A csal�d rokons�gra �p�l� t�rsas kiscsoport. A csal�dban a tagokat a rokoni �s a t�rsas kapcsolat ir�ny�tja. A csal�d kett�s vezet�s� kiscsoport: ahol az apa kifel� vezet, int�zi a csal�d �gyeit, m�g az anya a csal�d harm�ni�j�t, kapcsolatait �rzi �s gazdag�tja.

A csal�dtagok szerepet, magatart�si form�t vesznek fel. A szerepek megjel�lik minden egyes csal�dtag pontos hely�t. A csal�dszerepek rugalmasak �s �lland�an fejl�dnek.

Bels� rendszer�nek alkot�elemei a csal�di szerepek: f�rfi �s n�, apa, anya, fi�, le�ny �s az alrendszerek: sz�l�k, gyerekek, f�rfiak �s n�k.

A szerepek �s alrendszerek j�l elhat�rol�dnak egym�st�l, ugyanakkor szoros, de nem merev kapcsolat �ll fenn k�z�tt�k.

A rendszerszeml�let elveti a t�l merev hat�rokat az alrendszerek k�z�tt, ugyanis ezek egyszerre hat�rok �s �tereszt�k is kell, hogy legyenek.

A csal�d elemei az alapszerepek: pl: apa, anya, �s a feladatk�r�k (p�nz�gyi, gazdas�gi, viselked�smodellek stb.)

A csal�d �letciklusa sor�n m�s �s m�s rendszer�llapotokba ker�l. K�zben megv�ltoznak a szerepek �s a feladatok is. Pl: m�s a szerepe a sz�l�nek kisgyermek�vel, mint serd�l� gyermek�vel.

A csal�d k�ls� rendszer�be tartoznak a szerepek: pl: nagyapa, nagyanya, nagyb�csi, nagyn�ni stb. , �s az alrendszerek: nagysz�l�k, rokonok, de maga az orsz�g is, ahol a csal�d �l.

Fontos, hogy mind a bels� �s mind a k�ls� rendszerek k�z�tt legyen kapcsolat, mely egyben bens�s�ges is.

A j�l m�k�d� csal�dban az alrendszerek k�z�tti hat�rok tiszt�n kivehet�k. Vagyis szab�lyok, k�vetelm�nyek biztos�tj�k egyr�szt a sz�l�k tekint�ly�t, m�sr�szt a rugalmas �tj�r�st az egyik alrendszerb�l a m�sikba.

1.      A j�l m�k�d� csal�dban er�s a sz�l�i alrendszer.

2.      Auton�mia jellemzi az egyes sz�l�ket �s a sz�l�k egy�ttes�t, ugyanakkor a sz�l�k k�z�tt k�lcs�n�s f�gg�s alakul ki.

3.      Az egy�ni fejl�d�s �s a rendszer fennmarad�sa egyens�lyban  van

4.      A sz�l�k egym�s sz�vets�gesei, egy�ttm�k�dnek egym�s�rt �s a gyermekeik�rt, bizonyos dolgokb�l kiz�rj�k, bizonyos dolgokba bekapcsolj�k a gyermekeket, �s a nagysz�l�ket.

5.      A h�zasp�r csak akkor k�pes k�lcs�n�s alkalmazkod�sra, ha nem akad�lyozza a sz�l�, any�s, ap�s vagy a gyermek.

6.      A gyermeki alrendszer akkor m�k�dik, ha a sz�l�k nem korl�tozz�k sz�ks�gtelen�l a gyermekeket a testv�reivel, kort�rsaival val� egyezked�sben.

Nem hat�konyan m�k�d� csal�d:

1.      Nem m�k�dnek az alrendszeri hat�rok, tiszt�zatlan a hierarchia, a felel�ss�g sz�toszt�sa

2.      Alkalmazkod�si probl�m�k fordulnak el�

3.      V�gletek vannak: - t�l merevek a hat�rok – pl. a gyermek �gy mag�ra marad,

                                                                           antiszoci�lis magatart�st vehet fel.

-         elmos�dottak a hat�rok – �sszefon�dott csal�d: minden a gyermekek el�tt �s

                                                                                   bevon�sukkal t�rt�nik.

4.      Ugyanabban a csal�dban is el�fordulhat, hogy az anya-gyermek kapcsolata �sszefon�dott �s kirekeszt�dik az apa, itt a gyermek ker�l be a sz�l�i alrendszerbe, s a m�sik sz�l� nem tud megfelel�en funkcion�lni (ugyanez el�fordulhat apa-l�nya kapcsolat eset�n.) Ilyenkor a nevel�s sok ir�nyban s�r�l: a fi�gyermek  elveszti a megfelel� apamint�t, a le�ny az anyamint�t.

Ahhoz , hogy a sz�l�k k�pesek legyenek a gondoskod�s, biztons�gny�jt�s, ir�ny�t�s, ellen�rz�s ell�t�s�ra ehhez hatalomra van sz�ks�g�k. A pedag�gi�nak t�mogatnia kell a gyermek �n�ll�sod�s�n, egy�ni sz�ks�gleteinek figyelembev�tel�n t�l a sz�l�k kompetenci�j�t is. Itt �rv�nyes�l a kereszt�nyi hitvall�s �r�k �rv�nyess�ge: Tisztelt ap�dat �s any�dat!

