1.      A szoci�lpedag�giai t�rt�neti �ttekint�se

(�kori n�pek t�rv�nygy�jtem�nyei, az alamizsnafogalom eredeti �rtelmez�se

A szoci�lpedag�gia kialakul�sa  a t�rsadalmi �talakul�s t�nyez�ivel �ll szoros kapcsolatban – az iparosod�si folyamat �s az ezzel kapcsolatos t�rsadalomszerkezeti v�ltoz�sok, a szoci�lpolitika �s a k�zoktat�s –nevel�s fokoz�d� el�t�rbe helyez�se.

Mag�val a szoci�lpedag�gia sz�val el�sz�r 1850-ben Wegweiser – �tmutat� a n�met tan�rk�pz�shez – c�m� m�v�ben tal�lkozhatunk. De term�szetesen ez nem azonos�that� a tudom�ny�g keletkez�s�vel.

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�g kezdetei m�r az �korba visszany�lnak.

- Egyiptom – Halottak k�nyve

- A babiloniai Hamurabi t�rv�nyoszlopa

- Biblia, melyben a T�zparancsolat bizonyos pontjai egyfajta seg�t� aj�nl�sk�nt is felfoghat�ak, mint:

-         tiszteld ap�dat �s any�dat

-         ne �lj

-         ne par�zn�lkodj

-         ne lopj

-         ne t�ny hamis tan�bizonys�got embert�rsad ellen

-         ne k�v�nd embert�rsadt�l ami az �v�!

�j sz�vets�gben J�zus legf�bb parancsa: „Szeresd felebar�todat, mint magadat!”

A korai k�z�pkorban az alamizsna fogalom �rtelmez�se: az adja akinek van , annak akinek nincsen. Kereszt�nyi k�teless�g volt seg�teni az elesetteket. A k�z�pkor ember�nek �let�t a vall�s hat�rozta meg. �gy kell �lni, hogy k�s�bb �dv�z�lhessenek. Az istenszeretet egyik megnyilv�nul�sa egyfajta lelki-szellemi-anyagi alamizsn�t adni.

Aquinoi Szent Tam�s olyan testi-lelki fogyatkoz�s k�z�tt tesz k�l�nbs�get, amelyeket k�l�nf�le seg�ts�gny�jt�ssal kell orvosolni:

-         a tudatlant oktatni

-         a k�ts�gben l�v�nek tan�csot adni

-         a gy�szol�t vigasztalni

-         a megb�nt�knak megbocs�jtani

-         a nehezen elviselhet�t elviselni

-         �s mindannyiunk�rt im�dkozni.

Ezenk�v�l:

-         az �hez�knek enni adni

-         a szomjaz�knak italt adni

-         a ruh�tlanokat ruh�zni

-         az �ton l�v�knek sz�ll�st adni

-         a fogs�gban l�v�ket kiv�ltani

-         a betegeket l�togatni

-         a holtakat eltemet

Vagyis: Tan�csolj, dorg�lj, vigasztalj, megbocs�ss, t�rj el �s im�dkozz!

A ma embere felismerheti, hogy az istenszeretetnek e sokf�le megnyilv�nul�s�t a mai vil�gunkban a szoci�lis szem�lyes szolg�ltat�sok ki�p�tett rendszer�nek keret�ben hivat�sk�nt l�tjuk el.

A XVII. sz�zadban keletkezett r�szben szerzetesrendi, de t�bbnyire sz�vets�gi, �s t�rsulati szint� szervezetek reprezent�lj�k a modern �rtelemben vett szoci�lpedag�giai tev�kenys�g els� szervezeti form�it.

A felserd�l� nemzed�k sz�m�ra pedag�giai form�ban ny�jtott szolg�ltat�saikat a hit terjeszt�se �rdek�ben v�gzik, m�sr�szt azonban a karitat�v tev�kenys�gre is nagy hangs�lyt helyeztek.

E szervezetek tev�kenys�g�t a saj�t szem�lyi sz�ks�gletekr�l val� lemond�ssal p�rosul�, �nfel�ldoz�an ny�jtott, nem anyagi jelleg� alamizsnany�jt�s jellemezte.

A k�z�pkor felfog�sa szerint a szeg�lyek tiszteletrem�lt�, a t�rsadalomba szervesen beletartoz� r�teget jelentettek.

A humanizmus, a reform�ci� majd a megindul� iparosod�s, m�r megv�ltoztatja az el�z� felfog�st. A szeg�nys�get az egy�ni kudarc kifejez�d�sek�nt, negat�vumk�nt �rt�kelik. A szeg�nys�g gyan�ss� v�lik. Az alamizsnany�jt�s m�r nem mag�t�l �rtend� sz�ks�g. Megk�l�nb�ztetnek m�lt� szeg�nyeket, akik �nhib�jukon k�v�l ker�ltek ebbe a helyzetbe, valamint m�lt�nytalanokat, akik maguk tehetnek jelenlegi nyomor�s�gukr�l.

A felvil�gosod�s kor�ban a gyermekek fel� fordult a figyelem. A gyermeket tiszt�nak �s romlatlannak tekintik - Tabulsa Rasa-nak, �res lapnak. Felismerik, hogy a gyermek szellemi �s erk�lcsi fejl�d�s�hez j�, tiszta p�lda kell.

Pestalozzi „az eg�sz otthon” mint�j�ra hoz l�tre szeg�ny-�tnevel� int�zetet gyermekek r�sz�re. Az ott alkalmazott feln�tteknek a modellszer�en �br�zolt feln�tt vil�got kellett bemutatniuk �s �lni�k.

