149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet kilencedik rész
2007.08.30. 19:47
k) az azonnali
végrehajthatóság kimondását.
(2) A
határozat indokolásának tartalmaznia kell a Ket. 72.
§-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakon kívül
az átmeneti nevelésbe vétel okát.
(3) A
gondozási díj összege külön határozatban is megállapítható.
(4) Az átmeneti
nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot,
valamint az árvaellátást folyósító szervet, továbbá a
gyermeket ellátó védőnőt a gyermek gondozási helyéről és a gyám kirendeléséről.
(5) A
gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra
való jogosultságának megállapítása érdekében beszerzi a szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolást, és azt a nevelésbe
vételt elrendelő jogerős határozattal együtt megküldi a külön jogszabály
szerint illetékes jegyzőnek.
A gyermek gondozási helyének
meghatározása
103. § (1) A gyámhivatal a
gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermek
gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi
szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.].
(2) Amennyiben a
gyermekvédelmi szakszolgálat a 99. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a nevelésbe
vételt nem javasolja, véleményéről írásban tájékoztatja a gyámhivatalt. A
gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit, és
amennyiben azok
a) nem állnak fenn, a 99. §
(2) bekezdése szerint jár el,
b) fennállnak, beszerzi az
(1) bekezdés szerinti elhelyezési javaslatot.
(3) A
gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével
felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv
elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a
(1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel
javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére
vonatkozóan.
(4) Ha a megyei
(fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális
gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az
országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére.
(5) Ha az érdemi
határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői
bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a
szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi
szakértői bizottságot.
(6) A
gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv
elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a
megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság
véleményére alapozva alakítja ki.
104. § (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell
szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a
gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten.
(2) A gyermek
gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3)
bekezdésében meghatározott szempontokra.
(3) A
megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság
véleménye alapján a speciális ellátást igénylő gyermek számára az állapotának
megfelelő gondozási helyet kell kijelölni.
(4) A
tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel
bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell
kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt.
132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott
szerv vagy személy szakvéleményét.
(5) A
gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely
felel meg, amely biztosítja
a) a nemzetiségi és
kulturális hovatartozásának megfelelő nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és
gyakorlását, továbbá a megfelelő társadalmi kapcsolatok fenntartását,
b) a vallási hovatartozásnak
megfelelő vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását.
105. § (1) A
gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a
szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél,
gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában
helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az
ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.
(2) A
gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fővárosi),
illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi
szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során
mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.
(3) Amennyiben a szülő
hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához és a
gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülőnél helyezi el, a vér
szerinti szülő a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényéről értesül.
A gondozási hely megváltoztatása
105/A.
§ (1) A
gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre,
valamint a nevelésbe vétel évenkénti - a 3 éven aluli gyermek esetében
félévenkénti - felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A
gyámhivatal a kérelemre indult eljárást felülvizsgálatnak minősítheti.
(2) A
gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermek gyámja,
gondozója, a nevelőszülői hálózat működtetője, valamint kezdeményezheti a
gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.
(3) A
gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi
szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze - a Gyvt. 83. §-ának (3)-(4)
bekezdése figyelembevételével - a gyermek gondozási
helyét is.
(4)
(5) Az új gondozási hely
meghatározása során a gyámhivatal a 103-105. §-ban
foglaltak szerint jár el.
(6) A
határozat az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében a 102. §-ban, a tartós nevelésbe vett gyermek esetében a 112. §-ban foglaltakat tartalmazza. A gondozási hely
megváltoztatásáról a gyámhivatal értesíti a 102. § (4) bekezdésében foglalt
szerveket, személyeket.
(7) A
gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6)
bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelő gyám
végszámadásán alapuló vagyonátadást is.
(8) Ha a gyermek
nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás
lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek
érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes
hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőnél, ha ez nem
lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezéséről és hivatásos
gyámot rendel [Gyvt. 83. § (4) bek.].
(9) Ha a nevelőszülő
lakóhely változtatása miatt a működtető működési területéről elköltözik, de a
gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen,
a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől
a foglalkoztatás átvállalást. A működési engedélyen alapuló átvállaló
nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét,
figyelemmel a Gyvt. 82. §-ának
(3) bekezdésére.
