18.) Szupervizi�

Szuperv�zi�: szakmai fel�gyeletet, kontrollt jelent. A seg�t� foglalkoz�sban a tev�kenys�g szerves r�sz�t k�pezi.

A szuperv�zi�s kapcsolat min�s�g��rt a szupervizor �s a szupervizand (kliens) egyk�nt felel�s. A sikeres szupervizi� felt�telezi a szupervizand aktivit�s�t. A szupervizandnak v�gig kell gondolnia �s elemezni a megbesz�l�s el�tt az esetet. Ez az �nszupervizi�.

A szuperv�zi� sz�ks�ges, mert a klienssel egy�tt v�gzett intenz�v, r�vid munka a konzult�ci�t vezet� szakember sz�m�ra nagy pszich�s �s szakmai megterhel�st jelent.

A szuperv�zi� c�lja:

�         A szoci�lis szolg�ltat�sok hat�konys�g�nak �s eredm�nyess�g�nek jav�t�sa

�         A mindennapi tapasztalatokb�l val� tanul�s el�seg�t�se ( a seg�t� szakember a szuperv�zor seg�ts�g�vel feldolgozza a s�lyos stresszt okoz� munka tapasztalatokat. �gy k�pes napr�l-napra fenntartani �s �jrateremteni emberi �s szakmai integrit�s�t. Ez�ltal a szuperv�zi� megakad�lyozza a ki�g�st.)

Szuperv�zi� feladata:

�         A gondoz� tud�sanyag�nak kieg�sz�t�se, el��t�let�nek le�p�t�se, figyelem felh�v�s a hib�s l�p�sekre.

�         A gondoz� �nismeret�nek fejleszt�se, �rett szem�lyis�g kialak�t�s�nak el�seg�t�se

Haz�nkban az ut�bbi �vekben ismert�k fel jelent�s�g�t, �p�tett�k be az egy�ni �s csoportos kik�pz�sbe. A szakmailag felk�sz�ltebb nagy gyakorlattal rendelkez� szakemberek ir�ny�tj�k. Lehet�v� v�lt egy-egy k�ls� konzulens alkalmaz�sa szuperv�zi�s szerepk�rben. A nevel�si tan�csad�kon bel�l a szuperv�zi� t�bbf�le lehet�s�ge val�s�that� meg:

I. EGY�NI SZUPERV�ZI�

Id�sebb, tapasztaltabb szakember ny�jtja a kezd� fiatal szakember sz�m�ra, a kik�pz�s, a szakemberr� v�l�s eszk�ze.

B�lint csoportm�dszer�n alapszik. Egy k�v�l�ll� szakember a kezd� besz�mol�ja alapj�n r� tud l�tni az ismeretlen p�ciens olyan von�s�ra, amit a kezd� szakember esetlen nem vesz �szre.

Heti rendszeress�ggel zajlik le. K�ls� szakemberrel is l�trej�het, aki ir�ny�tja vagy csak r�szt vesz az esetmegbesz�l�sen.

A hat�kony m�k�d�shez sz�ks�ges, hogy megfelel� ar�nyban legyenek a kezd� �s a munk�ban tapasztalt szakemberek.

Az intim szf�r�t is �rinti. A szuperv�zor �s a gondoz� kapcsolata nem hierarchikus, egyenrang�ak a partnerek. A gondoz� a szuperv�zor szem�ly�ben �t�li saj�t szem�lyes kompetenci�j�t, azt a kapcsolatot, ami k�zte �s a gondozott gyermek vagy sz�l�je k�z�tt l�tes�l.

II. CSOPORTOS SZUPERV�ZI�

T�bbf�le form�ban val�sulhat meg:

-          egy eg�sz munkacsoport szervezetten ig�nybe veheti egy k�ls� szak�rt� szuperv�zi�j�t

-          m�k�dnek szuperv�zi�s B�lint-csoportok a Pszichol�giai �s a Pszichi�triai T�rsas�g keret�ben.

A terapeuta maga v�lasztja meg azt a szem�lyt, akin�l szuperv�zi�ra akar jelentkezni.

