1952. évi IV. törvény

a házasságról, a családról és a gyámságról, egységes szerkezetben a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelettel, valamint a végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 21.) IM rendelettel és a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelettel

[Vastag betűvel az 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.), vékony betűvel az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban Csjté.), dőlt betűvel a 7/1974. (VI. 21.) IM rendelet (a továbbiakban Vhr.) és a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (a továbbiakban Csjtr.)]

Csjt. 1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.

(3) E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni.

ELSŐ RÉSZ

A HÁZASSÁG

I. fejezet

A házasságkötés

1. A házasságkötés alaki kellékei

Csjt. 2. § (1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.

(2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

(3) A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik.

(4) Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.

Csjt. 3. § (1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.

(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat.

(3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Vhr. 2. § A harmincnapos várakozási határidő csak a Csjt. hatálybalépése után bejelentett házasságkötésekre vonatkozik.

A házasság megkötése

Csjtr. 38. § A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, melyekben a házasságkötési szándékot a Tv. hatálybalépése után jelentették be.

Csjt. 4. §

Csjté. 2. §

2. Külföldön kötött házasság - Külföldiek házassága

Csjt. 5-6. §

Csjté. 3. §

Csjté. 15-20. §

Csjté. 42. §

Csjté. 44-45. §

A házasságkötéssel kapcsolatban eljáró szervekre alkalmazandó jogszabályok

Csjté. 49. § (1) Ahol az eddig fennálló szabályok a házasságkötéssel kapcsolatban a polgári tisztviselőre vonatkozólag tartalmaztak rendelkezést, ott ehelyett az anyakönyvvezetőt kell érteni.

(2) A Csjt-nek és az egyéb törvényes szabályoknak az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseit a Csjt. 5. § körében a magyar külképviseleti hatóság eljáró szervére kell megfelelően alkalmazni.

II. fejezet

A házasság érvénytelensége

1. Érvénytelenségi okok

Csjt. 7. § (1) Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.

(2) Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik.

Csjt. 8. § (1) Érvénytelen:

a) az egyenesági rokonok és

b) testvérek házassága, továbbá

c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával,

d) a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával, valamint

e) az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága.

(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.

Csjté. 4. §

Vhr. 3. § Az örökbefogadó és az örökbefogadott házassága akkor érvénytelen, ha azt a Csjt. hatálybalépése után kötötték.

Csjt. 9. § (1) Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott.

(2) A gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után a házasság fennállása alatt nem támadja meg.

Csjté. 5. §

Csjt. 10. § (1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.

(2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.

(3) A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte.

(4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz.

(5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.

Vhr. 4. § (1) A gyámhatóság a Csjt. hatálybalépésekor még el nem bírált kérelem esetében, egyéb feltételek fennállása mellett is, csak akkor adhat engedélyt a házasságkötésre, ha a házasuló a Csjt.-ben meghatározott életkort már elérte.

(2) A Csjt. hatálybalépése előtt adott engedély alapján is csak akkor lehet a házasságot megkötni, ha a házasuló a házasságkötés időpontjában az (1) bekezdésben említett életkort már elérte.

(3) A házasságkötési engedély utólagos megadása iránti kérelem elbírálására a Csjt. hatálybalépése előtti jogszabályok irányadók. A Csjt. hatálybalépése után beadott ilyen kérelmet a gyámhatóság vizsgálat nélkül elutasítja és erről értesíti az ügyészt.

Vhr. 24. §

A házasságkötés

Csjtr. 1. § A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot [Ptk. 12. § (2) bekezdése] a házasság megszűnése nem érinti.

Csjtr. 39. § (1) A Tv. hatálybalépése előtt adott engedély alapján akkor is meg lehet kötni a házasságot, ha a házasuló a házasságkötés időpontjában a tizenhatodik életévét még nem töltötte be.

(2) Nem szükséges a gyámhatóság engedélye a házasságkötéshez, ha a tizenhatodik életévét betöltött nő a házasságkötési szándékát a Tv. hatálybalépése előtt bejelentette, és az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját kitűzte, de a házasság megkötésére a Tv. hatálybalépéséig nem került sor.

Csjt. 11. § (1) Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott.

(2) A házasság érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja.

Csjté. 21-41. §

Csjté. 67. § A Csjt. hatálybalépése előtt gondnokság alá helyezés iránt folyamatba tett perekben a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni.

Csjté. 68. § A gyámsági és a gondnoksági ügyek rendelkezéséről szóló 1877. évi XX. törvény 28. §-ának

a) pontja alapján történt gondnokság alá helyezésnek ugyanaz a hatálya, mint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésnek (Csjté. 26. §),

b) és c) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya azonos a korlátolt cselekvőképességgel járó gondnokság alá helyezés (Csjté. 25. §) hatályával,

d) és e) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya pedig ugyanaz, mint a jelen törvényerejű rendelet 31. §-a alapján történt gondnokság alá helyezés hatálya.

