CSALÁDPED
A szerk. 2008.05.23. 08:40
9/b. Család jogállása, családi életre nevelés, házasságkötés
A családjog a házasság és a család intézményére vonatkozó jogszabályok összességét tartalmazza. Meghatározza a családtagok közötti kapcsolatokat, egyengeti a család és a társadalom viszonyát. Igyekszik egyensúlyba hozni az egyéni és társadalmi érdekeket. A családjog célja és kötelessége, hogy rendezze és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekek iránti felelősségtudatot az egész társadalomban, és előmozdítsa az ifjú generáció zavartalan fejlődését és nevelését.
A családi életre nevelés jogi fogalmai
A házasság és a család védelmének elve: az Emberi Jogok Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában is rögzítést nyert, kimondva azt, hogy a család a társadalom természetes és alapvető egysége. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 15.§-a is kimondja, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
A házasság egyenjogúságának elve azt jelenti, hogy az egyik házastársnak sincs hatalma a másik felett, így pl. nem élvezhet előjogot a házasság megszűnésekor, a gyermekelhelyezés, vagy lakáshasználat terén. Ez az elv két követelményt foglal magában: a házastársak autonómiáját és a kölcsönös alkalmazkodást.
A kiskorú gyermek érdekének elsődlegessége azt jelenti, hogy a törvény alkalmazása során mindig a gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárnia. Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom védelmére és gondoskodására, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Ezeknek a követelményeknek a szociálpolitikában, az oktatásban és az egészségügyben is érvényesülnie kell.
Az érdekek összhangjának és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködés követelménye természetes elvárás. Rendeltetés ellenes joggyakorlásnak minősül, ha pl. az egyik szülő az állandóság jelentőségére hivatkozva tagadja meg a másik különélő szülőtől a gyermek kiadását (kapcsolattartás).
A házasságkötés
Jegyesség: a jegyességhez a hatályos jogszabályok nem fűznek joghatásokat.
A házasságkötés alaki kellékei: a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kívánnak kötni. A házasságkötés tényét az anyakönyvvezetőnek be kell jegyeznie az anyakönyvbe. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében az erre hivatalos helységben történik. A házasságkötést megelőzően a feleknek ki kell jelenteniük, hogy házasságkötésüknek nincs törvényes akadálya.
A házasságkötésnél részt vevő személyek: az anyakönyvvezető, ill. az anyakönyvvezetői képesítéssel rendelkező polgármester, jegyző, vagy polgármesteri hivatali ügyintéző. A házasulók, alanya egy férfi és egy nő lehet. Tanúk: két nagykorú, cselekvőképes személynek kell jelen lennie.
A házasságkötési szándék bejelentése, helye és ideje: a házasság megkötésére annak az önkormányzatnak az anyakönyvvezetője illetékes, ahol a házasulók a házassági szándékukat bejelentették. A bejelentéstől, ill. a házasságkötést megelőző eljárásról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a házasulók nyilatkozatát, azt, hogy nincs házassági akadály, a házasságkötés utáni névviselésre vonatkozó nyilatkozatot, adott esetben a születendő gyermek családi nevéről szóló nyilatkozatot. A házasságkötés időpontja a bejelentéstől számított 30 nap elteltével tűzhető ki.
A házasságkötéshez szükséges iratok: személyazonosító igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, a családi állapot igazolása, lakóhely igazolása, szükség szerint a gyámhatóság előzetes engedélye
a jegyző engedélye, apai elismerő nyilatkozat, megállapodás a gyermek családi nevéről.
Családi életre nevelés
A családi életre elsősorban a család szocializál. Az anya-gyermek kapcsolatminden későbbi érzelmi kapcsolat modellje. Az apa-gyermek kapcsolat ad irányt és tartást az életben. A testvérkapcsolat érlel szociális, társas érzelmeket és késztet ilyen jellegű magatartásra.
Gyermekeinket készítjük a családi életre:
ˇ ha a család biztonságot és védettséget nyújtó légkört teremt
ˇ erősítse tagjai önbizalmát
ˇ segíti az érzelmek felismerését és szabályozott kifejezését
ˇ támogatja tagjai önállóságát
ˇ biztosít időt álló értékrendet
ˇ képesíti gyermekeit az egészséges nemi identitás kialakítására és annak kézben tartására
ˇ segíti őket a megfelelő pár megtalálására
ˇ megtanítja a szoros kapcsolat kialakítását és annak fenntartását
ˇ garantálja gyermekei összhangban történő nevelésére
A „problémás” viselkedés több fajtáját ismerjük. A kisgyermek (1-10évesek) vagy serdülők alkalmi játéka a nemi szervekkel fejlődésük velejárója, ha azonban állandósul az onanizálás, érzelmi vagy pszichés zavart jelez. A jelenség nehéz családi helyzetre, elhanyagolásra, tartós konfliktusra, pszichés zavarokra utal.
Az egyház próbál utat mutatni: „az ifjúságot alkalmas módon és idejekorán, elsősorban éppen a családon belül, fel kell világosítani a házastársi szerelem méltóságáról, feladatáról és megéléséről”.
A NAT (Nemzeti Alaptanterv) kiemeli a családi életre nevelés kötelezettségét a közoktatási intézményekben, ami általában még nem működik hazánkban. Nincs alaptankönyve. Nincs meghatározott helye az iskola életében és napirendjében. A célja:” hogy a gyermekek a családi értékeket, magatartásformákat, a harmonikus családi életben szükséges alapismereteket megismerjék és elsajátítsák. Nem csupán egészségi ismeretek elsajátítása, hanem önismeretre, kapcsolatok fenntartására, felelősségvállalásra nevelés”.
