szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
Csald- gyermek- s ifjsgi jog I.
Csald- gyermek- s ifjsgi jog I. : 1952.vi IV. tv. msodik rsz

1952.vi IV. tv. msodik rsz

  2007.08.27. 17:07

a hzassgrl, a csaldrl s a gymsgrl, egysges szerkezetben a hatlybalpsrl s vgrehajtsrl szl 1952. vi 23. trvnyerej rendelettel, valamint a vgrehajtsrl szl 7/1974. (VI. 21.) IM rendelettel s a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelettel

a) kizrlag a maga teljes nevt viseli, vagy

b) a felesge csaldi nevhez hozzkapcsolja a sajt utnevt.

(3) A frj, illetve a felesg a hzassgkts utn hzassgi nvknt csaldi nevket is sszekapcsolhatja, hozzfzve a sajt utnevt.

(4) A hzasulknak az (1)-(3) bekezds szerinti nvviselsrl meg kell egyeznik. Ennek sorn figyelemmel kell lenni arra, hogy - a (3) bekezdsben foglalt kivtellel - csak az egyik hzasul veheti fel hzassgi nvknt a msik csaldi nevt [(1) bekezds b)-d) pont, (2) bekezds b) pont], illetve a hzassgi nv csaldi nevekbl kpzett rsze legfeljebb kttag lehet.

(5) A hzasulknak az anyaknyvvezet felhvsra a hzassgkts utni nvviselsrl nyilatkozniuk kell.

Csjt. 26. (1) A hzassg megsznse, illetve rvnytelenn nyilvntsa utn a hzastrsak a hzassg fennllsa alatt viselt nevet viselik tovbb. Ha ettl el kvnnak trni, ezt a hzassg megsznse, illetve rvnytelenn nyilvntsa utn az anyaknyvvezetnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt frje nevt a volt felesg a hzassgra utal toldssal [25. (1) bekezds b)-c) pont], ha azt a hzassg fennllsa alatt nem viselte.

(2) A brsg a volt frj krelmre eltilthatja a volt felesget a 25. (1) bekezds b)-c) pontja szerinti nvviselstl, ha a felesget szndkos bncselekmny miatt jogersen szabadsgvesztsre tltk.

(3) jabb hzassgkts esetn a felesg volt frje nevt a hzassgra utal toldssal [25. (1) bekezds b)-c) pont] nem viselheti tovbb, s ez a joga akkor sem led fel, ha jabb hzassga megsznt.

Csjt. 7.

Csjt. 53.

Vhr. 8. (1) A felesg (volt felesg) az 1974. vi jlius h 1. napjtl szmtott hat hnapon bell a hzassgkts szerint illetkes anyaknyvvezethz tett bejelentssel megjellheti, hogy az eddigi nvviselse helyett a Csjt. 26. -nak (1) bekezdsben meghatrozottak kzl melyiket vlasztja. A hatrid eltelte utn a nvvisels megvltoztatsnak csak a Csjt. 26. -nak (1)-(3) bekezdsben foglaltak szerint s csak belgyminiszteri engedllyel van helye.

(2) Nem lehet a „-n” toldatos nvviselsi formt vlasztani a hzassg megsznse, vagy rvnytelenn nyilvntsa utn az (1) bekezdsben foglalt hatrid alatt sem, ha

- a brsg annak viselsre nem jogostotta fel,

- a volt felesg azt a hzassg fennllsa alatt sem viselte,

- a brsg annak viselstl jogersen eltiltotta.

(3) Ha a jogers brsgi tlet a volt felesget nem jogostotta fel volt frje nevnek viselsre, ennek hatlyt, valamint a nvvisels eltiltsrl rendelkez jogers brsgi tlet hatlyt a Csjt. nem rinti. Ha azonban nvviselstl eltilts miatt per van folyamatban s a brsg tletet mg nem hozott, dntsre a Csjt. rendelkezsei irnyadk.