Pestalozzi k�vetkezetesen sz�tv�lasztotta az oktat�sra �s nevel�sre szorul� gyermekeket �s a fiatalokat, a munkaker�l� �s b�n�z� feln�ttekt�l. Val�j�ban � �gy m�r egyfajta b�nmegel�z�si munk�t is v�gzett.

Szervez�si elve az volt, hogy a nevel�int�zeteket f�ggetlen t�rsadalmi szervezetek tarts�k fenn, nagyvonal� �llami t�mogat�s mellett.

Oberlin: a fiatal l�nyokat k�pezte ki gyermekek gondoz�s�ra, �s �gy neki siker�lt el�sz�r a csal�don �s iskol�n k�v�l els��zben szervezett form�ban a szoci�lpedag�giai gondoz�st megval�s�tania. Oberlin tan�tv�nyait igy a k�s�bbi �v�n�k �s gyermekgondoz�n�k el�fut�rainak tekintj�k, olyan ambul�ns szoci�lpedag�giai tev�kenys�gnek, amely a XIX-XX. sz�zad fordul�j�n f�leg n�i hivat�ss� fejl�d�tt ki.

Fellenberg nev�hez f�z�d�  �n. ipari-iskola, szeg�nyek iskol�ja az als�bb n�pr�tegekb�l sz�rmaz�, t�bbnyire elhanyagolt �rvagyerekek r�sz�re alakult. E gyermekeket itt �gy nevelt�k, hogy szeg�nyk�nt is meg tudjanak k�zdeni az �let neh�zs�geivel. A szeg�nyt a szeg�nys�gre nevelt�k.

A XIX.sz�zadban az iparosod�s el�rehaladt�val a t�rsadalmi strukt�ra is �trendez�d�tt. A szeg�nys�g nemzetk�zi t�megjelens�gg� v�lt, mely f�k�nt a munk�soszt�ly egy bizonyos r�teg�t, a kizs�km�nyolt prolet�ri�tust s�lytotta.

A szoci�lis gondoskod�s a sz�zadfordul�n m�r 3 f� ter�leten zajlik:

-         gyermekgondoz�s

-         szeg�nygondoz�s

-         fogolygondoz�s

Wichern, a szoci�lpedag�gia egyik klasszikusa szerint a fiatalok sz�m�ra l�tes�tett menhelyeket nem b�ntet� int�zeteknek kell elk�pzelni, hanem olyan int�zeteknek, ahol a b�ntet�s helyett a kereszt�nyi felfog�snak megfelel� eszk�z�kkel pr�b�lnak a fiatalokra hatni. A csal�di elv fontoss�g�t hangs�lyozza.

Az �ltala l�trehozott „Rauhes Hausban” az int�zm�nyes nevel�s mintegy ut�nozta a csal�di �letet.

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�get folytat�k egyes�letbe t�m�r�l�se a XX. sz�zadba ny�lik �t. Kiv�telt k�pez a n�met Sv�jcban 1844-ben l�trej�tt Szeg�nyeket Nevel�k Sz�vets�ge. A kollekt�v szolidarit�s abban jut itt kifejez�d�sre , hogy egy olyan szoci�lis �nseg�lyez� szervezetet alap�tanak, mely k�teles a bajbajutott tagjain seg�teni.

A sz�zadfordul� k�rny�k�n az �llami szeg�nygondoz�s mellett jelent�s szerepet j�tszottak az egyh�zi karitat�v szervezetek, illetve a k�l�nb�z� polg�ri kezdem�nyez�sek. A legink�bb �nk�ntes seg�t�k t�bbnyire n�k voltak, id�vel sz�ks�gess� v�lt rendszeres k�pz�s�k.

A I. vil�gh�bor� ut�n m�r f�rfiakat is bevontak a szoci�lis szakm�ba, �s biztos�tott�k k�pz�s�ket is. Az 1960-as �vekre tehet� a szoci�lis szakm�k k�pz�s�nek teljes rendez�se.

Erre az id�re tehet�, hogy az eddigi szakiskol�k emelt szint� szakiskol�kk� alakultak, melyeket nem sokkal k�s�bb szakf�iskolai szintre emeltek.

Az 1960-as �vek f� ir�nyelvek�nt kezdett elterjedni a pervenci�: c�lkit�z�s lett, hogy a szoci�lpedag�gia ne csak akkor avatkozzon be , ha v�szhelyzet van, amikor m�r megt�rt�nt a baj, hanem hogy munk�j�val pont az ilyen helyzetek kialakul�s�t el�zze meg.

Az 1970-es �vek �ta a szoci�lpedag�gia ter�let�n dolgoz�k, a k�pz�sben r�sztvev�k, az �gyfelek sz�ma hirtelen, drasztikusan megn�tt, s ez a tendencia a mai napig tov�bb tart. A szoci�lpedag�giai szolg�ltat�sok er�sen differenci�l�dnak, azaz nemcsak mennyis�g�kben, de min�s�g�kben is v�ltoznak.

A modern szoci�lpedag�gia ma sokkal sz�lesebb t�rsadalmi r�tegeket �r el, mint kor�bban. J�llehet az �gyfelek egy r�sze ma is a szokv�nyos, h�tr�nyos helyzet�ek csoportj�b�l ker�l ki, de ar�nyuk az �sszes szoci�lpedag�giai szolg�ltat�st ig�nybe vev�k k�z�l egyre alacsonyabb.