(10) A
gyermek tartózkodási helye kijelölésére, illetve megváltoztatására irányuló
gyámi kérelem elbírálásához a gyámhivatal előzetes véleményt kér a területi
gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 83. § (8) bek.].
(11) Ha a gondozási hely
megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita
merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett
javaslata, valamint a fenntartók véleménye alapján, a 103-105. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról
vagy megváltoztatásáról.
Egyéni elhelyezési terv
106. § (1) Az egyéni
elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt
a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be.
(2) A
gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével
egyidejűleg dönt.
(3) A
gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei
(fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre
vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a
113. §-ban foglaltaknak.
(4) Amennyiben a
gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja,
hanem - megjelölve a mérlegelés szempontjait - újabb terv elkészítését rendeli
el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal
tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének
kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja.
(5) A
gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni
elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési
értekezleten készíti el javaslatát.
107. § (1) Az egyéni
elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges
feltételeket.
(2) A
gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza
a) annak a célnak a
megjelölését, hogy az átmeneti nevelés megszüntetése után melyik szülő vagy más
hozzátartozó gondozásába kerüljön a gyermek,
b) az átmeneti nevelés
várható időtartamát,
c) a gyermek és a szülő,
vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó
javaslatot,
d) azokat a feltételeket,
amelyekről a szülőnek és a gyermeknek kell gondoskodnia, és amelyek teljesítése
nélkül az átmeneti nevelésbe vétel nem szüntethető meg,
e) a szükséges bírósági
vagy hatósági intézkedések megjelölését,
f) a felülvizsgálat
időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek
esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt.
(3) Az egyéni
elhelyezési terv tartalmazza továbbá
a) a (2) bekezdés d) pontjában
előírt feltételek megvalósításához igénybe vehető szolgáltatások megjelölését,
b) a gyermekvédelmi
szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója és a lakóhely szerinti
gyermekjóléti szolgálat családgondozója közötti munkamegosztás elveit,
c) a családgondozó, a szülő
és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait,
d) a szakmailag indokoltnak
tartott egyéb feltételeket.
(4) A
gyámhivatalnak az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed
ki a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre.
108. § A gyámhivatal szükség
szerint a 107. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak érdekében
felhívja a szülőt a gyermekelhelyezési vagy a
gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga
intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerősen
elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani.
Az átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata
109. § (1) A
gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves - a 3 éven aluli gyermek esetében
féléves - felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekjóléti
szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat
működtetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén a megyei
(fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.
(2) A
gyámhivatal a felülvizsgálat során indokolt esetben tárgyalást tart, amelyre
meghívhatja a szülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint a
gyermek gyámját, gondozóját, nevelőszülőjét, a gyermekjóléti szolgálat, a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fővárosi), illetve országos
gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselőjét.
(3) A
gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat
javaslata, esetleg a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi
szakértői bizottság szakvéleménye alapján
a) fenntartja vagy megszünteti a
gyermek átmeneti nevelését [Gyvt. 79. § (1) bek.],
b) fenntartja az eredeti,
vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet [Gyvt.
83. § (1) bek.],
c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt.
83. § (3) bek.],
d) felmenti, vagy
elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.],
e) a feltételek fennállása
esetén a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges,
a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt [Gyvt. 79. § (1) bek.].
(4) Az átmeneti
nevelésbe vétel fenntartása esetén a határozatban rendelkezik a következő
felülvizsgálat határidejéről.
(5) Ha a gyámhivatal
illetékessége a gyermek lakóhelyének megváltozása miatt változik meg, erről az
újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket,
valamint személyeket, és indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot.
Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése
110. § (1) Az átmeneti
nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat
rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül
tartalmazza
a) az arra jogosult szülő
vagy más személy felhívását a gyermek gondozására,
b) annak megállapítását,
hogy a szülő felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a
gyermek harmadik személynél került elhelyezésre,
c) a gyám felmentését és
szükség esetén a gyám felhívását végszámadásának benyújtására,
d) az otthont
nyújtó ellátást biztosítók tájékoztatását e feladatuk megszűnéséről,
e) az átmeneti nevelés
megszűnésének megállapítása esetén annak okát,
f) az utógondozás
elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői
hálózatot működtető, a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat felhívását a feladat ellátására [Gyvt.