(4) Ha a Csjt. hatlybalpse eltt hozott brsgi tlet a volt felesget nem jogostotta fel volt frje nevnek viselsre, az tlet kiegsztsre a korbbi szablyok [Pp 290. (6) bekezdse] irnyadk.

Vhr. 27.

2. A hzassgi vagyonjog

Csjt. 27. (1) A hzassg megktsvel a hzastrsak kztt a hzassgi letkzssg idejre hzastrsi vagyonkzssg keletkezik. Ennek megfelelen a hzastrsak osztatlan kzs tulajdona mindaz, amit a hzassgi letkzssg ideje alatt akr egyttesen, akr kln-kln szereztek, kivve azt, ami valamelyik hzastrs klnvagyonhoz tartozik. Kzs vagyon a klnvagyonnak az a haszna is, amely a hzassgi letkzssg fennllsa alatt keletkezett, levonva ebbl a vagyonkezels s fenntarts kltsgeit. Kzs vagyon tovbb a feltallt, jtt, a szerzt s ms szellemi alkotst ltrehoz szemlyt a hzassgi letkzssg fennllsa alatt megillet esedkes dj.

(2) A hzasulk a hzassgkts eltt, valamint a hzastrsak az egyms kztti vagyoni viszonyaikat - a hzassgi letkzssg tartamra - szerzdssel rendezhetik. A szerzdsben e trvny rendelkezseitl eltren hatrozhatjk meg, hogy mely vagyon kerl a kzs-, illetleg a klnvagyonba.

(3) A szerzds rvnyessghez annak kzokiratba vagy jogi kpvisel ltal ellenjegyzett magnokiratba foglalsa szksges. Ez a rendelkezs nem vonatkozik ing dolgok ajndkozsra, ha az ajndk tadsa megtrtnt, valamint az letkzssg megszakadsa utn a hzastrsi kzs vagyon megosztsa trgyban ltrejtt megllapodsra.

(4) A hzastrsak a harmadik szemllyel kttt gyleteik sorn ktelesek tjkoztatst adni arrl, ha a szerzdssel rintett vagyontrgy valamelyikk klnvagyonba tartozik.

Hzassgi vagyonjog

Csjtr. 3. (1)

(2) A Csjt. 27. (2) bekezdsben meghatrozott szerzdsnek kell tekinteni a hzastrsaknak az letkzssg fennllsa alatt egymssal kttt adsvteli, csere, ajndkozsi s klcsnszerzdst is.

Csjt. 28. (1) A hzastrs klnvagyonhoz tartozik:

a) a hzassgktskor megvolt vagyontrgy,

b) a hzassg fennllsa alatt rkls jogcmn szerzett vagy ajndkba kapott vagyontrgy,

c) a szemlyes hasznlatra szolgl s szoksos mrtk, illetleg mennyisg vagyontrgy,

d) a klnvagyon rtkn szerzett vagyontrgy.

(2) Az a klnvagyonhoz tartoz trgy, amely a mindennapi kzs letvitelt szolgl, valamint a szoksos mrtk berendezsi s felszerelsi trgy helybe lp, tizentvi hzassgi egyttls utn kzs vagyonn vlik.

(3)

Vhr. 9. A klnvagyonhoz tartoz trgy helybe lp vagyontrgy kzs vagyonn vlsa szempontjbl a tizent vi hzassgi egyttls idtartamt a hzassg megktstl kell szmtani, fggetlenl attl, hogy a hzassgot a Csjt. hatlybalpse eltt vagy utn ktttk meg.

Csjt. 29. (1) A vagyonkzssghez tartoz trgyakat rendeltetsk szerint mindegyik hzastrs hasznlhatja.

(2) A vagyonkzssghez tartoz trgyakat a hzastrsak kzsen jogosultak kezelni. Mindegyik hzastrs kvnhatja, hogy a msik jruljon hozz azokhoz az intzkedsekhez, amelyek a vagyonkzssghez tartoz trgy fenntartsa vagy rtkcskkensnek elkerlse vgett szksgesek.

