15/1998. (IV. 30.) NM rendelet tizedik rész
2007.08.30. 18:35
hálózat
működtetését a 94-100. §-okban foglaltak szerint
látja el.
(2) A
nevelőszülői tanácsadó hivatásos gyámi, vagyonkezelő, gyámi-gondozói
tanácsadói, illetve eseti gondnoki feladatot nem láthat el.
Az örökbefogadás előkészítése
145.
§ (1) A szakszolgálat a külön jogszabályban
meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi
a)
a gyámhivatal határozatával örökbefogadhatóvá
nyilvánított, illetve tartós nevelésbe vett,
b) a Gyvt.-ben meghatározott személyek, illetve intézmények
által bejelentett örökbefogadható
gyermeket, és erről
tájékoztatja az Intézetet.
(2) A
szakszolgálat az örökbefogadási szándékkal jelentkező személyt a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerint nyilatkoztatja, és
tájékoztatja az örökbefogadás feltételeiről, az alkalmassági vizsgálat
céljáról, jellegéről, valamint helyéről és időpontjáról, továbbá a családi és
lakáskörülményeik feltárását szolgáló helyszíni tájékozódás időpontjáról. A
családi és lakáskörülmények feltárására a szakszolgálat felkérheti a
gyermekjóléti szolgálatot is.
(3) A
szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a külön jogszabályban
foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra.
(4) A
szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy
beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát
- annak megállapítására, hogy az örökbefogadni
szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére.
A felkérésben választ kell kérni arra, hogy az örökbefogadni
kívánó személy nem szenved-e
a)
a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi,
érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,
b) súlyos
pszichotikus zavarban,
c) alkoholfüggőségben,
d) kábítószer-függőségben,
e)
olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is
- akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek
fejlődését veszélyezteti.
(5) Az örökbefogadni
szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat
feltárja, hogy
a)
az örökbefogadási szándék motivációja,
b) a
család élethelyzete,
c) az
örökbefogadni szándékozó személy életkora és
személyisége,
d) a
gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése
előreláthatólag
biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését.
(6) A szakszolgálat az örökbefogadni
szándékozó személy lakóhelyének felkeresése során a
helyszínen tájékozódik, hogy a lakókörnyezet, illetve a családi és
lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására, lehetőség szerint az együttélő családtagok véleményét ki kell kérni.
(7) A
szakszolgálat a háziorvos szakvéleménye, a lélektani alkalmassági vizsgálat,
valamint a helyszíni tájékozódás alapján kialakítja álláspontját az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát illetően, amelyről
tájékoztatja az örökbefogadni szándékozót [Gyer. 38. § (6) bekezdés].
(8) A
szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak a Gyer. 39. §
(1) bekezdés szerinti javaslatait, valamint a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozatát. A szakszolgálati javaslatban ki kell térni arra, hogy az örökbe
fogadni szándékozó
a)
milyen életkorú,
b) sérült
vagy fogyatékos
gyermek
örökbefogadására alkalmas.
146.
§ (1) A szakszolgálat az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát megállapító
gyámhivatali határozat alapján nyilvántartásba veszi az örökbefogadni
szándékozót.
(2) Az örökbe fogadni szándékozókat
az alkalmasságot megállapító gyámhivatali határozat kézhezvételekor az
örökbefogadási szándék 145. § (2) bekezdése szerinti bejelentésének napjával kell
az örökbefogadásra várakozók sorrendjébe besorolni.
(3)
A
nyilvántartásba vételről - amennyiben ehhez az örökbe fogadni szándékozó
nyilatkozatával hozzájárult - a szakszolgálat értesíti az Intézetet, valamint
az örökbefogadni szándékozó személyt.
(4) A
szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni
szándékozót és tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről.
(5)
(6) Ha a nyilvántartásba vétel oka már nem áll fenn,
a szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozót az Ar.
2. §-ának (4) bekezdése alapján törli a
nyilvántartásából.
147.
§ (1) A szakszolgálat feladata
a nyilvántartásában szereplő örökbe adható gyermekek számára, a
nyilvántartásában szereplő örökbe fogadni szándékozók közül - a nyilvántartási
sorrend figyelembevételével - a legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztása.
(2) Ha a nyilvántartásokban találnak olyan gyermeket,
illetve örökbefogadásra várót, akik között az adatok alapján várhatóan megfelelő
szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermek gondozójának,
valamint törvényes képviselőjének a bevonásával dönt a személyes kapcsolat
felvételének a lehetőségéről, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó
személyt.
