15/1998. (IV. 30.) NM rendelet negyedik rész
2007.08.30. 18:14
cselekvőképes,
büntetlen előéletű személy biztosíthat,
a)
aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján
alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére, és
b) akivel
szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának
(8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint
c) aki
érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik,
d) aki
a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.
(2) A
családi napközit működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes
működési engedéllyel rendelkezik.
(3)
(4) A
családi napközit működtető személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb
váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan
személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági
feltételeknek.
(5) Amennyiben a családi napközit működtető a saját
otthonában nyújtja az ellátást, háziorvosi igazolással kell tanúsítania, hogy a
vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az
ellátandó gyermeket.
48.
§ (1) A családi napközi
feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető
épület vagy lakás alkalmas, függetlenül attól, hogy önállóan vagy olyan
épületben működik-e, amelyet más célra is hasznosítanak.
(2)
A
családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell
meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek
tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen
az Intézet módszertani levelében foglaltaknak.
49.
§ (1) Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves
korig vehető fel gyermek.
(2) A
családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő,
tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek
gondozható.
(3) Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket
is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi
gyermek fogyatékos, úgy 3 fő.
(4) A
családi napköziben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két
gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása
engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó
segítsége van.
50.
§ Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14
éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére
elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani.
Házi gyermekfelügyelet
51.
§ (1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni
ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a 20 hetes kortól az általános
iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában
akadályozott szülő kérelmére
a)
a fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb
napközbeni ellátásban nem részesíthető,
b) a
nappali intézményben elhelyezett, de a nappali intézmény nyitvatartási idején
túl felügyelet nélkül maradó,
c) napközbeni
ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni
gondozásra szoruló
gyermek
számára.
(2) Különösen indokolt a házi gyermekfelügyelet
biztosítása
a)
az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti
akadályoztatása esetén,
b) iker gyermekek gondozásának,
nevelésének segítésére,
c) a
váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli,
illetve késő esti órákban.
(3) A
tankötelezettségét - szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet
vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -
magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési
kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének
megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani.
(4) A
házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához
igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.
(5) A
házi gyermekfelügyelet keretében gondozó tevékenységet csak olyan személy
láthat el, aki megfelel a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
(6) A
házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos és
társadalmi gondozó végzi. A gondozó napi gondozási tevékenységéről a személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások
térítési díjáról, és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló
133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet
4. számú melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(7) A
házi gyermekfelügyeletet végző gondozó csak a gyermek gondozására vehető
igénybe.
Alternatív napközbeni ellátás
51/A. § (1) A
gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt.
41. §-ának (4) bekezdésében szabályozott
tevékenységek (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) a helyi
adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az
ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhetőek
minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így
különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, családsegítő és
gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló
helyiségében, továbbá játszótereken.
(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely
gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők
speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és
közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek
megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra
megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.
(3) Az alternatív napközbeni ellátás formái különösen
a)
a sport- és szabadidő-tevékenységekhez kötődő, hasznos
időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás,
b) a játéktevékenységhez
kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő,
illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, integratív
családi játéktár, valamint a játszótérprogramok,
c) az
azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos
élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett
tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő
vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások.
51/B.
§ (1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése
különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi
nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény
jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának,
fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. A
nyári napközis otthon és nyári napközis tábor működtetésére az alternatív
napközbeni ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó
személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek
családjával, valamint az illetékes oktatási-nevelési intézménnyel,
gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetőleg egészségügyi vagy más szolgáltatást
nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket
veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek
érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására
irányul.
51/C.
§ (1) Az alternatív napközbeni ellátásban
foglalkoztatottakra a 2. számú mellékletben a gyermekjóléti szolgáltatás
családgondozójára, illetve pszichológiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai
tanácsadójára vagy a gyermekvédelmi asszisztensre, a gyermekfelügyelőre, a
gondozóra, a családgondozó asszisztensre meghatározott képesítési előírások az
irányadóak. Az 51/A. § (3) bekezdésének c) pontja
szerinti foglalkozások vezetését csak felsőfokú végzettségű szociális vagy
mentálhigiénés szakember láthatja el.