1948-ban egy nemzetközi szakbizottság megállapította, hogy a szexuális nevelést leghatékonyabban és legtermészetesebben a család keretében lehet megoldani. A szexuális nevelés mindenekelőtt a szülők ügye. Hatványozottan érvényes ez az állítás a családi életre nevelésről. Elképzelhetetlen a család nélkül.
A jól működő házasság alapjai:
ˇ hitvesem a legjobb barátom
ˇ kedvelem házastársamat, mint embert
ˇ a házasság hosszútávra szóló elkötelezettség
ˇ a házasság szent
ˇ egyetértünk céljainkat és törekvéseinket illetően
ˇ hitvesem az idők folyamán egyre érdekesebb
ˇ Szeretném, ha kapcsolatunk sikeres maradna
Lényeges a szülő-gyermek kapcsolat. Igazából ez jelenti a család melegét, meghittségét, biztonságot adó burkát. A gyermek szülei szeretetén nő, fejlődik, erősödik.
A családi életre nevelés buktatói:
ˇ a család kiegyensúlyozatlansága, amikor tabuizálja, vagy utcaivá teszi a nemiséget
ˇ megalázzák, megszégyenítik a gyermeket szexualitásukkal kapcsolatosan
ˇ szexuálisan visszaélnek a gyermekkel
ˇ túlzottan vagy gyengén kötik magukhoz gyermeküket
ˇ a szülők elválnak
ˇ a gyermeket elhanyagolják vagy elutasítják
ˇ az anyahiány kedélybeteggé, búskomorrá tehet
ˇ szélsőséges nőuralom súlyos önállótlanságot, sőt életképtelenséget eredményezhet a gyermeknél
ˇ a liberális nevelés könnyen önkényeskedő embertípust eredményezhet
A családi jogállás
Rokonság
a) fogalma: a vérszerinti leszármazás biológiai tényén alapuló kapcsolat, azaz az egymástól és közös elődtől leszármazó egyének csoportját jelölik
b) joghatásai:
- gyermek-szülő viszonylatában
- a rokonság különböző fokaihoz kapcsolódóan a tartás tekintetében
- mostohaszülő-mostohagyermek kapcsolatában
- névviselés tekintetében
- az öröklési jogban a törvényes öröklés és a köteles rész tekintetében
Apasági vélelem
a) alaptényállása: apának tekinti (vélelmezi) a jog azt a férfit, akivel az anya a fogamzási idő, a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. Érvénytelen házasság esetén is fennáll az apasági vélelem!
b) mögöttes apaság: amennyiben a nő új házasságot kötött, apának az új férjet kell tekinteni akkor is, ha korábbi házasság megszűnése és a gyermek megszületése között 300 nap nem telt el.
A házasságon kívül született gyermek apasága
a) a házasságon kívül született gyermek egyenjogúsága: minden gyermek, akár házasságból, akár azon kívül született, ugyanazon szociális védelemben részesül
b) egységes apasági vélelem: a gyermek családi jogállásának rendezése során kerül rokonságba szüleivel és azok hozzátartozóival. Ennek egyik útja az örökbefogadás. A másik útja annak jogi megalapozása, hogy a gyermek vér szerint megállapítható anyától és apától származik.
A teljes hatályú (apasági) elismerő nyilatkozat
a) az elismerés célja: hogy lehetőséget adjon a nem házasságból született gyermek családi jogállásának önkéntes betöltésére.
b) az elismerés személyessége: a jegyzőkönyvbe vételére jogosult hatóság előtt személyesen meg kell jelenni, és a személyazonosság hiteles igazolása után a nyilatkozatot személyesen kell megtenni.
c) az elismerés időpontja: a gyermek születése előtt és után is meg lehet tenni
d) a korkülönbség szerepe: a gyermeknek legalább 16 évvel fiatalabbnak kell lennie az apasági elismerő nyilatkozatot tevő férfinél.
e) cselekvőképesség szerepe: cselekvőképtelen személy nem tehet apasági nyilatkozatot
f) hozzájárulási nyilatkozatok: az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anya hozzájárulása,a kiskorú törvényes képviselőjének és a 14 éven felüli gyermeknek hozzájárulása is.
Az anyai jogállás jellege: az anyaság nem vélelem, hanem tény, a születés tényében rögzíthető!
A képzelt név
a) szükségessége: ha sem az apa, sem az anya kiléte nem állapítható meg
b) bejegyzése: a gyermek adatainak megállapítására az anyakönyvvezető a rendőrség bevonásával vizsgálatot kezdeményezhet. Az első esetben, ha mindkét szülő ismeretlen, a gyámhatóság belátása szerint állapítja meg a gyermek szüleinek képzelt nevet.
A gyermek neve
a) családi neve: csak az apai vagy az anyai családi név válaszható. Az anya nevét akkor viselheti, ha az anya a házasságkötés után is kizárólag a maga nevét viseli. A szülői felügyeleti jog szüneteltetése vagy megszüntetése esetén a névválasztási jog azt illeti, akinél a gyermek van.
b) utóneve: a szülők megállapodással határozzák meg. Legfeljebb két név adható. A Magyar utónévkönyvbe felvett név válaszható.
|