9. / B Tétel

A hajléktalanság jelensége, okai, kezelési lehetőségei

Az országban mindinkább növekszik a hajléktalanok száma. Fővárosunkban kb. 25-30 ezer hajléktalant, tartanak számon, ám a különféle ellátási formákban, mint az éjjeli menedékhely, átmeneti szállók, nappali melegedők stb. alig négyezret gondoznak. Számuk különösen nagyobb és ipari városainkban nő. A hajléktalanok ellátásában kb. 20 szervezet (Máltai Szeretetszolgálat, Hajléktalanok a Hajléktalanokért Egyesület, Utcai Szociális Munka Országos Egyesülete stb.) az utcai étkeztetésben, az utcai krízisellátásban, teajáratok, átmeneti szállók, éjjeli menedékhelyek stb. működtetésében vesz részt. Az utcai szociális munka alanyai főképp hajléktalanok, függőbetegek, etnikai (főképp roma) kisebbség, börtönből szabadultak, nagykorúvá vált állami gondozottak. Néha magányosak, máskor párban vagy csoportban élők, sőt családosok is. Főképp felnőttek és idősek, de vannak közöttük gyermekek (0-14 év), fiatalkorúak (14-18 év) és fiatal felnőttek (18-30 év) is. Egyesek szakmunkások, sőt diplomások is lehetnek. A munkához való viszonyuk szempontjából: ellátásban (nyugdíj, rokkantság, GYED, GYES) részesülők, munkaviszonnyal rendelkezők, zömmel alkalmi munkát vállalók, munkát vállalni akarók és nem akarók.

Az utcán eltöltött idő szempontjából három kategóriát különböztetünk meg:

 l. 0-6 hónap és 6 hónaptól 1 év, 2.1-2 év vagy 2-3 év, 3. több mint 3 év (98%).

A segítés szempontjából koncentrálni kell azokra, akik kevesebb ideje kallódnak az utcán, utcai életstílusuk még nem rögzült, könnyebben reszocializálhatók.

Az utcán kallódók személyiségjegyei általában a kiszolgáltatottság, megalázottság, munkavállalási nehézségek, félelem, bizalmatlanság, mert a környezetük és a közvélemény általában kirekesztő. Összemossák a különbséget az önhibáján kívül lecsúszott, megoldást, keresőt, és a munkakerülő között. Munkát egyébként nehezen kapnak, mert nincs állandó lakhelyük, éppen ezért bankszámlát sem nyithatnak. A munkaviszonnyal rendelkező gyakran még betegen is dolgozik, nehogy elveszítse állását.

Általános személyiségjegyeik: felfokozott önérzet, önállóság vágya, igénytelenség, legsúlyosabb problémájuk az integráció-képesség és a kooperáció-hajlandóság hiánya, de az önkirekesztés is gyakori közöttük.

Az utcai szociális munka színterei: parkok, állomások, aluljárók, elhagyott épületek, pincék, romok, földalatti menhelyek, korcsmák, büfék és környékük, stb.

2. HÁTTÉR

Az utcai szociális munka háttere és kísérő jelenségei: szegénység, munkanélküliség, hajléktalanság, alkoholizmus, drog, bűnözés, stb.

Sajnos, általában elmarasztaljuk a hajléktalanokat, pedig közöttük, is élnek nemes lelkűek.

3. GONDOZÁS

Az utcai szociális munka módszertana:

1. Ismerkedés a kliensekkel. Olyan egyénekkel beszéljünk, akik józanok, de kerüljük a feltűnést, hivatalnokoskodást. Ugyanakkor fékezzük a sajnálkozást, mert ez megalázza, sérti őket.

2. Tájékozódás és csoportnormák megismerése, heteket vesz igénybe, miközben próbáljuk begyűjteni a hajléktalan egyének anamnézisét, felmérjük helyzetük okait, okmányaik meglétét, a segítés általuk is elfogadható lehetőségeit.

3. "Hasonulás" azért szükséges, hogy elfogadják a segítőt és a segítséget. Ha ünnepi öltözetben, nyakkendősen vagy a divat utolsó leheletét követve állunk elébük, elzárkóznak előlünk.

4. Fokozatosság elve szerint nem várhatjuk el, hogy azonnal megnyíljanak, készek legyenek elfogadni az általunk kínált segítséget. A kommunikációs jeget csak lassan olvaszthatjuk meg.

5. A kapcsolatfenntartás, utcai segítés, a segítés egyéb lehetőségei állandóságot követelnek, ami azt jelenti kb. 15-20 hajléktalan gondozását bízhatjuk ugyanazon szociális segítőre. A segítők váltakozása megnehezíti a munkát. A segítettek nagy száma úgyszintén.