A szuperv�zi� funkci�i:

-          edukt�v (nevel�)

-          t�mogat�

-          menedzseri

A szuperv�zi� nem a szoci�lis munk�s�rt van, hanem legf�bb c�lja a kliens �rdekeinek v�delme. Eszerint a szuperv�zor szerepeihez tartozik:

�      a kliens k�szs�geinek �s tud�s�nak fejleszt�se

�      a szoci�lis munk�s �s kliense k�z�tti interakci� dinamik�j�nak meg�rt�se

�      annak tudatos�t�sa �s feldolgoz�sa, hogy a szoci�lis munk�sra milyen hat�ssal van a kliens szenved�se, amely ki�g�shez vezethet

�      a szolg�ltat�s min�s�g�nek biztos�t�sa, amelyben emberi t�ved�sek is lehetnek, de mindezek mellett a szuperv�zor felel�ss�ggel tartozhat az�rt, hogy a szuperv�zand tev�kenys�ge megfeleljen a szolg�lat gyakorlati �s etikai norm�j�nak

A megf�rad�s, ki�g�s megel�z�s�re alkalmazzuk:

�      a re�lis c�lkit�z�seket( kisebb elemekb�l kell fel�p�teni a c�lokat, kisebb sikereket is �rt�kelni kell)

�      kudarcok tudatos anticip�l�sa ( probl�malist�t k�sz�t�nk, �s elemezz�k saj�t kudarcainkat)

�      munkafegyelem ( a munkaid�t j�l kell beosztani)

�      szuperv�zi� ( hozz�seg�t a re�lis oldalr�l val� megk�zel�t�shez, az egy�n oldal�r�l k�zel�tve szembes�t az irracion�lis elv�r�sokkal)

Vigy�zat! A szuperv�zi� ne fejlesszen ki t�lzott depedenci�t, mert az az egy�n �n�ll�s�g�t, hat�konys�g�t lecs�kkentheti.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

19.) A tan�csad�s �s a csoport

Tan�csad�s: etikai �s jogi norm�kra alapozott interperszon�lis jelleg� tev�kenys�g, amelynek c�lja seg�teni a r�szorul�k szitu�ci�s �s fejl�d�si probl�m�i megold�s�ban.

A tan�csad� szakember jellemvon�sai:

-          differenci�lt pontos �szlel�s

-          besz�d �s gondolkod�sbeli rugalmass�g

-          t�nyek elemz�sre val� k�pess�g

-          �rzelmi nyitotts�g �s stabilit�s

-          kiegyens�lyozotts�g �s stabilit�s

-          bar�ts�gos, �rdekl�d� viselked�s

-          probl�ma �rz�kenys�g

-          emp�tia

-          kontaktus l�tes�t� k�pess�g

-          kompetencia- hat�rok ismerete.

Csoport: emberek k�z�ss�ge, amit min 2-3 f� alkot, akik kapcsolatban �llnak egym�ssal �s ritk�bb, gyakoribb interakci� jellemzi  viszonyaikat.

Csoportjellemz�k:

�         m�ret szerint: kis- nagy csoport

�         jelleg szerint:

els�dleges ( gyakori interakci� van, kis l�tsz�m�ak, teljes szem�lyis�ggel fordulnak egym�s fel�, pl. csal�d)

m�sodlagos ( nagycsoportos, az interakci� nem gyakori, csak szem�lyis�g�k egy r�sz�vel fordulnak egym�s fel�, pl. munkahely)

�         form�lis: szab�lyok alapj�n j�n l�tre, k�ls�dleges c�l megval�s�t�sa �rdek�ben

�         inform�lis: �rzelmi alapon j�n l�tre �s m�k�dik, pl: csal�d

Csoportos tan�csad�s el�nyei:

�         t�rsak jelenl�te jav�tja az egy�n teljes�tm�ny�t

�         csoporthoz val� tartoz�s �rz�se

�         szocializ�ci� el�seg�t�se

�         norm�k , �rt�kek k�nnyebb elfogadtat�sa

�         csoporttagok k�pesek egym�st befoly�solni ( csoportkoh�zi�)

