A segítő kapcsolat sajátosságai
Önmagából fakadóan viszi a kapcsolatba
a Segítő a Kliens
r e m é n y k e d é s t
tudok segíteni megszabadulok a kínjaimtól
segítő szülőként átveszik a terheimet
toleranciával, elfogadnak
megértéssel megértenek
f é l e l m e k e t
belelátni/ásni a múltban megszégyenülni
szembesülni a kínokkal büntetést kapni
fájdalmat okozni elutasítást kapni
vizsgáló szemekkel figyelni konfrontálódni
nem bíznak bennem nem értenek meg
¬¬Indulat áttétel
Viszont áttétel ®®
/Önelemzés! Leírás! Szupervizió!/
Érzelmi polarizálódás:
A szeretet és gyűlölet konfliktusa
Ż
szorongás/agresszió
Ż
defenzió
„Heroikus vállalás” Idealizálás (omnipotens)
(Ön-idealizálás) Ż
csalódás
„Sérelem” Ż
ÜÜÜÜÜ harag
A segítő kapcsolat:
Minden olyan kapcsolat, melyben legalább az egyik fél tudatos szándéka az, hogy a
másik (vagy mindkét) fél – mely lehet egyén, vagy csoport – növekedését, fejlődését,
érettebbé válását segítse, hogy a belső rejtett értékek a felszínre jöhessenek,
kibontakozhassanak, tudatosuljanak, jobban kifejeződhessenek, vagy jobban
funkcionálhassanak. Ennek érdekében nem direkt tanácsokat kell adni a szakember
tekintélyével, hanem rá kell vezetni a klienst a jó megoldásokra, azt kell elősegíteni,
hogy ő maga jöjjön rá és fogalmazza azt meg. Ezáltal épül a személyisége
A hatékony segítő kapcsolat jellemzői:
Carl Rogers összefoglalta és elemezte különböző kutatóknak a terapeuták, orvosok és
szülők attitűdjeivel és ezek hatásával kapcsolatos vizsgálati eredményeit, melyek segítő
helyzetben jelentek meg. Ezen attitűdök jellemzői:
• A szülő-gyermek kapcsolatban az elfogadó-demokratikus viszonyulás segíti
legjobban a gyermek intellektuális és érzelmi fejlődését
• Nagyon fontos, hogy a kliens hogyan értékeli, hogyan éli meg magát a
kapcsolatot, ill. milyennek érzékeli a terapeuta viselkedését és attitűdjét
• Megfigyelhető, hogy különböző orientációjú professzionális terapeuták nagyon
hasonló kapcsolatokat alakítanak ki klienseikkel
• A legsikeresebben azok az orvosok dolgoznak, akik tevékenységük
középpontjába a páciens személyiségét helyezték és csak másodsorban
koncentráltak a rutin diagnózisokra, a szimptómák csökkentésére, illetve a
betegség megszüntetésére
• A sikeres orvosok a klienseik számára aktívan jelen voltak, személyes
kapcsolatot alakítottak ki velük, és ritkábban folyamodtak olya technikákhoz,
mint a tünetek interpretálása, az utasítás, a tanácsolás, a kliensek klasszikus
értelemben vett kezelése
• A sikeres orvosok nagyobb valószínűséggel alakítottak ki olyan kapcsolatot
klienseikkel, melyben a kliens magas szintű bizalmat érzett orvosa iránt
• A kliens bizalma nagymértékben alapul a megérteni akarás attitűdjén, vagyis
hogy a terapeuta a megértés utáni vágyát kommunikálja a kliens felé
• A terápia sikere nagymértékben függ a kliens és terapeuta között kialakuló
kölcsönös szeretettől és megbecsüléstől, tehát az érzelmi viszonytól
A megfelelő segítséget adni képes terapeuta tulajdonságai:
Úgy is megfogalmazható: a segítő kapcsolat kritériumai
A kliens iránt érzett és kifejezett empátia
A kliens felé mutatott érzelmi attitűd, ami a feltétel nélküli pozitív elfogadás
Őszinteség, vagy hitelesség (kongruencia)
A segítő érzelmi reakciói mennyire harmonizálnak a kliens érzelmi megnyilvánulásaival, vagyis mennyre átlátható (transzparens) a terapeuta viselkedése.
A segítő kapcsolat - mely fogalom Carl Rogers munkásságából indult ki - fontos és hatékony eszköze a célzott beszélgetés.