(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők
közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az
önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról
a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés
végzettséggel rendelkező szakember útján gondoskodik.
4. Cím
GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA
52.
§ (1) Az alapellátás keretében a családban nevelkedő,
rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához
és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást biztosító - a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó - átmeneti gondozásban
kell részesíteni.
(2) Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a
76-82. §-ban
részletezett ellátást kell nyújtani, amiről az ellátást
nyújtó megállapodást köt a szülővel.
(3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek
gondozásának, nevelésének célja, hogy
a) ideiglenesen
helyettesítse a gyermek gondozásában akadályoztatott
szülő gondoskodását,
b) együttes
elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke
számára.
(4) A
(3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szülőhöz történő
mielőbbi visszakerülés érdekében a gyermek gondozását végző, valamint a szülőt
segítő személyek, illetve intézmények kötelesek együttműködni egymással.
53.
§ (1) A szolgáltatást nyújtó
az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál
hosszabb időtartamú lesz - a gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozó
bevonásával, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve három
héten belül elkészíti a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. A
terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő
visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt
vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.
(2) A
terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni
a)
a gyermek testi, lelki állapotára, családi kapcsolataira,
nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására,
b) az
átmeneti gondozását szükségessé tevő okokra,
c) a
gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során
készített gondozási tervre,
d) a
gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes
beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,
e)
egyéb, a gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős
körülményre.
(3) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába
be kell vonni a terv megvalósításában részt
vevő szakembereket, valamint lehetőség szerint a gyermek szülőjét (törvényes
képviselőjét).
(4) Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni
gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84. § (1) bekezdésének a)
és e) pontjai értelemszerűen irányadóak.
54.
§ (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek
számára nyújtott ellátásról, gondozásról, nevelésről a gyermek és szülője
(törvényes képviselője) a 85. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint
nyilváníthat véleményt.
(2) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek
vallásgyakorlására, továbbá kisebbségi önazonossága megőrzésére a 85. § (3)-(4)
bekezdései az irányadók.
55.
§ Az átmeneti gondozásban részesített gyermeknek a
gondozási helyéről történő engedély nélküli eltávozása, illetve távolmaradása
esetén a 86. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
56.
§ (1) Az átmeneti gondozást nyújtó személy vagy
intézmény elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását.
(2) A
szülő az átmeneti otthon házirendje, illetve a helyettes szülővel történt
megállapodás szerint látogathatja meg, illetve viheti el a gyermeket, és élhet
a kapcsolattartás egyéb formáival (levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás,
csomagküldés).
(3) Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti
gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti
gyermekjóléti szolgálatot és együttműködik vele az átmeneti gondozást
szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.
57.
§ (1) Az átmeneti gondozás keretében a lakóhelyéről
önkényesen eltávozott vagy gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermek
számára az állapotához, a bekerülésének körülményeihez igazodó speciális
ellátást, lakhatást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani.
(2) A
gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell
tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve ideiglenes
gondozását szükségessé tevő okokat.
(3) Ha a feltárt körülmények alapján
valószínűsíthető, hogy a gyermek visszakerülése a szülőhöz (törvényes
képviselőhöz) ellentétes a gyermek érdekével
vagy ha a gyermek nem akar visszakerülni szülőjéhez (törvényes képviselőjéhez),
az ellátást nyújtó haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges hatósági
intézkedés megtétele céljából.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gyermek ideiglenes
gondozásra történt befogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a
Gyermekjóléti Szolgálatot, továbbá értesíteni kell a szülőt (törvényes
képviselőt) arról, hogy
a)
gyermekéről gondoskodjon, vagy
b) nyilatkozzon
írásban arról, hogy gyermeke ideiglenes gondozását kéri, illetve abba
beleegyezik, egyúttal részletezze az okokat, amelyek az ideiglenes gondozást
szükségessé teszik, vagy
c) a
(3) bekezdésben meghatározott esetben keresse fel az ügyben eljáró
gyámhivatalt.
(5) Amennyiben a szülő (törvényes képviselő)
gyermekéért nem jelenik meg és nem is
kéri gyermeke további átmeneti gondozását, az átmeneti gondozást nyújtó
haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt a szükséges hatósági
intézkedések megtétele céljából.