(3) A vagyonkzssghez tartoz trgyak fenntartsval s kezelsvel jr kltsgeket elssorban a kzs vagyonbl kell fedezni, ha pedig az erre nem elegend, a hzastrsak ktelesek a kltsghez klnvagyonukbl arnyosan hozzjrulni.

Csjt. 30. (1) A vagyonkzssg fennllsa alatt, tovbb a hzassgi letkzssg megsznstl a kzs vagyon megosztsig terjed idben csak a hzastrsak kzs egyetrtsvel lehet a vagyonkzssghez tartoz trgyakat elidegenteni vagy ltalban olyan vagyonjogi rendelkezst tenni, amely nem a hzastrsak klnvagyonra vonatkozik.

(2) Brmelyik hzastrsnak a vagyonkzssg fennllsa alatt kttt, az elbbi rendelkezs al tartoz visszterhes gylett a msik hzastrs hozzjrulsval kttt gyletnek kell tekinteni, kivve, ha az gyletkt harmadik tudott, vagy a krlmnyekbl tudnia kellett arrl, hogy a msik hzastrs az gylethez nem jrult hozz. Ha azonban a hzastrs az gyletet a mindennapi let szksgleteinek fedezse krben kttte, a msik hzastrs csak akkor hivatkozhat hozzjrulsnak hinyra, ha az gylet megktse ellen az gyletkt harmadik szemlynl elzleg kifejezetten tiltakozott.

(3) Az elbbi rendelkezsek alapjn a msik hzastrs felelssge a hzastrsa ltal kttt gyletrt harmadik szemllyel szemben a kzs vagyonbl re es rsz erejig ll fenn.

(4) A hzastrs olyan tartozsrt, amely az elbbi rendelkezsek szerint nem mindkt hzastrsat terheli, mind klnvagyonval, mind a kzs vagyonbl re es rsszel felel.

(5) Az egyik hzastrs ltal a vagyonkzssg fennllsa alatt kttt gylethez a msik hzastrs rszrl megkvnt hozzjruls nincs alakszersghez ktve.

Csjt. 8.

Vhr. 10. A Csjt. 30. -a (1) bekezdst abban az esetben lehet alkalmazni, ha a hzassgi letkzssg a Csjt. hatlybalpse utn sznt meg.

Csjt. 31. (1) A vagyonkzssget a hzassgi letkzssg fennllsa alatt a brsg fontos okbl brmelyik hzastrs krelmre megszntetheti.

(2) A hzassgi letkzssg megsznsekor a vagyonkzssg vget r, s brmelyik hzastrs kvetelheti a kzs vagyon megosztst. Ennek sorn ignyelni lehet a kzs vagyonbl a klnvagyonba, illetleg a klnvagyonbl a kzs vagyonba trtnt beruhzsok, tovbb a kezelsi s a fenntartsi kltsgek megtrtst is. Nincs helye megtrtsnek, ha a kiads a lemonds szndkval trtnt. A kzs letvitel krben elhasznlt vagy fellt klnvagyon megtrtsnek csak klnsen indokolt esetben van helye.

(3) A hzastrsak vagyonrszt a hzassgi letkzssg megsznsekor meglev kzs vagyonbl lehetleg termszetben kell kiadni. Ugyancsak termszetben kell kiadni a hzassgi letkzssg megsznsekor meglev klnvagyont is. Amennyiben ez brmely okbl nem lehetsges, vagy szmottev rtkcskkenssel jrna, a megoszts mdjt vita esetben a brsg llaptja meg.

(4) A hinyz kzs, illetleg klnvagyon megtrtsnek nincs helye, ha a hzassgi letkzssg megsznsekor nincs kzs vagyon s a megtrtsre kteles flnek klnvagyona sincs.

