149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tizenkettedik rész
2007.08.30. 19:54
152. § (1) A
gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerződésének
közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő
hozzájárulás megszerzéséhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozatot a
gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett
személy lakhatása megfelelően biztosítva van.
(2) A
gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy tulajdonában lévő ingatlan
tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó
jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset
összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek,
illetőleg a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.
153. § (1) A
jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az ingatlanra vonatkozó
szerződés egy eredeti és három másolati példányát,
b) 3 hónapnál nem régebbi
adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely
szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6
hónapnál nem régebben már megállapította,
c) az ingatlan tulajdoni
lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát, amennyiben a kérelmező nem él a (3)
bekezdésben foglalt lehetőséggel.
(2) A közös tulajdon
megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az
(1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási
engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra
kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.
(3) A
gyámhivatal az ügyfél kérelmére az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben beszerzi
az ingatlan tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát.
154. § (1) A
tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az
ingatlan-nyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerződésben foglalt
törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre
emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették.
(2) A
gyámhivatal - a vételármegfizetés (3) bekezdésben
meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában - az okiratokat csak
akkor láthatja el. záradékkal, ha a szerződésben
meghatározott vételárat betétben elhelyezték.
(3) Ha a felek
megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a
gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha
a) a tulajdonjogot - a
vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartással ruházták át,
vagy
b) a kötelezettség
biztosítására zálogszerződést kötnek, vagy
c) a szerződés teljesítését
készfizető kezes biztosítja, vagy
d) a vételárhoz kölcsönt
nyújtó hitelintézet a kölcsön folyósítására - egyéb feltételek nélkül -
kötelezettséget vállal.
(4) A
(3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal,
ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított
okiratot, valamint a kötelezettséget vállaló nyilatkozat eredeti példányát a
gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja,
hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.
Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok
155. § A gyermek vagy a
gondokolt tulajdonában lévő értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai
közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb
ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői
jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy
értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.
XXI. Fejezet
Öröklési ügyek
Intézkedések a hagyatéki eljárás megindítása előtt
156. § (1) Ha a gyermek, a
gondnokság alatt álló - ide nem értve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság
alá helyezett azon személyt, akinek a bíróság az ingó és ingatlanvagyonnal,
valamint az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatot nem korlátozta -
az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, a
méhmagzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a
gyámhivatal az ingóságot leltároztatja és kezdeményezi a hagyatéki eljárás
lefolytatását.
(2) A
gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján
a) megvizsgálja, hogy
szükséges-e biztosítási intézkedés,
b) figyelmezteti a
törvényes képviselőt a hagyaték visszautasításának lehetőségéről,
c) elbírálja az örökségnek
a törvényes képviselő által bejelentett visszautasítását.
(3) A
gyámhivatal biztosítási intézkedést kezdeményezhet a hagyaték helye szerint
illetékes jegyzőnél, a hagyaték, illetve a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak
megóvása érdekében.
Intézkedések a hagyatékátadó végzés alapján
157. § (1) A
gyámhivatal a hagyatékátadó végzés alapján megvizsgálja, hogy
a) a gyermek, a gondnokolt,
az ismeretlen helyen levő személy vagy a méhmagzat képviselete biztosított
volt-e,
b) az a) pontban
nevezetteknek köteles részre való igényét nem sérti-e az örökhagyó
végrendelete,
c) az a) pontban
nevezetteket a közjegyző intézkedése vagy egyezség alapján nem érte-e
érdeksérelem.
(2) A
gyámhivatal a hagyatékátadó végzés kézbesítése után
a)
b) ingatlan öröklése esetén
meggyőződik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
c) cégtulajdon, üzletrész
öröklése esetén meggyőződik a tulajdoni jognak a cégbírósági nyilvántartáson
történő átvezetéséről.
(3) A
gyámhivatal az (1) bekezdésben foglaltak orvoslására a hagyatékátadó végzés
ellen fellebbezéssel él, vagy szükség szerint intézkedik az igények perrel való
érvényesítése iránt.