(3) Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó személy a
szakszolgálat által a kiválasztott gyermekről nyújtott részletes tájékoztatás
alapján találkozni kíván a gyermekkel, a szakszolgálat munkatársa megszervezi a
kérelmezőnek a gyermekkel való személyes találkozását. A látogatás időpontjáról
a gyermek törvényes képviselőjét értesíteni kell.
(4) A
kérelmező további tájékoztatást kérhet a gyermekről az őt gondozó személytől,
majd megtekintheti a gyermeket, de a gyermek nem tudhat arról, hogy a kérelmező
őt örökbefogadási céllal látogatja meg.
(5) Amennyiben a kérelmező a megismerkedés alapján
további kapcsolatot szeretne kialakítani a gyermekkel, a szakszolgálat, a
gondozó intézmény (személy) és a törvényes képviselő által megállapított
gyakorisággal, a közösen megbeszélt időpontokban felkeresheti a gyermeket.
(6) A
személyes kapcsolatfelvételtől számított 30 napon belül a szakszolgálat - a
gyermek gondozója, illetve törvényes képviselője bevonásával - kialakítja
álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek
a kérelmező gondozásába történő kihelyezését, és erről a kérelmezőt
tájékoztatja.
(7) A
szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó kérelmére a javaslatot, a
gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége
birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt megküldi
a gyámhivatal részére [Gyer. 45. § (8) bekezdés].
(8)
A
gondozásba történt kihelyezésről a szakszolgálat értesíti az Intézetet.
(9) A
szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett
gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba
történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az
örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.
(10)
A
szakszolgálat törli az örökbefogadható gyermekek
nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek az örökbefogadását a gyámhivatal
jogerős határozattal engedélyezte, és erről az Intézetet is értesíti.
148.
§ Ha a szakszolgálatot az Intézet arról értesíti, hogy az országos
nyilvántartásban szerepel olyan más megyei illetőségű vagy külföldi
állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személy, aki
várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a szakszolgálat
nyilvántartásában szereplő gyermekkel, a szakszolgálat a 147. § (2)-(10)
bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.
Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítése
149.
§ A
szakszolgálat a 84. §-ban foglaltak szerint elkészíti
az általa működtetett nevelőszülői hálózatnál, illetve a más bentlakásos
intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egyéni
gondozási-nevelési tervét.
Szakmai segítés, ellenőrzés és tájékoztatás
150.
§ (1) A szakszolgálat gyámi
gondozói tanácsadója a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag
folyamatosan segíti és ellenőrzi a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának
nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési
tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását.
(2) A
gyámi gondozói tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében
szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt
gondozási helyen találkozik a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal.
A látogatás keretében
a)
az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel
folytatott - ha a gyermek kéri, vagy a gyámi gondozói tanácsadó szükségesnek
tartja négyszemközti - beszélgetés során tájékozódik a gondozott gyermek
helyzetéről, fejlődéséről, esetleges problémáiról; a gyermek kérésére
közreműködik a gyermek és a gondozó, illetve a gyám között felmerült vitás
kérdések tisztázásában,
b) a
gondozó, illetve a gyám felkérésére részt vesz a gondozó intézmény szakmai
fórumain,
c) a
gyám felkérésére segítséget nyújt az egyes jognyilatkozatok megtételéhez
szükséges gyámi álláspont kialakításában,
d) a
gondozóval, illetve a gyámmal folytatott konzultáció során tájékozódik
da)
a gyermeki jogok érvényesülésének biztosításáról,
db)
a gyámhivatali határozatban foglaltak betartásáról,
dc)
az egyéni elhelyezési, valamint az egyéni
gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósulásáról,
dd)
a 83-85. §-ban szabályozott
gondozási-nevelési feladatok ellátásáról, valamint a 87-89. §-ban rögzített családi kapcsolatok alakulásáról.
(3) A
gyámi gondozói tanácsadó a látogatás során szerzett tapasztalatait, megállapításait,
illetve a gyermek érdekében tett intézkedéseit írásban dokumentálja. A
szakszolgálat ennek alapján teszi meg a (4)-(5) bekezdésben, valamint a
151-152. §-ban meghatározott intézkedéseit.
(4) A
szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévente írásban
tájékoztatja a gyámhivatalt
a)
a gyám tevékenységéről,
b) a
gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról,
c) a
szülőnek a gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,
d) a
gyermeknek a kijelölt gondozási helyre történő beilleszkedéséről.