A különböző megbeszélésfajták; A célzott beszélgetés nem:
1. társalgás /bár lehet bevezetője a c.b.-nek/
2. nem vita /érvek, ellenélvek, magas indulati hőfok/
3. nem interjú /ahol a közönség jelen van láthatatlanul /
4. nem kihallgatás /amely alárendelt helyzet, védekezést vált ki, hogy a jó választ Inegtalálja/
5, nem a kérdező szónoklata /amely saját beszéd hallgatás, hatalmi akaratmegnyilvánítás vagy félelem attól, amit a másik mond/
6; nem gyónás /erkölcsileg nem értékel, felold, ítél/
7; nem diagnóziskeresés /orvosi interju/
A célzott beszélgetés /megértő meghallgatás, ügyfélre összpontosított megbeszélés/ fontosabb elemei:
- nyílt érdeklődés előítélet nélkül
- ne ítéljünk meg semmit, ne kritizáljunk
- ne mi irányítsuk a beszélgetést, hanem az ügyfél
- a másikat saját nyelvén értsük meg, az ő terminusaiban gondolkozzunk
- maradjunk objektívek, bár érzelmileg involválódunk, nálunk a kontroll/ empátia- -kezelés/
A segítő kapcsolat nem csodaszer
Kontraindikációk:
- ha a problémák megismerését információ-szükséglet vezérli vagy a törvényes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos
- ha az ügyfélnek nincs lehetősége a meggondolásra (pszichotikus, debil, stb.)
- ha az ügyfél nem kooperál (bűnözők, prostituáltak, önmagukat elfogadó homoszexuálisok)
Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni?
A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak:
- a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya
- szubjektivitás, elfogultságok .
- ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása
- Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák)
Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens?
A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése
A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/
A célzott beszélgetés változói
- Nagy számú tényező hatása adja meg egy beszélgetési helyzet hangulatát. Ezek:
- az idő
- a térbeli feltételek
- a megbeszélés kerete
- a társadalmi helyzet és szerep
- az életkori és nemi változók
- az előzetes elvárások /amit behoz a páciens/
- a közvetlen érzelmi reakciók /szimpátia, antipátia/
- a másiknak rólunk kialakított véleménye, ennek kifejezése
A célzott beszélgetés technikája:
Az újrafogalmazás, mint alapvető technika
Lényege: újra elmondjuk más szavakkal, amit a partner kifejtett, úgy, hogy a kérdező és a kérdezett ebben egyetél1sen. Rogers szerint az újrafogalmazás három egymást fokozó hatású eljárás utján valósul meg:
1. visszatükröző újrafogalmazás /legegyszerűbb formája a visszhangválasz/
2. komplexebb módja az összefoglaló újrafogalmazás a figura-háttér hatás -/sokkoló lehet!/
3. a megvilágító újrafogalmazás - gyakori ellenvetések és az ezekre adott válaszok
Az újrafogalmazáshoz kapcsolódó kiegészítő módszerek, elemzési eljárások, amit sajátélményben meg kell tanulni...
- a fogadtatás, az első beszélgetés kezdete
- a csendek
- a lejátszódó események elemzése
- a közvetlen kérdésekre adott válaszok pl. ne szólaljunk meg azonnal, vegyük észre, ami a közlés mögött van
További lépéslehetőségek
- kifejtés
- memorizálás és egybevetés,
-megfogalmazás
- konklúzió
A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások
- a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása
- az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/
- magányérzetét áttöri a kapcsolat
- helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége
- megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/
- az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik
A célzott beszélgetés felhasználásának területei:
Munkalélektan, foglalkozási, pályakép, alkalmazási beszélgetés
Motiváció felmérés kapcsán. /pályaválasztás/.
Tanácsadás és diagnózisadási beszélgetés /pedagógia és klinikum/ Pszichoterápiás célzott beszélgetés /pszichoterápia/
A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei
A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit
- irányítani tudja a beszélgetést.
Rossz attitűd, ha a kérdéssel vagy bármi mással a direkt választ indukáljuk (igen, nem, stb.)
A rossz kérdező:
- ő maga reagál a beszélgetési helyzetre
- túl korán értelmezi magának a helyzetet és aszerint reagál
- visszatérő magatartásformáit "használja"
A partnere önkifejezését nehezíti a következő szóbeli közbelépésekkel:
- értékelő vagy erkölcsileg megítélő válasz
- értelmező válasz /egyéni magyarázat/
- támogató válasz /vigasztalás/
- felderítő válasz /kiegészítő információ kérése/ "és akkor hogy volt"
- problémát megoldó válasz, tanácsadás
A jó kérdező egyéni képességei:
- ne féljen a megbeszéléstől
- ne féljen a csendtől
- kezdeményezés nélkül is tudjon az ügyfélre összpontosítani
- a beszélgetést ne manipulációként fogja fel .
- legyen elkötelezett a megbeszélésben /empátiás, kongruens/
A jó kérdező öt tanácsa:
1. fogadás és nem kezdeményezés
2. ne a tényekre összpontosítsunk, hanem arra, amit a partner átélt
3. ne a probléma iránt érdeklődjünk, hanem az ügyfél egyénisége, személyisége iránt
4. tiszteljük az ügyfelet
5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a közlést könnyítsük meg