A sz�l�i hatalommal kapcsolatos probl�m�k :

-         a k�t sz�l� k�z�tti sz�vets�g hi�nya

-         a gyermek fejl�d�si lehet�s�ginek hasznos�t�s�ban ad�d� neh�zs�g :

a.)    t�l korai �n�ll�s�t�ssal saj�t hatalm�t is cs�kkenti a sz�l�

b.)    t�l k�s�i �n�ll�s�t�ssal a gyermeket nem engedi felel�ss�gteljesen cselekedni, itt saj�t hatalm�t er�lteti.

-         korl�tozott lehet�s�gek: lak�sprobl�ma – nincs lehet�s�g az elk�l�n�l�sre, betegs�gek, nevelts�gi hi�nyok, anyagi probl�m�k…stb

A gyermekek fejl�d�s�t nagy m�rt�kben befoly�solja a csal�di rendszer struktur�lis �ps�ge, az alrendszeri hat�rok megl�te, rugalmass�ga, csal�dt�rt�neti �letvezet�si mint�k.

A strukt�r�t alak�tani lehet az �nismeret, szeretetk�pess�g fejleszt�s�vel, �rt�kek, akarati t�nyez�k befoly�sol�s�val a korrekci� �s a megel�z�s eszk�zeivel.

Csal�dgondoz�si f�zisok, feladatok:

A csal�dgondoz�s nem egy szem�lynek, az egyetlen t�net�nek, egy probl�m�j�nak megold�s�ra, hanem a gyermek csal�di h�tter�ben l�v� sok panasz, sokf�le h�tr�ny cs�kkent�s�re, a csal�di probl�mamegold�s jav�t�s�ra szolg�l.

A neh�zs�gek megold�s�ban a kis l�p�sek elv�t gyakoroljuk, azaz nem lehet egyszerre mindent megv�ltoztatni, hanem csak abban az �temben, ahogy a csal�d k�pes r�. Eleinte abban ny�jtunk seg�ts�get, ami a csal�di tudat szerint a legfontosabb.

A sz�ks�ges v�ltoztat�st a csal�dhoz val� k�zeled�ssel, majd a v�ltoztat�sok ut�n az �n�ll�s�t�st t�volod�ssal �rj�k el.

A v�ltoztatni val�k sorrendje:

1.      Sokir�ny� t�mogat�s. A h�tr�nyos helyzet� csal�d �s gyermek �rdekv�delme

2.      A csal�dban �s az iskol�ban optim�lis egy�ttm�k�d�si m�d el�r�se a gyermek �rdek�ben.

3.      A nevel�si, gondoskod�si szok�sok v�ltoztat�sa.

A csal�dgondoz�s f�zisai:

I.                    A bizalom�p�t�s, t�mogat�s f�zisa: kb. ½-2 �giv is eltarthat, heti 1-2 alkalom

-         A kapcsolatfelv�tel : csal�dt�rt�net, el�zm�nyek, a gyermek fejl�d�st�rt�nete

-         Megfigyel�s szakasza: inform�ci�kat szerz�nk a probl�ma kialakul�s�r�l, helyzet�r�l,

-         Ir�ny�tott besz�lget�s szakasza: itt alak�tjuk ki a hipot�zist a probl�ma kezdet�r�l, a fenntart� k�r�lm�nyekr�l, a megold�s lehet�s�geir�l.

-         A probl�ma megold�-tervez� szakasza

-         K�zvetlen seg�ts�g �s ir�ny�t�s szakasza

-         Az el�rt eredm�nyek �rt�kel�se.

II.                A csal�di �sszefog�s kiv�lt�s�nak f�zisa

Az intenz�v beavatkoz�s direkt, korrekci�s csal�dpedag�giai beavatkoz�sok ideje.

-         aktiv intervenci�:  c�lja, hogy min�l t�bb alternat�v megold�s ker�lj�n felismer�sre, ellent�tek felt�r�s�nek, kinyilatkoztat�s�nak id�szaka.

-         Elt�volod�ssal v�ltoztat�s szakasza: A nem v�ltoztat� id�szakban taktikailag a k�z�mb�ss�get alkalmazzuk., ekkor �rezhetik �t a csal�dtagok, mit vesz�thetnek alternat�vak�nt, meggy�z�dhetnek, hogy k�pesek  m�r �n�ll�an is m�sk�nt  cselekedni.

III.             A stabiliz�l�s f�zisa

-         a gyermek egy�ni meger�s�t�se: pl: tanul�si m�dszerek, a koncentr�l�s jav�t�sa, motiv�ci�k kialak�t�sa, stb…

-         A kapcsolattart�s szakasza: a csal�ddal val� tal�lkoz�s m�r csak 1-2 havonta esed�kes

-         A tan�csad�k szakasza: a sz�l�knek m�r csak a tan�csad�sok szintj�n seg�t�nk. �rzelmi t�maszt ny�jtunk, inform�ci�val seg�t�nk.

IV.              Az �n�ll�s�t�s f�zisa

-         A visszavonul�s szakasza: 3-6 havonta tal�lkozunk a csal�ddal.

-         Az eset befejez�se: a k�z�s tapasztalatok feleleven�t�se, �sszegz�se, meger�s�tj�k a v�ltoz�sokat.

Beavatkoz�si strat�gi�k:

1.      Esetmegbesz�l�s : esettanulm�ny, k�rnyezet-kliens vizsg�lata

2.      Felk�n�lt probl�ma megfogalmaz�sa : a csal�d �ltal�nos probl�m�ja

3.      Egy�ni probl�m�k

Szem�ly Õ         kimeneti c�l  Õ         megc�lzott rendszerek Õ         beavatkoz�si strat�gia

Apa                    kereseti lehet�s�g      Munkak�zvet�t�                        K�s�r�s, bejelent�s, stb…