(4) A
gyámhivatal a gyermek öröklése esetén az öröklésről a vagyonkezelőt is
értesíti. Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy a gyermek szülője (szülei) elhunyt(ak) erről a vagyonkezelőt
- a gyermeket megillető társadalombiztosítási ellátások haladéktalan igénylése
érdekében - értesíti.
XXII. Fejezet
A gyám és a gondnok számadására vonatkozó általános szabályok
158. § (1) A
vagyonkezelésre jogosult gyám és gondnok a Csjt. 103.
§ (4) bekezdése, illetve a Ptk. 20/D. § (1) bekezdése
szerinti éves számadását minden évben annak a hónapnak a 15. napjáig nyújtja be
a gyámhivatalhoz, amelyik hónapban a kirendelésről szóló határozatot meghozták.
(2) A
számadás alapját a leltár és a vagyonkezelést átadó határozat, tartalmát a
bevételek és a kiadások képezik. A számadás az (1) bekezdés szerinti benyújtás
időpontját megelőző hónap első napjától visszafelé számított 12 hónapra
vonatkozik.
(3) A
számadáshoz csatolni kell a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire
(oktatására, nevelésére, tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést
is.
(4) A számadásban a
bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva - a
számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a
kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a
gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.
(5) Amennyiben a kiskorú
gyermek vagy a gondokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a
gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére
köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30
napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról - eseti
számadásként - a gyámhivatal határozattal dönt.
(6) A
gyámhivatal hivatalból, valamint a gondnokoltnak, a korlátozottan cselekvőképes
kiskorúnak, a gondnokolt közeli hozzátartozójának és a gyermek közeli
hozzátartozójának kérésére a gyámot, illetve gondnokot indokolt esetben eseti
számadásra kötelezheti.
(7) A
gyámhivatal különösen azt a gyámot, illetve gondnokot kötelezi eseti
számadásra,
a) akinek engedélyezte,
hogy a gyermek, illetve a gondnokolt vagyonát igénybe vegye,
b) aki éves számadásra nem
köteles,
c) aki gazdálkodó szervezet
kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését látja el,
különösen, ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor.
(8) Az eseti számadás
elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai
szerint kell eljárni.
(9) A
vagyonkezelő a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerűsített számadás
esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is
köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó
szabályai szerint megőrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegőrzési kötelezettség nem vonatkozik.
A gyám számadására vonatkozó külön szabályok
159. § (1) A gyám - a hivatásos
gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyámságot viselő nevelőszülő (a
továbbiakban együtt: gyermekvédelmi gyám) kivételével - nem köteles éves
számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegét.
(2) Ha a gyám a gyámolt
közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat
nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat
sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha a rendszeres jövedelem éves
összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
12-szeresét.
(3) Bizonylat nélkül
fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve,
hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegét.
(4) Az (1)-(3) bekezdés
alkalmazása során a számadási időszak (naptári év, üzleti év) alatt irányadó
nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.
A gondnoki számadásra vonatkozó külön szabályok
159/A.
§ (1) A
rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen
feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni
(egyszerűsített számadás), ha
a) a gondnok a gondnokolt
szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is,
b) a gondnok a gondnokolt a)
pontban nem szereplő közeli hozzátartozója, feltéve, hogy
ba) a gondnokolt rendszeres
jövedelmének éves összege a számadási kötelezettség teljesítésének évében nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét,
vagy
bb) a gyámhivatal
engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási
költségeinek fedezésére igénybe vegyék, amennyiben az évente nem haladja meg az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.
(2) A
hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak
nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb
járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) négyszeresét, feltéve,
hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és
örökbefogadó szülőt is,
b) háromszorosát az a) pont
alá nem tartozó esetben.
Nem tekinthető vagyonnak
a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak,
ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.
(3) Bizonylat nélkül
fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve,
ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
(4) Az (1)-(3) bekezdés
alkalmazása során a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó
nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.