92. § (1)-(3) bek.],
g) a fiatal felnőtt
kérelmére az utógondozói ellátás elrendelését,
h) a gondozási díjfizetési
kötelezettség megszüntetését,
i) az illetékes jegyző
felhívását a közgyógyellátási igazolvány
visszavonására.
(2) Ha az átmeneti
nevelésbe vétel nagykorúvá válás miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. §
szerint jár el.
(3) Ha a gyámhivatal a
nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel vagy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő
gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.
(4) Ha az átmeneti
nevelésbe vétel a gyermek tartós nevelésbe vétele miatt szűnik meg, a
gyámhivatal eljárását felülvizsgálatnak minősítheti.
A tartós nevelésbe vétel
111. § A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése
alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103-105. §-ban foglaltak szerint határozza meg, egyidejűleg értesíti
a 102. § (4) bekezdésében foglalt szerveket, személyeket. A gyámhivatal a
gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának
megállapítása érdekében a 102. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
112. § (1) A
tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1)
bekezdésében foglaltakat a d)-e) pontok
kivételével.
(2) A
tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat indoklása tartalmazza a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e)
pontjában foglaltakon kívül a tartós nevelésbe vétel okát, a szülői felügyeleti
jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog
megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.
113. § (1) A
gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza
a) annak a célnak a
megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó
szülőkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelőszülői családba,
illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt.
80. § (2) bek.],
b) az a) pont
szerinti cél eléréséhez szükséges gondozás várható időtartamát,
c) a cél megvalósításához
szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését, illetve a
szociális, mentálhigiénés, személyiségfejlesztő támogatásokat,
d) a felülvizsgálat
időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek
esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt,
e) ha a gyermek
örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülő vagy az erre feljogosított
más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot.
(2) A
gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves - 3 éven aluli gyermek esetében
féléves - felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján
a) fenntartja, vagy
megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. §
(2) bek.],
b) fenntartja az eredeti,
vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet,
c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt.
83. § (3) bek.],
d) felmenti, vagy
elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. §
(5) és 85. § (6) bek.].
114. § A tartós nevelésbe vételt
megszüntető határozatnak a 110. §-ban foglaltakat
kell megfelelően tartalmaznia.
Nevelési felügyelet
114/A.
§ (1) A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos
gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének
kezdeményezésére (kérelmére) indul.
(2) Az eljárás során a
városi gyámhivatal beszerzi a gyermek gondozási helye
szerint illetékes megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság
véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetőjének kezdeményezése kézhezvételétől
számított 3 napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak.
(3) A
gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a
gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos
ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való
képviseletet is.
114/B. § (1) A
városi gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek -
egészségi vagy pszichés állapota következtében - saját vagy másnak életét,
egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes
körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható
el.
(2) A
nevelési felügyeletet elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a nevelési felügyelet
kezdő időpontját és időtartamát,
b) a szükséges gyógykezelés
vagy gyógyító eljárás megjelölését,
c) a gyermek nevelési
felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek
meghatározásával,
d) a gyermek
hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását,
e) a felülvizsgálat
időpontját,
f) az azonnali
végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.
(3) A
nevelési felügyelet felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt
rendelkezések szerint jár el.
(4) A
gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak
fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek
törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon
vezetője kérelmére, valamint hivatalból 8 napon belül határozattal dönt.
A gondozási díj
115. § (1) Az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után
fizetendő gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek
a gyermektartásra vonatkozó, valamint a Gyvt.-nek a
gondozási díjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A
gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése
után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint
folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított.
116. § A gondozási díj
összegének megállapításánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit
is figyelembe kell venni. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a
kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is
megállapítható.
117. § (1) A
gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a kötelezett
lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
önkormányzat számlájára kell befizetni, és határozatával értesíti az
önkormányzat jegyzőjét is.
|