4.) A tan�csad� szem�lyis�ge �s helyzetei a seg�t� munka sor�n

Tan�csad� szem�lyis�ge

A tan�csad�s folyamat�ban sok inform�ci�t kapunk �gyfeleinkt�l, amelyeket t�bb szempontb�l kell kezeln�nk, amit akkor tudunk maxim�lisan megval�s�tani, ha rendelkez�nk az al�bbi tulajdons�gokkal:

·        Szakmailag felk�sz�lt seg�teni akar�s

·        �rzelmi kompetencia

·        Szoci�lis �rz�kenys�g

·        Elv�r�soknak k�pes szakmailag �s emberileg megfelelni

Ezen 4 krit�rium egy�ttes teljes�l�se r�v�n besz�lhet�nk szakemberr�l, aki szolg�ltat�st, illetve seg�ts�get ny�jt megfelel� sz�nvonalon.

A tan�csad�k szem�lyi st�lusa egy�ni jelleg�, �s az eg�sz munka folyam�n egy�ni is marad.

A szem�lyes st�lust Neuberger szerint nagy m�rt�kben meghat�rozz�k a saj�t tulajdons�gok, motiv�ci�k, �s az �nmagunkr�l alkotott k�p.

Meghat�roz� a tan�csad� saj�t �lettapasztalata. Ez azt jelenti, hogy a tan�csad� is azokkal az �lm�nyekkel dolgozik, amelyeket a saj�t �lete folyam�n szerzett, �s amelyek a l�t�k�r�be beker�ltek, vagy amelyet a saj�t felk�sz�lts�ge �s tapasztalata alapj�n �rt�kelni k�pes volt. Ezek az �lm�nyek �s munk�hoz kapcsol�d� tapasztalatok pozit�van befoly�solt�k, �p�tett�k a tan�csad� szem�lyes st�lus�t, felt�tlen�l seg�tik a szakmai kompetencia �s az egy�ni megl�t�sok �sszhangj�t.

Legfontosabb:

1.)    Embers�g – kreat�v, autonom, �nl�tre hozza mag�t, a seg�t� mivolt�t hozza felsz�nre.

�nl�trehoz�s:

-         tiszt�z�s szintje: - m�ltbeli dolgokat elemzem, lez�rom, megfogalmazom a c�lokat

-         fog�konys�g szintje: - a c�lt kezdem gyakorolni

-         kapcsolat szintje : mag�t a seg�t�st gyakorlom

2.)    Megfelel� szakmai k�pzetts�g, szaktud�s, ezt folyamatosan �j�tani kell.

3.)    K�pess�gek eg�sz sora, b�zis melyet a szakm��rt m�k�dtet, pl: szervez�si k�szs�g

Tan�csad� attit�d –elv�r�sok

-         differenci�lt, pontos �szlel�s

-         rugalmas gondolkod�s

-         verb�lis �s �rott kommunik�ci�s k�szs�g

-         munk�hoz kapcsol�d� k�pess�gek, pl: figyelmi k�pess�g, elemz�s

-         stabil fizikum testileg �s lelkileg egyar�nt

-         meg�jul�si k�pess�g

-         �tletess�g, rugalmass�g

-         j�indulat, a m�sik embert meg�rteni akar�sa, el�t�l�s n�lk�l

-         tudni, hogy a seg�t�s egy szoci�lis szolg�lat!

Meg kell fogalmazni, hogy milyen tan�csad� szeretn�k lenni �s eszerint viselkedem, f�ggetlen�l att�l, hogy az adott tan�csad�si folyamatban ennek a szerepnek van-e helye. Ennek az�rt van k�l�n�sen nagy jelent�s�ge, mert a tan�csad�si folyamatban sokf�le pszichodinamika elem hat egyszerre.

3 tan�csad�i t�pust kiemelve:

1.      j� tan�csad� vagyok, mindig j� megold�sokat aj�nlok, �s a tan�csk�r� azokat elfogadja.

2.      Szeretn�m magamat a tan�csk�r�vel anyai m�don elfogadtatni �s seg�teni neki.

3.      Meggondolt t�pus vagyok �s van amit felaj�nljak m�soknak.

�rzelmi kompetencia:

-         �r�kl�tt tulajdons�gok

-         k�szs�gek �s k�pess�gek sora, miket a k�rnyezet megt�mogat

-         k�pz�s: speci�lis ir�ny, hogy valakib�l hivat�sos seg�t� legyen.

E h�rommal teljes az �rzelmi kompetencia.

A szoci�lis kompetencia = az �rzelmi kompetencia m�k�dtet�se k�l�nb�z� szinteken.

                                                             lojalit�s

                                       antiszocialit�s                  seg�t� �letm�d

Csak szakembern�l megl�v� szintek:

4. �n�rtelmez�s, ismeri a saj�t kompetenciahat�rait

3. �rtelmez� szint (pl: mint gondol err�l a m�sik ember?)

2. tapasztal�si �sszetev�k

1. �r�kl�tt komponensek, melyeket a k�rnyezet t�mogatott

A tan�csad� �s a tan�csk�r� kapcsolata

A tan�csad�si folyamatban, az interakci�k sorozat�ban er�viszonyok alakulnak ki.

Ha seg�ts�g�rt, tan�cs�rt, vagy felvil�gos�t�s�rt fordulunk valakihez, az alapinterakci�s helyzet aszimmetrikus, hiszen az egyik k�r, a m�sik ad, �rzelmi vagy verb�lis szinten. Ez �tfordul a tan�csad�s folyamat�ba, �s megjelennek �j interakci�k, amely azt jelenti, hogy a tan�csk�r� ad a tan�csad�nak olyan inform�ci�kat, amellyel azut�n a tan�csk�r� probl�m�j�t pr�b�lj�k megoldani.

Abban az esetben, ha nincs inform�ci�, ugyanolyan aszimmetrikus helyzet alakul ki, mikor a tan�csk�r� k�ri az inform�ci�t.

A tan�csad�k egy r�sze meghat�rozott magatart�ssal jelenik meg a tan�csad�si szitu�ci�ban, amelyhez pontos elv�r�st k�t. Ha ezek nem teljes�lnek, konfliktus helyzet alakulhat ki, amely helyzeteket ker�lni kell.

Ha a tan�csad� a tan�csk�r�h�z val� viszony�t egy�rtelm�en defini�lja �s v�ltogatja a kiegyenl�t� funkci�kat, s ezt mindig metakommunikat�v m�don k�zli is, akkor megteremti a tan�csad�s dinamik�j�t.

A tan�csad� helyzetei: 2 alaphelyzetbe ker�lhet:

1.      d�nt�si v�ls�gba pl: a k�r� azonnal akar megold�st