Az öregkorra jellemző külső elváltozások

•Bőr (hám elvékonyodás, szaruképződés fokozódása, bőr alatti zsírréteg elvékonyodása, verejték és faggyú kiválasztás csökkenése)

•Haj, szőrzet.

•Fogazat

•Testmagasság

Az öregedés jellemzői I. (Összefoglalóan)

•Az öregedési folyamat oka a mai napig tisztázatlan. 

•Feltételezzük, hogy a védekezés és megújítás folyamatai lelassulnak. A sejtszaporodás üteme csökken, a degeneratív folyamatok kerülnek előtérbe.

•A szervezet alkalmazkodó képessége megváltozik, az életkor előre haladtával folyamatosan és fokozatosan csökken.

•Csökken az anyagcsere szempontjából aktívabb vázizomzat, növekedik a zsír aránya.

•A mozgásigény és készség változásával a légzőszerv teljesítménye mintegy 40%-al csökken, lassul a keringés, sérülékenyebbé válik az immunrendszer, alacsonyabb néhány hormon (insulin, pajzsmirigy hormonok, szexuál hormonok) vérkoncentrációja.

•A biológiai stressz szituációkban a reakciós készség alacsonyabb.

•A pszichés stressz esetében azonban az idős ember a gyorsaságot jól pótolja a rendelkezésére álló tapasztalatok felhasználásával.

•A korosodó ember rendszerint magába fordul, jobban elkülönül a környezetétől, mint fiatalabb korában. A társadalomban elfoglalt helye megváltozik, ami bizonyos mértékű elszigetelődést elősegíthet.

•A  közelmúlt eseményeire vonatkozó emlékezés-funkció romlik.

•A tanulási folyamat nehezített, de a régebbi ismeretekhez kapcsolódó új ismeretek megtanulása nem szenved zavart.

•A fiatalabb korosztályhoz viszonyítva az egyéni tudásanyagon alapuló kompenzációs lehetőségek felhasználása jobb az idősebb korcsoportnál

•A döntési helyzetekben, a problémamegoldásban, mivel a döntési feltételek megválasztásában az idősebb ember a fiatalabbnál több tényezőt vesz figyelembe, időbeni lassulás figyelhető meg. Ezekben az esetekben a megoldás mindkét korcsoportban megfelelő, mindössze a felhasznált időben mutatkozott különbség.

•A mindennapi tevékenységben is észlelhető, hogy a reakció idő jelentősen csökkenhet.

•A mindennapi életből vett példa, hogy az idősebbek banális utcai, háztartási balesetei lényegesen gyakrabban fordulnak elő és nagyobb sérüléssel járnak, mint fiatal korban.

Az időskori életminőség vonatkozásában a következő szempontok kiemelése indokolt

•az egyének a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs úgynevezett egységes öregedési minta.

•Egy szervrendszer vagy funkció gyors leromlása mindig valamilyen kóros változás, nem pedig a normál öregedés következménye.

•A kapacitás beszűkülésével járó öregedés, azonban megnöveli a kockázatok kialakulását, ezért fontossá válik a személyes életmód és adaptáció.

•Az idősek azért betegek, mert kóros folyamatok alakultak ki, és nem azért mert idősek.

Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. "5 i":

•immobilitás,

•inkontinencia,

•instabilitás,

•intellektuális hanyatlás és az

•iatrogenia.

Mivel több működés homeosztázisának egyensúlya gyakran egyidejűleg változik meg, többféle panasz megjelenésével és egyidejű kifejeződésével kell számolnunk.

•Több olyan tünet, mely fiatalabb korban betegségnek tekinthető, az idősebb korban csupán a normál idősödésből származó panasz, illetve jelenség.

•Az idősebbeknél gyakran észlelhető, hogy a kialakult tünetek mögött többféle ok is meghúzódik, ezért az értékelésnél és a diagnosztikánál takarékoskodni nem tanácsos.

•Az idősebbeknél a már említett jellegzetességek miatt a diagnosztikai, terápiás, rehabilitációs stratégiák szakigényes specialitást követelnek, idősegészségügyi fejlesztési konzekvenciákkal.

További morbiditási jellemzők

•A 60 éven felüli időseink 51 %-a (1,1 millió) egy krónikus megbetegedésben szenved,

•két ilyen megbetegedés érinti 10 %-ukat (200 ezer) és

•három vagy több krónikus megbetegedés fordul elő 3 %-os gyakorisággal (60-70 ezer ember).