Csjté. 69. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kirendelt gondnokok megbízatása hatályban marad, de a gondnokság ellátására, valamint a gondnokság és gondnok tisztségének megszűnésére a jelen törvényerejű rendelet irányadó.

Csjt. 12. § Érvénytelen a házasság:

a) ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el;

b) ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.

Csjté. 46-48. §

2. A házasság érvénytelenné nyilvánítása

Csjt. 13. § (1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította.

(2) A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet mindenkivel szemben hatályos.

(3) Érvénytelenítési pert a házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított hat hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet indítani, a házasság megszűnése azonban nem akadályozza a már megindított per folytatását.

Csjt. 14. § (1) Érvénytelenítési per indítására - az alábbi kivételekkel - bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik.

(2) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet.

Csjt. 15. § (1) A nagykorúság elérése után - házasságkötési engedély hiányában - a kiskorúság miatt, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott. Ezt a pert a jogosult csak a nagykorúság elérésétől, illetőleg a gondnokság megszüntetésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg.

(2) Teljes cselekvőképtelenség okából kizárólag az a házastárs indíthat érvénytelenítési pert, aki a házasságkötéskor teljesen cselekvőképtelen állapotban volt. A cselekvőképtelenség megszűnése után ezt a pert hat hónap alatt lehet megindítani attól a naptól számítva, amelyen a házastárs cselekvőképességét visszanyerte. Ha a házastárs cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hónap alatt a házasság érvénytelenítése iránt az ügyész indíthat pert.

(3) Ha az előbbi rendelkezések szerint kizárólagosan jogosult házastárs meghal, az általa megindított perben helyébe bárki beléphet, aki érvénytelenítési per indítására általában jogosult.

Vhr. 5. § Az ügyész a törvény hatálybalépésétől számított hat hónap elteltéig indíthat pert a házasság érvénytelenítése iránt, ha a házastárs halálától számított hat hónap a Csjt. hatálybalépéséig még nem telt el.

Csjt. 16. § A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulásával maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes jogosult is; ha a jogosult a házastárs, a törvényes képviselő hozzájárulására nincs szükség. Ha a jogosult a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

Házasság érvényességének, létezésének és nemlétezésének megállapítása

Csjté. 6. § A házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult keresetindítására, akinek a megállapításához jogi érdeke fűződik.

III. fejezet

A házasság megszűnése

1. A házasság megszűnésének esetei

Csjt. 17. § (1) A házasság megszűnik:

a) az egyik házastárs halálával,

b) bírósági felbontással.

(2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.

2. A házasság felbontása

Csjt. 18. § (1) A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Átmeneti rendelkezések

Csjté. 51. §

Csjté. 52. § A házasságot a Csjt. hatálybalépése előtt keletkezett tény miatt is csak akkor lehet felbontani, ha a felbontásnak a Csjt. 18. §-ában meghatározott komoly és alapos oka állapítható meg.

Vhr. 6. § (1) A Csjt. 18. §-ának rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha az elsőfokú bíróság a Csjt. hatálybalépéséig még nem hozott ítéletet.

(2) A pert a korábbi jogszabályok szerint kell folytatni és befejezni, ha az elsőfokú bíróság a Csjt. hatálybalépése előtt ítéletet hozott.

(3) Az ítélet hatályon kívül helyezése esetében az elsőfokú bíróság az új eljárásban az új jogszabályok alapján jár el.

Vhr. 25-26. §

A házasság felbontása

Csjtr. 2. § (1) Ha a házastársak a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, a keresetlevélhez csatolniuk kell a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodásukat, kivéve, ha közöttük legalább három éve megszakadt az életközösség és külön lakásban élnek [Csjt. 18. § (2) bek. b) pont].

(2) Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs.

Csjtr. 40. § (1) A Csjt. 18. §-ának (1)-(2) bekezdését a Tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdését a Tv. hatálybalépése után jóváhagyott egyezség esetében kell alkalmazni.

Csjt. 19. § A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult.

Csjt. 20. § Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

Csjt. 21. § (1) A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

(2) A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik.

Csjt. 22. § (1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.

(2) A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul.

(3) Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

Vhr. 7. § (1) A Csjt. 22. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a bíróság első fokon még nem hozott ítéletet.

(2) Az ítélet hatályon kívül helyezése esetében az első fokú bíróság az új eljárásban az új jogszabályok alapján jár el.

IV. fejezet

A házastársak jogai és kötelességei

1. Általános rendelkezések

Csjt. 23. § (1) A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük.

(2) A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek.

Csjt. 24. § A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek.

Csjt. 25. § (1) A feleség a házasságkötés után

a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy

b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy

c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy

d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

(2) A férj a házasságkötés után