(5) A
nevelésbe vételkor fennállt körülmények megváltozásakor, illetve a gyámhivatal
megkeresésére a nevelésbe vétel éves felülvizsgálatakor a szakszolgálat
javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek
a)
nevelésbe vételének megszüntetésére vagy
fenntartására,
b) az
elhelyezési tervének fenntartására vagy módosítására,
c) gondozási
helyének megváltoztatására, új gyámjának kirendelésére, amennyiben ez
szükséges.
151.
§ (1) A szakszolgálat
folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos
intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának
alakulását, illetve a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel
való együttműködését, és erről megkeresésre, ennek hiányában félévente
tájékoztatja a gyámhivatalt.
(2) A
szakszolgálat a gyámi tanácsadó, a gyermek gyámja, valamint a gondozó intézmény
vagy személy jelzésére, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.
évi IV. törvény 48/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében
meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását
javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy a
szakszolgálat által vezetett nyilvántartásban szerepel-e olyan örökbe fogadni
szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.
152.
§ Ha a szakszolgálat azt tapasztalja, hogy a gyám a
kötelességeit nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, javaslatot tehet a
gyámhivatalnak a gyámi jogkör korlátozására, illetve a gyám felmentésére vagy
elmozdítására.
Családgondozás, utógondozás
153.
§ (1) Amennyiben a gondozott gyermek
gondozási helye nem gyermekotthonban, illetve nem nevelőszülőnél van, a
gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója a személyes segítő munka során
a)
segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai
környezetbe történő visszailleszkedésben,
b) közreműködik
a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében,
c) segíti
a gyermeket (fiatal felnőttet) önálló életvitelének kialakításában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok teljesítése
során a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója és a gyermekjóléti
szolgálat együttműködnek.
(3) A
szakszolgálat utógondozója a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a fiatal
felnőtt utógondozását.
(4) Ha a szakszolgálat az utógondozó ellátásban
részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső
férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
Szaktanácsadás
154.
§ A
szakszolgálat a szakellátást nyújtó intézmények felkérésére szakmai segítséget
nyújt
a)
az intézmény szakmai programja, házirendje
elkészítéséhez,
b) az
intézmény szakmai átalakításának, megtervezéséhez, illetve kivitelezéséhez,
c) az
intézmény egész tevékenységének vagy egyes részfeladatainak szakmai értékeléséhez,
d) továbbképzések
szervezéséhez,
e)
szakmai munkaközösségek működéséhez,
f)
szakmai pályázati lehetőségek figyelemmel kíséréséhez
és a pályázatok elkészítéséhez,
g)
új szakmai módszerek, eszközök megismeréséhez,
h)
egyéb - a szaktanácsadás keretébe tartozó - az
intézmény által igényelt feladatok elvégzéséhez.
Nyilvántartás
155.
§ (1) A szakszolgálat az otthont
nyújtó ellátást biztosító értesítése alapján nyilvántartást vezet
a)
az otthont nyújtó ellátásban, átmeneti gondozásban,
utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, fiatal felnőttek gondozási
napjainak számáról,
b) az
üres férőhelyekről, elkülönítve egymástól az ideiglenes gondozási feladatokat
ellátó nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban rendelkezésre álló üres
férőhelyeket.
(2) A
szakszolgálat nyilvántartást vezet a hivatásos gyámi, vagyonkezelő eseti
gondnoki, eseti gondnoki feladatok ellátására kirendelhető személyekről és
működési területükről.
(3) A
szakszolgálat megszervezi a hivatali időn túl működő ügyeleti szolgálat
működését.
(4) Az ügyelet ad felvilágosítást az üres
férőhelyekről, valamint az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is
ellátó nevelőszülőről és gyermekotthonról.
IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
156.
§ (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a
kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 47. § (2)-(3) bekezdése 2000. január
1-jén lép hatályba.
(3) A
rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a)
hatályát veszti
aa)
a nevelőotthoni utógondozókról és a társadalmi
pártfogókról szóló 3/1979. (IV. 19.) OM rendelet,
ab)
ac)
a különleges gyermekotthonok létrehozásának és
feladatainak átmeneti szabályozásáról szóló 1/1991. (I. 31.) NM rendelet;
b) visszavonásra
kerül a gyermek- és ifjúságvédő intézetek rendtartásának bevezetéséről szóló
115/1978. (MK 11.) OM utasítás.
(4) a)
b)
Átmeneti rendelkezések
|