(5) A hzastrsak kztti vagyoni viszonyokra (hzassgi vagyonjogi szerzds, a hzastrsi kzs vagyon megosztsra vonatkoz egyezsg, a kzs laks hasznlatban trtn megllapods stb.) a Polgri Trvnyknyv rendelkezseit is megfelelen alkalmazni kell. A brsgnak gondoskodnia kell arrl, hogy a vagyoni ignyek rendezsnl egyik hzastrs se jusson mltnytalan vagyoni elnyhz.

(6)

A hzassgi s a gymhatsgi eljrs szablyainak megllaptsa

Csjt. 50. (1) A vagyonkzssgnek a hzassgi letkzssg fennllsa alatt val megszntetsre (Csjt. 31. ) irnyul bri eljrst a minisztertancs szablyozza.

(2) A gymhatsgnak a Csjt. s a jelen trvnyerej rendelet vgrehajtsval kapcsolatos eljrsi szablyait, tovbb a hzassgktssel kapcsolatos eljrs szablyait - ez utbbit az igazsggyrt felels miniszterrel egyetrtve - az anyaknyvi gyekrt felels miniszter llaptja meg.

Csjt. 54. (1)-(2)

(3) Az egyik hzastrsnak a Csjt. hatlybalpse eltt kttt visszterhes gyletbl ered tartozsrt a kzs vagyonbl a Csjt. folytn re es illetsg erejig egyszer kezesknt a msik hzastrs is felel, kivve ha a joggylet az azt megkt hzastrs klnvagyonra vonatkozott.

Vhr. 11. A Csjt. 31. -a (1) bekezdsnek alkalmazsra csak a Csjt. hatlybalpse utn indult perekben kerlhet sor.

Vhr. 28.

3. A hzastrsak lakshasznlatnak rendezse

Csjt. 31/A. (1) A hzasulk a hzassgkts eltt, valamint a hzastrsak a hzassg felbontsa esetre rendezhetik a kzs laks tovbbi hasznlatt, gy megllapodhatnak abban is, hogy az egyik hzastrs a lakst elhelyezsi s trtsi igny nlkl elhagyja. A megllapodst kzokiratba vagy jogi kpvisel ltal ellenjegyzett magnokiratba kell foglalni.

(2) A hzassg felbontsa esetn a brsg csak a kiskor gyermek lakshasznlati jogra figyelemmel rendezheti a laks hasznlatt a hzastrsak megllapodstl eltren.

Csjt. 31/B. (1) Ha a laksban a hzastrsak egyikjk vagy mindkettjk tulajdonjoga vagy brleti joga alapjn laknak, a hzassg felbontsa esetn - krelemre - a brsg dnt a laks hasznlata fell.

(2) A hzastrsak kiskor gyermeknek lakshasznlati jogt - letkrlmnyeinek megfelelen - ltalban a volt kzs laksban kell biztostani, kivve, ha ms lland laksa van.

(3) Ha a kzs laks valamelyik hzastrs klnvagyona vagy nll brlete, a lakshasznlati jog ezt a hzastrsat illeti meg. A brsg a msik hzastrsat kivtelesen, s csak abban az esetben jogosthatja fel a laks megosztott vagy kizrlagos hasznlatra, ha a lakshasznlatra jogosult gyermek nla van elhelyezve. Szolglati laks esetben azonban a brlt a laks elhagysra nem lehet ktelezni.

(4) A brsg a hzastrsak kzs tulajdonban vagy kzs brletben lev laksnak hasznlatt megosztja, ha azt a laks alapterlete, alaprajzi beosztsa s helyisgeinek szma lehetv teszi. Nem oszthat meg a laks hasznlata, ha a hzastrs korbbi magatartsra figyelemmel a kzs hasznlat a msik hzastrs vagy a kiskor gyermek rdekeinek slyos srelmvel jr.