Csoportfejl�d�s szakaszai:

1.      vizsg�l�d�s, t�j�koz�d�s

2.      �rzelmi v�lasz

3.      saj�t �s t�rsak probl�m�j�nak megbesz�l�se

4.      meg�rt�s �s bel�t�s

A csoportokkal v�gzett szoci�lis munka:

-          a csoport megfigyel�se: 1. K�zvetett: m�ly inform�ci�k gy�jt�s�re nem alkalmas, nem direkt

       m�don figyelnek meg . A tagokat megk�rdezem, de

       nem vagyok ott a gy�l�sen.

          2. k�zvetlen: szem�lyes k�zvetlen megfigyel�s.

                                                                   Fontos: mennyire akt�vak a csoport tagjai?

                                                                                Ki mennyit besz�l?

                                                                                Megnyilatkoz�sok, tartalom

Csoportos t�mogat�s sor�n a norm�lisan �s hat�konyan m�k�d� csoport tagjai egym�st d�nt�seikben t�mogatj�k, probl�m�jukra k�z�sen tal�lj�k meg a megold�shoz vezet� utat. Minden csoportnak sz�ks�ge van referenciacsoportra, egyr�szt a viszony�t�s miatt, m�sr�szt a teljes�tm�ny-fokoz�s miatt.

Csoportkialak�t�sn�l figyelni kell:

�      Ne legyen nagy l�tsz�m. Min. 3 f�, max. 12 f�, mert a nagy csoport nehezen mozgathat�

�      Ne tartsunk el�ad�sokat, hanem t�rgyal�s, megbesz�l�s legyen a csoportmunka l�nyege

�      A kialak�t�sn�l fontos az elhelyezked�s is, amely lehet:

-       K�R :el�nye, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban lesz

    H�tr�nya, hogy komoly dolgot elint�zni nem lehet.

    Az�rt alkalmazzuk, hogy a csoport hamar �sszer�z�djon �s j�l �rezze mag�t.

-       L�NC v. Y alak: mindenki mindenkit l�t, teh�t nem z�rt, j� a komoly munk�hoz, mert munkal�gk�rt sug�roz

-       KER�K alak: ez a legjobb a probl�mamegold�sn�l, k�z�pen �lhet a probl�m�s ember, vagy maga a vezet�.

Csoport el�nyei: csoporttagok hatnak egym�sra, csoportgondolkod�st v�lthat ki

Csoport h�tr�nyai: rossz ir�nyba hatnak egym�sra, gyeng�l a felel�ss�gtudat, konfliktusok alakulhatnak ki, csoportszellem elk�l�n�l, a csoport sz�ls�s�gekhez is vezeti az embert.

Csoportvezet�:  azok a tipukus vezet�k, akik szoci�lis penetranci�ja (t�rsas hat�konys�ga) magas.

-          Ir�ny�tja a csoportot, felel a csoport�rt

-          Tervezi a csoport �let�t

-          Biztos�tja az eszk�z�ket a m�k�d�shez

-          Elveszi a csoport felel�ss�g�t

-          Szakembernek kell lennie, tudnia kell, hogy mit �s hogyan kell csin�lni, de ki kell k�rnie a csoport v�lem�ny�t is.

-          Mintaad� szerepe van, teh�t pozit�v hozz��ll�s�nak kell lennie.

-          �lland�an tudnia kell, hogy hol �ll a csoport, megvil�g�tja a csoport c�lj�t, helyzet�t, hogy mi t�rt�njen a csoportban.

Csoportkoh�zi�, azaz csoporthoz val� tartoz�s. Az ember oda k�t�dik a legjobban, ahova legnehezebb bejutni, de pozit�v visszajelz�seket kap. Az er�s csoportkoh�zi�nak nemcsak pozit�v, hanem negat�v hat�sa is lehet. A csoportszellemmel neh�z szembesz�llni. Min�l er�sebb egy csoport, ann�l nagyobb a hat�sa az emberre, az egy�nekre, pozit�v �rzelmi hat�st eredm�nyezhet. Csak az vezessen csoportot, aki j� ir�nyba k�pes terelni.