Törvényi keretek

1993 elején az óta többször módosított Szociális törvény (1993. évi 111. tv.) beemelte a hajléktalanellátásokat a szociális ellátások rendszerébe és ellátási kötelezettséget is megállapított.

A törvény a hajléktalan emberek esetében 2 meghatározást ad:

ˇ      hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek a bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

ˇ      hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

A szociális törvény a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a rendszeres szociális segély esetében a hajléktalan emberre vonatkozóan speciális szabályozást is tartalmaz.

A pénzbeli ellátások megállapítása a települési önkormányzatok dolga, de azoknak folyósítása a fővárosi főjegyző feladata.

A fővárosban a hajléktalan emberek átmeneti segélyezése és a számukra nyújtott időskorúak járadékának megállapítása fővárosi önkormányzat feladata.

A szociális törvény a szakosított személyes gondoskodást nyújtó intézmények körén belül

v     hajléktalan-ellátási formaként a nappali ellátás intézményeinél a nappali melegedőt,

v     az átmeneti elhelyezést nyújtó int. között az éjjeli menedékhelyet és az átmenti szállás

v     1999-tól az ápolást, gondozást nyújtó int. között a hajléktalanok otthonát

v     a rehabilitációs int. között a hajléktalanok rehabilitációs intézményét nevezi meg.

Az éjjeli menedékhely és a nappali melegedő ingyenes ellátást nyújt, az átmeneti szálláshelyet és a tartós bentlakásos intézményeket igénybevevőktől térítési díj kérhető.

A szálláshelyek jellemzően férfiakat fogadnak be. A hajléktalan nők szálláslehetőségei csekélyek.

Az első érdemi szabályozás 1994-ben látott napvilágot.

Szembetűnő jelenség az intézmények zsúfoltsága, vizesblokk rossz állapota.

A szolgáltatások közül a legtöbb gond a tisztálkodási feltételek megteremtése körül tapasztalható. Visszatérő gond a mosási és ruhaszárítási lehetőségek hiánya. Komoly problémát okoz a közösségi helyiségek hiánya.

Az intézmények személyi feltételeire jellemző, hogy a személyzet létszáma és szakképzettsége jelentős mértékben elmarad a jogszabályi előírásoktól.

A települési önkormányzatok által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátások működési költségeihez az állam az állandó lakosok után járó, szociális célú normatív állami támogatással (szociális normatív) járul hozzá.

A hajléktalanok megsegítését szolgálja a Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és Átmeneti szállása, ahol éjszakai pihenést és időleges tartózkodást biztosít az intézmény, ami lehet önálló, vagy a Családsegítő Szolgálat, illetve Máltai Szeretetszolgálat keretében. A nappali melegedő elsősorban a hajléktalanok nappali tartózkodását szolgálja. Közgyógyellátásban részesülhet a hajléktalan alanyi jogon, ha rendszeres szociális segélyben részesül, ellenkező esetben normatív alapon egy évre jogosultságot állapít meg a jegyző. A hajléktalan köztemetéséről a települési önkormányzat gondoskodik.

A szállás és étkeztetés mellett a hajléktalanokat polgári (pl. beutalások átmeneti szállásra, nappali melegedőbe, anyaotthonba, krízisotthonba, igazolvány és egyéb okiratok beszerzése), egészségügyi (elsősegély, kórházi kezelés) és humán ellátásban (beszélgetés, tanácsadás) is kell részesíteni.

Az utcai szociális munka fellendítésére szolgáló javaslatok:

1. Az utcán kallódokkal képzett szakemberek, elsősorban szociális munkások, ennek híján szociálpedagógusok foglalkozzanak, ha ez nem lehetséges, akkor legalább a munka koordinálása és irányítása legyen az ő kezükben.

2.      Az utcai étkeztetést meg kell szervezni, a hajléktalanoknak "szálláshelyükre" indokolt étküket szállítani.

3.      Az utcai krízisellátásban gyógyszerekkel, kötszerekkel, elsősegélyadás lehetőségeivel és alapvető táplálékkal felszerelt kisbuszokkal ajánlatos gondoskodni.

4. Az átmeneti szállón az ellátás időtartamát a jelenlegi kettőről őt évre ajánlom felemelni, hogy a hajléktalannak legyen ideje az önálló élet megalapozására és munkahelyszerzésre, esetleg továbbtanulásra.

5.      Építtessünk rehabilitációs otthonokat, kiléptető lakásokat, hogy az átmeneti szállóból kikerülők ne sodródhassanak vissza az utcára.

6.      A "fapados" éjjeli menedékhelyeken biztosítsuk a mosás és tisztálkodás feltételeit, valamint a dolgozó hajléktalanok külön ellátását, pihenését.

7. A munkaadókat törvényileg támogatni ajánlatos, ha a megfelelő képzettségű hajléktalanokat foglalkoztatják.