REHABILITÁCIÓ
A szerk 2008.01.29. 08:38
Rehabilitáció-Szociális Rehabilitáció
Tengerdi Antal
Ajánlott Irodalom
nI.,Kullmann L., Tringer L.: A rehabilitáció gyakorlata
Medicina Bp. 2000.
nPető Zoltán (szerk.): Vázlatok a pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatából SZOTE Szeged 2002.
nKappéter István (szerk.): A rehabilitáció alapproblémái
Szociális Munka Alapítvány Kiadványai Bp. 1995.13.
nKulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia II,III,IV,VII. fejezet ELTE Eötvös kiadó Bp. 1998.
nPető Zoltán: Zsákutca? (A rokkantság, a szociális otthon és a rehabilitáció dilemmái) Animula1992.
nKosza Ida: A pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatának kézikönyve Akadémia Bp.1996.
nPikó Bettina: Egészségszociológia Új mandátum Bp. 2002.
nA fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei
1993. évi LXXIX. Tv.
n141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
Kollokvium témakörök
Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi, lelki egyensúly a külső és belső környezettel, ami az ember testi-szellemi és társadalmi jólétét jelenti.
Ennek az állapotnak a fenntartása csak aktív egészségtudatos magatartással lehetséges, amiért a romló környezeti feltételek miatt egyre többet kell tenni.
nA magyar lakosság egészségi állapotának bemutatása
na mortalitási és
nmorbiditási adatok alapján, ahol lehetséges nemzetközi összehasonlításban.
nAz egészségmagatartás főbb specifikumainak jellemzés
nAz egészségvédelem és betegségmegelőzés jelenlegi hazai gyakorlatának jellemzése.
Az összehasonlítás érdekében a közelmúlt történelmében hasonló társadalmi/politikai útra kényszerült Lengyelország és a Cseh Köztársaság, a földrajzilag határos, de gazdasági/társadalmi berendezkedésében ellenpontot jelentő Ausztria,a legkedvezőbb mutatókkal jellemezhető európai (Svédország) és ázsiai (Japán) országok, a néhány évtizede még hazánkhoz hasonló egészségügyi terhekkel küzdő Finnország és az Észak-Amerikát reprezentáló USA releváns adatait is feltüntettük, az ábrán. Férfiak esetében túl azon, hogy hazánk férfi lakosságának életkilátásai a legkedvezőtlenebbek, kiemelendő, hogy a születéskor várható átlagos élettartam a vizsgált periódusban . szemben az összes elemzésbe vont ország (Lengyelországtól eltekintve) mutatóival egyértelműen stagnál.
A korai halálozási viszonyok alakulása Magyarországon
Együttvéve, a halálesetek több mint 70%-át okozzák a 65 évnél fiatalabb lakosság körében.
Így elsősorban:
na keringési rendszer betegségei;
na daganatok;
na krónikus májbetegségek és májzsugor valamint
naz idült légzőrendszeri betegségek
nA keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás első maximumát a magyar férfiak körében 1984-ben érte el (272,8 haláleset 100 000 főre), majd néhány évi csökkenés után,
n1993-ban ezt is túllépte a mutató értéke (275,2/100 000 fő;
nA 0-64 éves nők esetében 1981-ben volt a legmagasabb a keringési rendszer betegségei okozta halálozás (109,2 haláleset 100 000 főre),
nkörükben azonban újabb emelkedés nem következett be: 1995-ben alacsonyabb volt a mutató értéke (90,5) mint 1970-ben (99,2).
nA mintegy negyedszázadnyi időszak minden évében Magyarországon volt a legmagasabb a keringésrendszeri betegségek okozta korai halálozás a vizsgált országok között.
A daganatos halálozás
emelkedő tendenciája állandó.
a többi vizsgált ország mindegyikében felfedezhető a csökkenő irányváltás.
Kiugróan emelkedő trend jellemzi a krónikus májbetegsé-gek és májzsugor okozta korai halálozás alakulását.
Az 1980-as évek második felében Szlovéniában még hazánkhoz hason-ló volt az ezen okok miatti korai halálozás mértéke.
Az idült hörghurut, tüdőtágulat és asthma szerepe a korai halálozásban elmarad ugyan az eddig vizsgált haláloki csoportokétól, tendenciái azonban…
Az eredményes prevenció miatt a fejlett országokban az elkerülhető halálokok körébe sorolják.
A lakosság egészségi állapotát meghatározó kockázati tényezők alakulása
Dohányzás
nSzámos, népbetegségnek számító, nagy betegségcsoport (pl. krónikus légzőszervi megbetegedések, szív-érrendszeri megbetegedések, légúti daganatok stb.) első számú rizikófaktora.
nEgyes becslések szerint az összes halálozás 27%-áért a dohányzás a felelős.
nAz EU országokra jellemző a halálozás enyhe csökkenése
nA dohányzás társadalmilag a leginkább elfogadott, de az egészségre legártalmasabb szenvedély, aminek leküzdését elsősorban neveléssel és alternatív örömforrások biztosításával lehet elérni.
nA dohányzók aránya a szakmunkás vagy szakiskolai végezettséggel rendelkezők körében a legmagasabb.
nA nők esetében a szakmunkások mellett, az általános iskolai végzettséggel rendelkező nők között magas a dohányzók aránya.