58.
§ Az átmeneti gondozásnak a Gyvt.
47. § (1)-(2) bekezdésben foglalt megszüntetése, illetve megszűnése esetén a
gyermeket a szülőjének (törvényes képviselőjének) vagy a gyámhivatal
határozatában megjelölt személynek lehet átadni.
Helyettes szülő
A működtető feladatai
59.
§ (1) A helyettes szülő
alkalmasságának megállapítására, illetve felkészítésére a 95. §-ban, valamint a külön jogszabályban meghatározottak az
irányadók.
(2) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt mint helyettes szülői férőhelyet
biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a
gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásba veszi. Ezzel egyidejűleg a működtető
megállapodást köt a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel [Gyvt. 66/O. § (1) bek.].
(3) Amennyiben a helyettes szülőnél további gyermeket
helyeznek el átmeneti gondozás céljából, a működtető - a Gyvt.-ben foglaltak szerint -
módosítja a helyettes szülői megállapodást.
(4) Az önálló helyettes szülőt foglalkoztató, illetve
helyettes szülői hálózatot működtető a helyettes szülő folyamatos szakmai
segítéséről, illetve ellenőrzéséről a 25. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak
szerint gondoskodik.
A helyettes szülő feladatai
60.
§ (1) A helyettes szülő befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, ha az átmeneti gondozás
biztosítására kijelölték.
(2) A
gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a helyettes szülő értesíti a
gyermekjóléti szolgálatot.
61.
§ (1) A helyettes szülő és a
helyettes szülői tanácsadó, lehetőség szerint a szülővel vagy más törvényes
képviselővel közösen elkészítik - az 53. §-ban
foglaltak szerint - a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét.
(2) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára
a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési
tervnek megfelelően - a 76-82. §-okban
részletezett ellátást, gondozást, nevelést.
(3) A
gyermek elhelyezésének körülményeire a 105. § (2) bekezdés rendelkezései az
irányadók.
Gyermekek átmeneti otthona
Feladatai
62.
§ (1) A gyermekek átmeneti
otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos
gyermekintézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek számára
alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít.
(2) A
gyermekek átmeneti otthona az alapító okiratában rögzítettek szerint
alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátási
formákat is. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket
ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.
(3) Az önálló helyettes szülőt foglalkoztató, illetve
helyettes szülői hálózatot működtető gyermekek átmeneti otthonára az 59-61. §-ban foglaltak megfelelően
alkalmazandóak.
(4) A
gyermekek átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási
tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve az
elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.
(5) A
gyermekek átmeneti otthona létesítésére a 110. §-ban
foglaltak az irányadóak.
63.
§ A
gyermekek átmeneti otthona házirendjére a 112. §-ban
foglaltak az irányadóak.
Befogadás
64.
§ (1) A gyermekek átmeneti
otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek
lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.
(2) A
gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról külön jogszabály
rendelkezik.
Értesítés rendkívüli eseményről
65.
§ A
gyermekek átmeneti otthona a 119. § (1) bekezdésében meghatározott - a
gyermekkel kapcsolatos - eseményről haladéktalanul értesíti a fenntartót és a
törvényes képviselőt.
Elhelyezési feltételek
66.
§ (1) A gyermekek átmeneti
otthonában biztosítandó elhelyezési feltételekre a 124. §-ban
foglaltak az irányadóak.
(2) Ha a gyermekek átmeneti otthona lakásotthoni
formában működik, az elhelyezési feltételekre a 125. §-ban foglaltak az irányadóak.
Családok átmeneti otthona
Feladatai
67.
§ (1) A családok átmeneti
otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény,
amely az alapellátás keretében a gyermek és szülője, illetve a várandós anya
számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51. §-ának (3) bekezdése szerinti átmeneti gondozást.
(2) Ha a családok átmeneti otthona más ellátási forma
részeként működik, az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi
feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.
(3) A
családok átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási
tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve az
elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.
(4) A
családok átmeneti otthona létesítésére a 110. §-ban
foglaltak az irányadóak.
68.
§ A
családok átmeneti otthona házirendjére a 112. §-ban
foglaltak az irányadóak.
Befogadás
|