(5) Ha a laks hasznlata nem oszthat meg, a brsg kzs tulajdonban ll laks esetben az egyik hzastrsat az egsz laks kizrlagos hasznlatra jogostja fel, illetve brlaks esetben a brltrsi jogviszonyt megsznteti, s az egyik hzastrsat a laks elhagysra ktelezi.

(6) A brsg - a hzastrsak egyiknek krelmre - a brltrsi jogviszonyt akkor is megszntetheti, ha a kzs lakst kt msik laksra el lehet cserlni, s a lakscsere folytn mindkt hzastrs megfelel lakshoz jut. Ilyen esetben a brsg meghatrozza, hogy melyik laksba, melyik volt hzastrs kltzzk. Ilyen krelemnek akkor is helye van, ha a brsg a laks hasznlatrl mr egyb mdon dnttt. A 18. (3) bekezdst ilyen krelemre nem kell alkalmazni.

Csjtr. 4. (1) A brsg a brltrsi jogviszonyt a hzastrsak cserelaksokba val kltzsnek elrendelsvel akkor sznteti meg, ha a cserelakst felajnl szemly a per trgyalsn szban vagy pedig teljes bizonyt erej okiratban a csereszerzds lnyeges feltteleire kiterjed nyilatkozatot tesz, s a jogers hatrozat meghozatalt kvet harminc napon bell a szerzds megktst vllalja.

(2) A brsg a volt hzastrsat akkor is ktelezheti arra, hogy a volt kzs lakst msik megfelel laksra - rtkklnbzet fizetse ellenben - cserlje el, ha a msodik hzastrsat korbban a laks kirtsre ktelezte, de a laksban marad hzastrs a lakshasznlati jog ellenrtkt nem fizette meg, az erre irnyul vgrehajts nem jrt eredmnnyel, s kiegyenltsre a kzs vagyonbl sincs lehetsg. Az rtkklnbzetet a hasznlati jog ellenrtknek kifizetsre kell fordtani. A kereset elterjesztsnek, illetve a cserre val ktelezsnek felttele, hogy a msik hzastrs a laks kirtsre vonatkoz ktelezettsgt teljestse. Az (1) bekezdsben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

Csjt. 31/C. (1) A laksbl tvoz hzastrs a lakshasznlati jog ellenrtknek r es rszre jogosult.

(2) A lakshasznlati jog ellenrtke - kzs tulajdonban vagy valamelyik hzastrs tulajdonban ll laks esetn - a laks bekltzhet s lakott forgalmi rtknek klnbzete. Brlaks esetn a lakshasznlati jog ellenrtke legalbb a hasonl nkormnyzati brlaksra - a szerzds kzs megegyezssel trtn megszntetse esetre - az nkormnyzat rendeletben meghatrozott pnzbeli trts mrtknek megfelel sszeg, fggetlenl attl, hogy a tvoz hzastrs milyen laksba kltzik.

(3) A tvoz hzastrs a hasznlati jog ellenrtknek arra a rszre tarthat ignyt, amely t a visszamaradt volt hzastrsra s a lakshasznlatra jogosult gyermekek szmra figyelemmel, arnyosan megilleti. A tvoz hzastrs ignyelheti az rtknvel - meg nem trlt - rfordtsok kltsgt is, ha a rfordts a hasznlati jog ellenrtkben nem fejezdik ki. A jogosultnak jr sszeg - klns mltnylst rdeml esetet kivve - a hasznlati jog ellenrtknek egyharmadnl kevesebb nem lehet, kivve, ha a brsg az egyik hzastrs klnvagyonban lev laks vagy szolglati laks elhagysra ktelezte a msik hzastrsat, vagy ha a laksnak a hzassgktst megelzen nll brlje a laksban marad hzastrs volt.

(4) Ha a laksban marad hzastrs az ellenrtk megfizetsre nem kpes, illetleg erre a clra felhasznlhat klnvagyona nincsen, vagy egybknt, ha kri, a hzastrsi kzs vagyon r es rszt az ellenrtk sszegvel cskkenteni kell.