160. § (1) A
gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a
vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését
követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást)
terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott
számadásokon alapul.
(2) A
végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője
tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres
számadásra épül.
(3) Ha a gyámság
megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a
gyámhivatalhoz kell benyújtani.
(4) Ha a gyám vagy a
gondnok személyében változás történik, az akinek a
gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhivatalnak köteles a
végszámadást benyújtani.
(5) Ha a gyámság a
nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik
meg, a gyámi, illetőleg a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik
végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a
gyámolt vagy gondokolt halála esetén is. A végszámadás egy - a fiatal felnőtt
aláírásával átvett - példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.
(6) Ha a vagyonos
kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek
tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a
gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak
szerint jár el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt
álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.
(7) A
gyámhivatal 15 napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának
elfogadásáról.
161. § (1) A
számadás elbírálása során a gyámhivatal
a) a benyújtott iratok
alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások
szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,
b) indokolt esetben
beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és - ha nem ő a vagyon kezelője
- a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a bentlakásos szociális
intézmény vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a
gyámhivatal felhívásától számított 15 napon belül lehet megtenni.
(2) Ha a számadás
helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra
kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a
maradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annak betétben történő
elhelyezéséről is.
(3) Ha a számadás
alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő
gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt
felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő 8 napon
belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy
részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.
162. § (1) Ha a számadásra
kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a
gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp.
123. §). A kereset benyújtásával egyidejűleg a
szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre
megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.],
illetőleg a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.
(2) A
Csjt. 110. §-ának (1)
bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között
a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.
(3) A
számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak
jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó
szabályai szerint köteles megtéríteni.
NYOLCADIK RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XXIII. Fejezet
Nemzetközi vonatkozású ügyek
Általános szabályok
163. § (1) E rendelet
szempontjából - az ellenkező bizonyításáig - magyar állampolgárnak kell
tekinteni és a magyar jogot kell alkalmazni annak a
gyermeknek az ügyében is, akit Magyarországon találtak és ismeretlen szülőktől
származik, illetőleg, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkező, hontalan
szülőktől Magyarországon született.
(2) Ha az ügyfélnek több
állampolgársága van és egyik állampolgársága magyar, a gyámhatóság a magyar
jogot alkalmazza.
(3) A
nem magyar állampolgárságú gyermek, illetve személy ügyében az eljárás során a
hatályos nemzetközi szerződést, jogsegélyszerződést, valamint a nemzetközi
magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet kell alkalmazni.
164. § Ha a gyámhatósági
eljárásban a külföldi jog alkalmazhatósága, az alkalmazandó külföldi jog
tartalma vagy az alkalmazandó nemzetközi szerződés kétes, az iratokat - a
felettes szerv útján - a Minisztériumhoz kell felterjeszteni állásfoglalás
céljából. A Minisztérium állásfoglalásának kialakítása érdekében megkeresi az
Igazságügyi Minisztériumot, illetve a Külügyminisztériumot.
165. § (1) A
gyámhatóság a külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság
megkeresésére küldött válaszát
a) a polgári és
kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel
tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló,
2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben
közvetlenül küldi meg az Európai Unió tagállamainak bíróságai vagy más
hatóságai részére,
b) az a) pont alá
nem tartozó esetben közvetlenül küldi meg az érintett külföldi hatóságnak,
amennyiben ismert előtte a kiléte,
c) az a) és b) pontok
alá nem tartozó esetben felügyeleti szerve útján - a Külügyminisztérium
közreműködésével - juttatja el a címzettnek.
(2) A megkeresés
(válasz) mellékleteként, amennyiben szükséges, meg kell küldeni az abban
foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, így
különösen a jegyzőkönyvet és a környezettanulmányt. A gyámhatóság, ha európai
közösségi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,
eltekinthet az iratok hiteles fordításától, azokat ügyintézője vagy fordítói
engedéllyel rendelkező személy által elkészített fordítással ellátva is
továbbíthatja.