•Az előrejelzések szerint Magyarországon növekszik az egyedül élő idősek száma,

•jelenleg még csökken a családok száma, növekszik a válások száma.

•Kifejezetten elmarad az EU országokhoz viszonyítva a nyugdíj melletti munkavállalás és munkatevékenység, és

•ugyancsak nagy eltérés mutatható ki az öregek szubjektíve megélt és objektíve jellemzett állapotának minősítésében.

• Magyarország az időskorúak és nyugdíjasok társadalma lett.

Összefoglalva a magyarországi demográfiai jellemzőinket, a következők emelhetők ki

•öregedő és fogyó népesség;

•fogyó családok;

•a válások növekvő száma;

•csökkenő gyermekszám;

•növekvő női arány;

•növekvő férfihalálozás;

•növekvő női krónikus betegségek;

•növekvő rászorultság;

•növekvő regionális különbözőségek;

•egészség és életminőség vonatkozásában növekvő esélyszóródás és kockázatfokozódás.

Az idősek helyzetének jellemzése

•E jellemzők következtében a ma időskorba kerülőknek egyre kevesebb gyermeke, egyre kevesebb unokája van,

•ők maguk is különböző gyermekszámú családból származnak, kevesebb hozzájuk hasonló korú testvérük és unokatestvérük van,

•a kiterjedt családi támogató rendszer egyre kevesebb személyre korlátozódik, a megnövekedett földrajzi mobilitás pedig még ezt a kisebb létszámú családot is megosztja földrajzilag;

•a kapcsolatok szűkülésével a szubjektív, informális és érzelmi alapon nyújtott támasz fogyatkozik, ami csupán anyagi eszközökkel nem helyettesíthető.

•Az időskorúak idült, nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata a felmérések szerint a következőképpen alakult:

•életmód: 40%

•környezeti ártalom: 15-20%

•genetikai ártalom: 20-25%

•az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%.

A következő csoportokba tartozó idősek különösen veszélyeztetettek:

•80 év felettiek;

•az egyedül élők;

•akit családi gyász ért vagy depressziós;

•akik szellemileg károsodottak;

•akik számos alkalommal elestek;

•akik inkontinensek (vizelet-, illetve széklettartási zavarokkal küzdenek);

•akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni.

Miért nem élünk addig, amíg élhetnénk?

Az emberi faj életkapacitása jelenleg 130-135 év. Amennyiben nem érnék a szervezetet kórképző ártalmak, az ún. "természetes öregedéssel" ennyit élhetnénk.

A maximális élettartam elérését örökletes tényezők, a személyiségfejlődés, az életmód és az életkörülmények is befolyásolják. Ennek két alapvető oka van.

De fontos szerepe van a személyiségnek is:

•mintegy 40%-ban szerepet kap az életmód (táplálkozás, testi-szellemi aktivitás, valakihez, valamihez, valahová tartozás, élethosszig tanulás),

•az érdeklődés, az érzelmi-hangulati kiegyensúlyozottság, a bizakodó beállítódás és a spiritualitás, illetve nem utolsó sorban a vágyaink, képességeink, lehetőségeink egyensúlya, ami természetesen nagyban függ önismeretünktől és társas-társadalmi neveltetési feltételeinktől.

Az eddig elmondottakból is kiderül, hogy

•kétféle emberi öregedésről beszélhetünk: a naptári évek szerinti (kronológiai) és a szervezeti (biológiai) öregedésről.

•öregedésünk a sejtektől az egész személyiségig egyedileg zajló folyamatok és változások összessége, és a naptári évek csupán statisztikailag előforduló változások átlagát jelzik,

•G. B. Shaw: „vannak fiatalos öregek és öreges fiatalok”.

•természetesen a lényeges különbség fiatal és öreg között az, hogy az öreg már volt fiatal, a fiatal még nem volt öreg.

Egyes adatok szerint egy 28 éves korú férfihez viszonyítva egy 73 éves férfi

•4-szer gyakrabban vesz igénybe járóbeteg-szolgáltatást;

•10-szer gyakrabban kórházi ellátást;

•12-szer gyakrabban írnak fel részére gyógyszert.

Az idősek egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételét az átfogó elemzések 5 szempont köré csoportosították:

•találkozások az orvossal;

•gyógyszerhasználat;

•formális és informális, valamint intézeti segítségnyújtás, gondozás, gondoskodás;

•kórházi gyógykezelés akut betegség miatt;

•a 70 évesek és idősebbek 85 %-a jár rendszeresen orvoshoz, 96 %-a használ legalább egy gyógyszert.