

Az elváltozás javításának egyik alappillére a gyermek mozgásának nagyon pontos megfigyelése. Ezen a módon világossá válik, hogy melyik területen kell erősíteni és esetleg hol kell a lazítást segíteni.

Alapvető cél a főgörbület megnyújtása és a kompenzációs görbület kialakítása. Mellette ki kell alakítani az izomfüzőt a törzsön, amely képes a gerincet középállásban megtartani. Merev skoliózisoknál  elsősorban erősíteni kell a mély hátizmokat.

Laza skoliózisnál a törzs és csipő tartóizomzatának erősítése, izomfüző kialakítása az elsőrendű feladat. Különös gondot kell fordítani a mély hátizmok erősítésére és a nagy izomcsoportok (külső és belső csipőizmok, hát- és mellkasizomzat) egyensúlyi helyzetének a kimunkálására.

Korrekciós testhelyzetek

1.        jobbra konvex (domború) háti skoliózis:  hason fekvésben: bal kar előrenyújtása magastartásba

2.        balra konvex háti skoliózis: hason fekvésben jobb kar előrenyújtása magastartásba

3.        balra konvex háti és jobbra konvex ágyéki skoliózis: hason fekvésben jobb kar előrenyújtásával magastartásba és jobb láb terpesztésével

4.        jobbra konvex háti és balra konvex ágyéki skoliózis: hason fekvésben bal kar előrenyújtásával magastartásba és bal láb terpesztésével

5.        jobbra konvex ágyéki skoliózis: hason fekvésben jobb láb terpesztésével

6.        balra konvex ágyéki skoliózis: hason fekvésben bal láp terpesztésével

Káros mozgásanyag:

-          a gerinc rázkódásával járó mozgások, szökdelések, ugrások

-          hosszan tartó állások, futások

-          nehéz tárgyak emelése, cipelése

-          hirtelen törzscsavarással járó mozdulatok (tenisz, súlylökés)

-          guruló átfordulások előre-hátra

-          lordotizáló helyzetek (híd, fészek)

-          túlzott kilazítás

-          féloldalas sport, hangszer

Példák:

1.        Kiindulóhelyzet: alkar-térdelőtámasz; járás előre ellenkező karral és lábbal (167. ábra).

2.        Kiindulóhelyzet: térdelőtámasz; lassú járás térdelőtámaszban a kilépő végtaggal ellentétes láb hátraemelésével és a kar körzésével hátra (168.).

5/B.

RELAXÁCIÓS ELJÁRÁSOK, AUTOGÉN TRAINING

Relaxáció = ellazulás, feloldódás, elernyedés, kikapcsolódás, pihenés

Relaxációs gyakorlatok: azok a gyakorlatok, amely célja a pszichés tónus csökkentése, az érzelmi feszültség oldása, a külvilág és a belső millió zavaró, káros ingereinek kikapcsolása.. Azok az eljárások, melyek hozzájárulnak az izomtónus és a pszcihés feszültségi állapot akaratlagos csökkentéséhez.

Gyakorlatai:

§  Ernyesztő: elősegítik az izmok tónusának csökkentését

§  Nyújtó: izmok és szalagok megnyújtása

§  Lazító: izületi mozgáshatárok megnövekedését, bővítését szolgálják.

§  Mobilizáló: a kóros mértékű izületi mozgáskorlátozottságot oldjuk, lazítjuk.

A relaxáció a pszichotóniás edzés egyik alapvető része.

Pszichotóniás edzésen a pszichés és vegetatív feszültségi állapot módosításának, csökkentésének kedvező szintre való beállításának rendszeres gyakorlását értjük. A gyakorlás célja az ember lelki-egészségi állapotának, teljesítőképességének fokozása.

Autogén tréning

A pszichés és vegetatív feszültségi állapot kedvező áthangolásának olyan módszere, amely verbális formulák és az azokhoz társuló képzetek önálló belső ismétlésére, rendszeres gyakorlására épül.

Gyökerei a jógáig nyúlnak vissza. Kidolgozója Schultz, berlini pszichiáter, aki 1920 és 1930. Között dolgozta ki az Autogén tréning modelljét.

Alapgyakorlatai:

1.        nehézségérzés: a végtagokon és az egész testen izmok elernyedése

2.        melegérzés: keringés lelassul

3.        szívműködés szabályozása: csak felnőtteknél szabad

4.        légzés szabályozása:

5.        hasi melegség érzése:

6.        homlok hideg

Az eredményes gyakorlás alapvető feltétele a környezeti ingerek lehető teljes  lecsökkentése. A szorító ruhadarabokat meg kell lazítani vagy el kell távolítani. Kezdőknek legalkalmasabb testhelyzet, a hanyatt fekvés. Különös figyelmet kell fordítani a fej és a nyak és a váll helyzetére.

A relaxációs és autogén gyakorlatok nélkülözhetetlenek a gyógytestnevelésben, hisz nagyszámú neurotikus, szorongó, vegetatív disztóniás tanulóval kell foglalkozni, akiknél a feszültségi állapot leküzdésében az AT nélkülözhetetlen.

A gyógytestnevelés valamennyi területén hasznosan alkalmazhatóak ezek a gyakorlatok: a szívbeteg gyermekeknél a szív munkájának tehermentesítésére és a fokozott regenerációra, a hipertóniásoknál a vérnyomás csökkentésére, tüdőasztma esetén a  fulladástól való félelem leküzdésére. Speciális AT-gyakorlatok alkalmazásával elősegíthetjük deformitásos tanulóinknál a tartáshibák leküzdését és az egészséges testtartás kialakítását.