nA felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében az átlagérték alatt volt a dohányzók aránya.
nAzt találták, hogy minél alacsonyabb a szociális státusz, annál nagyobb a dohányzók aránya és az elfogyasztott dohány mennyisége.
nMegállapították továbbá, hogy a dohányzók minél fiatalabb korban kezdik el a dohányzást, annál nagyobb mennyiségű dohányt fogyasztanak.
nAz 1994-es felmérés eredményei szerint a dohányzásról való leszokás motivációjaként a férfiak esetében valamilyen betegség megjelenése, a nők esetében elsősorban a terhesség szolgál.
nA felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak jellemző módon orvosi tanácsra hagyják abba a dohányzást.
nAz utóbbi 100 évben a népesség exponenciálisan nőtt, különösen a fejlődő országokban, ahol a fertőző betegségek leküzdését nem követte a születésszabályozás bevezetése.
nJelenleg 6,4 milliárd ember él a Földön, s becslések szerint 2050-re ez a szám eléri a 9 milliárdot.
nUgyanakkor a népesség fele alultáplált vagy éhezik, egyharmada pedig túlsúlytól és civilizációs betegségektől szenved. Afrikában 40 millió HIV-fertőzött él, ezek egyharmada gyermek.
nA nyugati világ az elöregedés felé halad: jelenleg Európában 1 fiatalra 2 felnőtt jut, Magyarországon pedig 4.
nNépbetegséggé vált a csontritkulás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a reuma. Emelkedik az idegrendszert és a mentális állapotot érintő betegségek előfordulása, és jelentős a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek aránya.
nKülönösen látványos növekedést mutat a túltáplálás okozta anyagcsere-betegségek száma (ún. metabolikus X-szindróma). Az immunrendszer betegségei közül a fiatalokat főleg az allergiás betegségek, a különböző atrophiák és az asztma kínozza.
nA közösségek védő, megtartó ereje nem működik, az emberiség civilizációja lassan egyet jelent a teljes elmagányosodással. Ezért nő a depressziósok és a fóbiások (pánikbetegségben szenvedők) aránya, ami sok esetben pszichiátriai kórképpé alakul.
nMagyarországon közel 1 millió ember küzd alkoholproblémával, ugyancsak 1 millió azok száma, akik depressziósak, 400 ezer honfitársunk esetében akut fázisban van a betegség. A lakosság 15%-a már átélt valaha depressziós krízist.
n50%-kal több cigarettát szívunk el évente, mint az Európai Unió tagállamai átlagosan (2300-2400 db). Az erős dohányzók évente 7300 szál cigarettát szívnak el, ami 120-150 ezer Ft-os kiadás jelent. A dohányzás évente kb. 30 ezer ember halálát okozza, az alkohol pedig 17-18 ezerét. Naponta átlagosan kb. 100 fő hal meg az alkohol- és a nikotinszenvedély áldozataként Magyarországon.
nA prevenciós magatartás hatékonyságára ismeretesek meggyőző példák, amelyek arra buzdítanak, hogy ezeket a szokásokat már gyermekkorban érdemes elsajátítani.
nA 7 napos adventistáknál és a mormonoknál például a vallás tiltja a dohányzást és az alkohol- vagy drogfogyasztást. A táplálkozásukat pedig a mértékletesség és főleg a növényi táplálékok előtérbe helyezése jellemzi.
nLéteznek olyan földrajzi területek (pl. Tibet, Kaukázus) ahol a várható élekor a száz évhez közelít, és nyolcvan éves kor alatt alig fordulnak elő krónikus, nem fertőző betegségek, így a rosszindulatú daganatok is rendkívül ritkák.
Társadalmi egyenlőtlenségek
nA magyar társadalomban a rendszerváltozás óta növekedtek a gazdasági különbségek. Egy 1993-ban készült tanulmány a horizontális és vertikális egyenlőtlenségek alakulását vizsgálta a magyar társadalomban a 90-es évek során. A tanulmány főbb megállapításai a következők voltak:
na 90-es évek során a gazdasági egyenlőtlenségek a magyar társadalmon belül növekedtek;
nkülönböző szociális támogatási rendszerek léteznek a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére, de ezen programok hatásossága és hatékonysága ismeretlen;
nilyen információk hiánya miatt megvan a veszélye annak, hogy az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló intézkedések nem hatékonyak.
nA rossz szociális és gazdasági státusz nem közvetlen okozója a rosszabb egészségi állapotnak, hanem közvetett módon befolyásolja azt. Erre szolgálhat példaként a csecsemőhalálozás alakulása az anya iskolai végzettségének függvényében
A csecsemőhalálozási arányszám alakulása az anya iskolai végzettségének megfelelően Magyarországon, ezrelékben, 1970-ben, 1985-ben és 1995-ben.
A TBC-s megbetegedés egyik legfontosabb determinánsa a társadalmi depriváció.
Hajdu- Bihar megyében a szociális depriváció mértéke lényegesen nagyobb, mint Győr-Moson- Sopron megyében.
A táblázatból leolvasható, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb értékkel rendelkező kerületek között a különbség a férfiak esetében csaknem kilenc és fél (9,46) év, a nők esetében csaknem öt év (4,73) volt. Ezek mögött a különbségek mögött elsősorban az eltérő társadalmi és gazdasági környezet hatásai húzódnak meg.
Utak (Pető)
|