9.     preedeviancia jellemz� viselked�szavarai (oppozici�s, agressz�v viselked�s, lop�s, csavarg�s)

Agressz�v viselked�s

Az agresszivit�s tanulhat�,  kialakul�s�ban legjelent�sebb t�nyez� a k�rnyezet. Seg�ti az agressz�v viselked�s l�trej�tt�t, ha a sz�l� nagyon gyakran kritiz�l �s �ltal�ban v�ve gyakrabban reag�l negativisztikusan, mint a t�bbi sz�l�.

4 t�nyez� �sszead�d� hat�sa seg�ti az agresszivit�s kialakul�s�t fi�k eset�ben:

-         az anyai elutas�t�s

-         az anyai enged�kenys�g az agresszivit�ssal szemben

-         az anya �s az apa hatalmi eszk�z�kkel val� fell�p�se

-         a fi� temperamentuma

Kulcsszerepe van a nagyon nagy m�rt�kben elfogad�, toler�ns vagy laza attit�d vil�gos hat�rok n�lk�l a gyerek agressz�v magatart�s�val szemben.

A sz�l�i viselked�s saj�toss�gaiban szerepet j�tszhatnak k�rnyezeti t�nyez�k is, mint p�ld�ul a t�rsadalmi r�teghelyzet vagy a t�nkrement h�zass�g, �s val�sz�n�leg fontosabb szerepet is j�tszanak, mint a gyerek temperamentuma.

Forr�sai lehetnek m�g:

-         a k�nz� szorong�sok megsemmis�t�s�re ezt az �tat v�lasztja

-         a sz�l�k, nevel�k indulatos , agressz�v magatart�sa a dackorszakban a gyermekkel szemben. Az �lland� b�ntet�sekre, ver�sekre, akad�lyoztat�sokra hat�s�ra a gyermek egyre er�sebb agressz�v reakci�kkal v�laszol, �s ez k�s�bb r�gz�lhet, karaktervon�ss� v�lhat.

-         A gyermekek nagy t�bbs�ge a csal�dban elszenvedett agresszi�kat torolja meg a gyermekk�z�ss�gben.

-         De nem csak a fizikai er�szak, hanem a verb�lis becsm�rl�s, ak�r egy lekicsinyl� legyint�s is frusztr�ci�t id�z el�.

A pedad�gus feladata:

-         az oki h�tt�r keres�se, felt�r�sa, ha sz�ks�ges m�s szakember bevon�sa

-         a m�sik gyermek �ps�g�t vesz�lyeztet� viselked�st le kell �ll�tani!

-         Az agressz�v viselked�st elutas�tjuk, s a gyermekben az egy�ttm�k�d� viselked�st fogadjuk el, a nem agressz�v cselekedeteket jutalmazzuk

-         A j� tulajdons�gokra �sszpontos�tunk

-         J�t�keszk�z�kkel, j�t�k folyamat�ba akt�an bekapcsol�dva lehet�s�get adunk az �rzelmek kifejez�s�re.

Oppozici�s magatart�szavar

Legal�bb 6 h�napon kereszt�l fenn�ll� rendelleness�g, amelynek sor�n legal�bb 5 el�fordul a k�vetkez�kb�l:

-         Gyakran elveszti t�relm�t

-         Gyakran verekszik, vitatkozik feln�ttekkel

-         Gyakran aktivan ellenszeg�l a feln�tt k�r�seinek vagy a szab�lyoknak

-         Gyakran csin�l sz�nd�kosan olyan dolgokat, amelyek ideges�tenek m�sokat

-         Gyakran okol m�sokat saj�t hib�i�rt

-         M�rges �s ellens�ges

-         Ellenszeg�l� �s bossz��ll�

-         Gyakran k�romkodik vagy haszn�l obszc�n kifejez�seket.

Enyhe: Csak kev�s vagy nulla t�net azon fel�l, ami a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz sz�ks�ges �s minim�lis cs�kken�s az iskolai �s szoci�lis funkcion�l�sban.

S�lyos: Sok t�net azon fel�l, ami a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz sz�ks�ges �s az otthoni, iskolai, a m�s feln�ttekkel �s kort�rsakkal val� funkcion�l�s jelent�s �s alapvet� roml�sa.

Lop�s

A gyermekkori lop�sok kezdetben szimbolikus jelleg�ek. A prebupert�st megel�z� id�szakban (8-10 �ves korig) a szeretethi�ny �s a rejtett vagy ny�lt sz�l�i elutas�t�s elleni szimbolikus tiltakoz�sk�nt �rt�kelhet�.

A lop�s k�nnyen v�lhat a k�s�bbi antiszoci�lis �let�t kiindul�pontj�v�.

A gyermekkori lop�sokban igen fontos szerepet j�tszik a k�zhangulat �s a sz�l�i p�lda.

A lop�sok, k�l�n�sen az iskolai lop�sok eredete gyakran a jutalom k�sleltet�se k�pess�g�nek hi�nya. A mindennel elhalmozott gyermekek egy r�sze nem tud v�gyainak ellen�llni, �s a sz�m�ra vonz� t�rgyat egyszer�en eltulajdon�tja t�rs�t�l.

A lop�snak is rendk�v�l sok negat�v k�vetkezm�nye lehet. A m�r kialakult g�tl�sok meggyeng�lnek, az �n�rt�kel�sbe be�p�l a t�ny, hogy az illet� megszegett egy sz�les k�rben felfogadott szab�lyt. Egyr�szt fontos, hogy az ilyen �gyekre f�ny der�lj�n �s megfelel� szankci� k�vesse, az eg�sz elj�r�snak azonban nem szabad azt sugallnia, hogy az elk�vet� b�n�z� vagy jav�thatatlan.

Csavarg�s

A csavarg� �letm�d egy�rtelm�en �nsorsront� tendencia. A csavarg� fiatal, aki a normaszeg�ssel, a csal�di kapcsolatok sz�tz�z�s�val �s az elemi testi-higi�n�s sz�ks�gletek elhanyagol�s�val egyre m�lyebb pszich�s traum�kat okoz �nmag�nak. Ehhez j�rul az alkohol- vagy drogfogyaszt�s, mik�zben a fiatal �n�rt�kel�se a m�lypontra s�llyed.

A rendszeres csavarg�s a kriminalit�s els� �llom�sa lehet.

Az okok k�z�tt 68 %-ban meg�llap�that� az iskolai beilleszked�si zavar, a gyermekek jelent�s r�sze t�lkoros volt iskolai oszt�ly�hoz k�pest. Az el�zm�nyek k�z�tt szerepelt m�g az apa alkoholizmusa �s az anya devi�ns magatart�sa.