(3) Ha a szülői
felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a
gyermek személyi vagy vagyoni ügyeiben szükséges jognyilatkozat az illetékes
konzuli tisztviselő által is felvehető.
(4) A
külföldön kiállított közokiratot, a külföldön tett nyilatkozatról készített
okiratot, kivéve a magyar külképviseleten felvett jognyilatkozatot - ha
nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az illetékes magyar
külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie. A gyámhatóság azonban - ha
szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy
az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.
A szülői felelősségre vonatkozó igény érvényesítése
166. §
(1) A házassági ügyekben és a szülői
felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) 41. cikke szerinti láthatási ügyekben
hozott, igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági vagy más hatósági
egyezség) alapján a végrehajtást a kötelezett vagy a gyermek szokásos
tartózkodási helye szerint illetékes elsőfokú gyámhivatal foganatosítja.
(2) Ha az (1)
bekezdésben meghatározott végrehajtási kérelmet a Minisztériumhoz
mint a Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2201/2003/EK rendelet alapján
kijelölt Központi Hatósághoz nyújtják be, azt a Minisztérium továbbítja az
illetékes első fokú gyámhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a 2201/2003/EK
rendelet III. melléklet 12. pontjában foglaltak hiteles fordítását.
166/A.
§ (1)
Az első fokon eljáró gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a 2201/2003/EK
rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK
rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott
határozatokra vonatkozó igazolást.
(2) Az első fokon eljáró
gyámhivatal kérelemre kiállítja a 2201/2003/EK rendelet II. melléklete szerinti,
a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.
(3) Az igazolást
ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. A
gyámhivatal a 2201/2003/EK rendelet 43. cikke alapján az igazolást név-, szám-
vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja (helyesbíti).
Ideiglenes intézkedés
167. § (1) Ha Magyarországon
lakó vagy tartózkodó, továbbá a Magyarországon talált nem magyar
állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást
nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhatóság a magyar jog szerinti
ideiglenes intézkedés megtételére köteles.
(2) A
gyámhatóság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát megküldi az
ügyfélnek, valamint
a) az illetékes
külképviseletnek a gyermek állampolgársága szerinti országába történő
visszajuttatásának (repatriálásának) elősegítése,
b) a területileg illetékes
rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának tájékoztatás vagy a
magyarországi tartózkodás rendezése,
c) a Minisztériumnak
tájékoztatás
céljából.
(3) A
gyámhatóság haladéktalanul értesíti az állampolgárság szerint illetékes
külképviseletet minden olyan esetben, amikor a külföldi állampolgárságú
gyermek, továbbá cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes
képviseletéről kell gondoskodni, de ideiglenes intézkedés megtétele nem
indokolt.
(4) Ha az ideiglenesen
külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek vagy várandós anya
Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek vagy a méhmagzat védelme
érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a Külügyminisztérium útján
értesíti a Minisztériumot a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából,
feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.
(5) A
Minisztérium megkeresi az illetékes gyámhatóságot a gyermek saját családjába
történő hazatérésének elősegítése, illetve ha ez nem lehetséges, a
gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.
168. § (1) Amennyiben a nem
magyar állampolgárságú gyermek vagy a cselekvőképtelen személy sorsának rendezése
érdekében további gyámhatósági intézkedés - így különösen a gyámság átvétele,
gyám- és gondnokrendelés, örökbefogadás intézése - szükséges, az általános
szabályok szerint kell eljárni.
(2) A
magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy érdekeinek
védelmében, - különösen, ha gyám- vagy gondnokrendelés szükséges - a konzuli
tisztviselői a fogadó állam jogszabályai által megszabott keretek között a
kétoldalú nemzetközi szerződés és a nemzetközi jog egyéb normáinak
figyelembevételével jár el.
(3) Ha a magyar
állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy részére gyám vagy gondnok
kirendelésének szükségessége felmerül, a konzuli tisztviselő - az erről való
tudomásszerzést követően - soron kívül értesíti a Külügyminisztérium útján a Minisztériumot.
Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a gyá
|