Csoportk�zv�lem�ny: a kollekt�v k�z�s v�lem�ny�t, n�zet�t t�kr�zi. Fontos szerepet t�lt be a csoportc�lok megfogalmaz�s�ban, cselekv�si tervek kialak�t�s�ban, a d�nt�sek el�k�sz�t�s�ben. Akkor hat�kony, ha a csoportot �rint� l�nyeges k�rd�sekben a t�bbs�g v�lem�ny�t t�rk�zi.

Csoportl�lektan: a csoport szerkezet�vel, m�k�d�s�vel, kommunik�ci�j�val, l�gk�r�vel stb.. foglalkozik.

Csoportdinamika: a csoport mozg�konys�g�t, v�ltoz�konys�g�t, konstrukt�v �s destrukt�v er�inek egym�sra hat�s�t jelenti.

Csoportnorma:  kollekt�v elv�r�s, �rt�k, csoportnyom�sk�nt hat, a csoportkoh�zi�t fokozza. Addig m�g a csoportnorma nem alakul ki nincs csoport!

Csoportl�gk�r: a csoporthangulat, ked�ly�llapot, �rzelmi kl�ma. A munk�val, a kollekt�v�val, vezet�si elvvel val� el�gedetts�g szintj�n. Ha stabil a l�gk�r a teljes�tm�ny is jobb.

Csoporthat�konys�g: a csoport teljes�t�k�pess�ge f�gg a tev�kenys�g jelleg�t�l, �s a tagok teljes�t�k�pess�g�t�l.

-          addit�v tev�kenys�g: minden r�sztvev� ugyanazt a munk�t v�gzi.

-          Diszjukt�v tev�kenys�g: a kollekt�v�ban akadnak kiemelked� teljes�tm�nyre k�pes tagok,a kik jelent�sen jav�tj�k az �tlagot.

Csoportfajt�k:

1)      Interakci�s csoport :k�zrem�k�d� csoport. Ezzel val�sz�n�leg nem lesz dolgunk, mert �lland�an kapcsolatban vannak egym�ssal, probl�m�ikat meg tudj�k oldani. Jellemezheti k�z�s munka, veszeked�s a megold�s�rt.

2)      Reakci�s csoport: vitatkoznak. Probl�m�ikat nem tudj�k megoldani, de �lland�an a probl�ma k�r�l forognak. Ezt �t kell form�lni interakci�s csoportt�. Minimum c�lir�nyosan veszekedni- majd ebb�l kivezetni- megbesz�lni-megoldani a probl�m�t. A reakci�s csoportban a veszeked�sek a veszeked�s�rt sz�lnak.

3)      Tanul� csoport: a csoport c�lja valamilyen tanul�s.pl. viselked�stanul�s. Ez nem iskolai csoport, saj�ts�gos c�lja van, m�s a munkafolyamat. Csoportmunka, megbesz�l�s, vita van, ez aktiviz�lja az embereket.

4)      Probl�mamegold� csoport: adott probl�m�ra keres megold�st

5)      D�nt�shoz� csoport: fel kell hozni, hogy milyen d�nt�seket lehet hozni, �s a legjobban kiv�lasztani. Mindenkinek adjuk meg a lehet�s�get, hogy elmondja mit akar. Engedj�k meg, hogy az emberek szabadon d�ntsenek. Mindenki fogadja el a csoport d�nt�s�t. Szorgalmazzuk a demokratikus d�nt�seket, ne egy valamib�l kelljen v�lasztani, mert az nem d�nt�s

6)      �nseg�t� csoport: kellene sz�l�k csoportja, fogyat�kos sz�l�k csoportja, antialkoholist�k csoportja, hiperakt�v gyerekek sz�lei, id�sek csoportja. B�rmilyen probl�m�val k�zd� csoportot �nseg�t�v� lehet tenni, ha a csoport is akarja.