(5) A hasznlati jog ellenrtke a laks elhagysval egyidejleg esedkes.

Csjt. 31/D. Brlaks esetben, ha valamelyik hzastrs a lakst a visszatrs szndka nlkl elhagyta, a brsg - a visszamaradt hzastrs krelmre - az eltvozott hzastrs brltrsi jogviszonyt megsznteti. A hzastrs azonban a hasznlati jog ellenrtknek r es rszt ignyelheti.

Csjt. 31/E. A hzastrsak lakshasznlatnak rendezse sorn a vgrehajtsi eljrsra a laksbrletre vonatkoz szablyokat megfelelen alkalmazni kell.

Csjtr. 41. A Csjt. 31/A-31/E. -ait a folyamatban lev gyekben is alkalmazni kell, ha az els-fok brsg a Tv. hatlybalpsig mg nem hozott tletet, vagy egyb rdemi hatrozatot (a tovbbiakban egytt: tlet).

4. A hztarts kltsgei - Tarts

Csjt. 32. (1) A kzs hztarts kltsgeinek fedezsre elssorban a hzastrsak keresmnye s egyb kzs vagyona szolgl. Ha a hzastrsak az letkzssg fenntartsa mellett kln lnek, meglhetsk kltsgeit elssorban szintn ilyen mdon kell fedezni.

(2) Ha a kzs vagyon a kzs hztarts kltsgt nem fedezi, a hzastrsak ktelesek ahhoz klnvagyonukbl is egyenl mrtkben hozzjrulni. Ha csak egyik hzastrsnak van klnvagyona, egymaga kteles ebbl a kzs hztarts kltsgnek kiegsztshez szksges sszeget fedezni.

(3) A hzastrs kteles a klnl s nhibjn kvl rszorul hzastrst - ha arra nem rdemtelen - klnvagyonbl is eltartani, amennyiben hzastrsa meglhetsnek kltsgeit a kzs vagyonbl nem lehet fedezni, s a tarts nem veszlyezteti a ktelezett sajt, valamint annak meglhetst, akinek eltartsra hzastrsval egysorban kteles. Ez a rendelkezs arra az esetre is irnyad, ha a hzastrsak kztt vagyonkzssg nincs.

Vhr. 12. A Csjt. 32. -a (3) bekezdsnek alkalmazsra akkor kerl sor, ha a klnls a Csjt. hatlybalpse utn kezddtt meg.

5. Vlt hzassg vagyonjogi hatsai

Csjt. 33. (1) Ha az rvnytelen hzassg megktsekor mind a kt hzastrs jhiszem volt, a hzassgbl foly vagyonjogi hatsok ugyanazok, mint rvnyes hzassg esetben. Az ilyen hzassg rvnytelennek nyilvntsa esetn a vagyonjogi kvetelseket mindegyik hzastrs akknt rvnyestheti, mintha a hzassgot rvnytelenn nyilvntsnak idpontjban a brsg felbontotta volna.

(2) Ha az rvnytelen hzassg megktsekor csak az egyik hzastrs volt jhiszem, az elbbi rendelkezseket csak az kvnsgra kell alkalmazni.

MSODIK RSZ

A CSALD

V. fejezet

A csaldi joglls

1. Rokonsg

Csjt. 34. (1) Egyenesgi a rokonsg azok kztt, akik kzl az egyik a msiktl szrmazik.

(2) Oldalgon rokonok azok, akiknek legalbb egy kzs felmen rokonuk van, k maguk azonban egyenesgon nem rokonok.

Csjt. 35. (1) A gyermek apjnak azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzsi id kezdettl a gyermek szletsig eltelt id vagy annak legalbb egy rsze alatt hzassgi ktelkben llott. A hzassg rvnytelensge az apasg vlelmt nem rinti.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!