1997. évi XXXI tv. negyedik rész
2007.08.30. 20:21
h) a jogosult jogait és
érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról.
(3) Az ellátásra
jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles
a) a (2) bekezdésben
meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni,
b) az e törvény alapján
vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
c) nyilatkozni a
jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban
beállott változásokról.
A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása
34. § (1) A
33. § (2) bekezdése c) pontjában meghatározott ellátásoknál a gyermek és
szülője vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója közötti (a
továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) kapcsolattartás formái
különösen: a folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének
jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási
helyén történő meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás,
csomagküldés.
(2) A
33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellátások során elő kell
segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson
fenn. A kapcsolattartásra jogosult a gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény
házirendje, illetve a nevelőszülői hálózatot működtetővel történt előzetes
egyeztetés szerint látogathatja.
(3) A
látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan
körülményeit.
(4) Az 54. §-ban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál
és az 57. §-ban meghatározott bentlakásos
gyermekintézményben az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és
tartós nevelésbe vett gyermek látogatását, továbbá az eltávozás és a szabadság
engedélyezését a gyámhivatal határozata alapozza meg.
(5) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából [Csjt. 48/A. § (1) bek.] nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a
levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két
látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a
gyámhivatalnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is.
Érdekvédelem
35. § (1) Az intézmény
fenntartója meghatározza - a (6) bekezdésben meghatározott ellátások
kivételével - az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti
fórum megalakításának és működésének szabályait.
(2) Az érdekképviseleti
fórum szavazati jogú választott tagjai
a) a gyermekönkormányzat
képviselői,
b) az ellátásban részesülő
gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői,
c) az intézmény dolgozóinak
képviselői,
d) az intézményt fenntartó
képviselői.
(3) A
(2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek száma nem
lehet kevesebb a (2) bekezdés c)-d) pont
szerinti személyek összlétszámánál.
(4) Az érdek-képviseleti
fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a
fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező
szervnél.
(5) Az érdekképviseleti
fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal
felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény
alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről,
működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az
érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.
(6) A
gyermekjóléti szolgálatban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított
napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdek-képviseleti
fórumot nem kell működtetnie. Panaszjoguk gyakorlására a 36. §-ban foglaltak az irányadók.
36. § (1) A
gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a
gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét
ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint
panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdek-képviseleti fórumánál
a) az ellátást érintő
kifogások orvoslása érdekében,
b) a gyermeki jogok
sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén.
(2) Az intézmény
vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és
tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek
szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a
gyermek, illetve fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi
képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum
15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett
intézkedéssel nem ért egyet.
37. § (1) A
bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik képviseletére
gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.
(2) A
bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a
gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50%-a választott
meg.
(3) A
gyermekönkormányzat - az intézményvezető véleményének kikérésével - dönt saját
működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség
fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor
tagadható meg, ha a szabályzat jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény
szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.
(4) A
gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a
bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos
valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni.
Az ellátás megszüntetésének módja
37/A.
§ (1)
Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás
megszűnik
a) a határozott idejű
elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam
- leteltével,
b) a jogosultsági
feltételek megszűnésével.
(2) Az önkéntesen
igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszűnését a jogosult,
illetve törvényes képviselője kezdeményezheti, melynek alapján az
intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában,
illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak
szerint szűnik meg.
(3) Az intézményvezető
az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást
megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az
ellátás feltételei már nem állnak fenn.
(4) Az intézményvezető
az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás
megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a
jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult,
illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon
belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az
ellátást biztosítani kell.
(5) Ha az ellátást a 32.
§ (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást
csak határozat szüntetheti meg.
VI. Fejezet
Gyermekjóléti alapellátások
A gyermekjóléti alapellátások célja
38. § (1) Az alapellátásnak
hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének,
jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség
megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a
gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
(2) Az alapellátás
keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult
lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél
vagy intézményben kell biztosítani.
Gyermekjóléti szolgáltatás
39. § (1) A
gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes
szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek
felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban
történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a
családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
(2) A
gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének,
családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a
gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz
való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, a
pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros
szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás
megszervezése,
c) a szociális
válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való
ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető
ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d) a szabadidős programok
szervezése,
e) a hivatalos ügyek
intézésének segítése.
(3) A
gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
érdekében
a) a veszélyeztetettséget
észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint
magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget
előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban,
valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel
való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
d) tájékoztatás az
egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek
örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének
lehetőségéről.
(4) A
gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetése érdekében
a) a gyermekkel és
családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a
gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok
ellensúlyozása,
b) a családi konfliktusok
megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a
kapcsolattartás esetében,
c) az egészségügyi és a
szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a
hatósági beavatkozás kezdeményezése,
d) javaslat készítése a
gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak
megváltoztatására.
(5) A
gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek
visszahelyezése érdekében
a) a családgondozás
biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a
család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és
a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
b) utógondozó szociális
munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont
nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző
intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő
visszailleszkedéséhez.
Gyermekjóléti szolgálat
40. § (1) A
települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott
gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve
családsegítő szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi
vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési
előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban
együtt: gyermekjóléti szolgálat).
(2) A
gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és
nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési,
szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl
a) folyamatosan figyelemmel
kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
b) meghallgatja a gyermek
panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
c) elkészíti a védelembe
vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
d) szervezi a - legalább
három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve
működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,
e) segíti a
nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
f) felkérésre
környezettanulmányt készít,
g) kezdeményezi a
települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
h) a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az
örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
i) biztosítja a gyermekjogi
képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
j) részt vesz a külön
jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,
k) nyilvántartást vezet a
helyettes szülői férőhelyekről.
(3) Gyermekjóléti
központnak minősül az az önálló intézményként,
illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő
gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a
gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló
egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így
a) utcai és lakótelepi
szociális munkát,
b) kapcsolattartási
ügyeletet,
c) kórházi szociális
munkát,
d) készenléti szolgálatot
biztosít.
(4) Az (1)-(3) bekezdés
szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(5) Gyermekjóléti
szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is
működtethet.
Gyermekek napközbeni ellátása
41. § (1) A
gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának
megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és
étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői,
gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt
elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok
miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás
keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő
munkarendjéhez igazodik.
(2) A
gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell
biztosítani,
a) akinek fejlődése
érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy
időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több
gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban
részesül,
c) akinek a szülője,
gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
(3) A
gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának
megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben,
házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis
táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
(a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában,
iskolai napköziben.
(4) A
gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem
részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év
feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport-
és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és
az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez
szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi
feltételekkel.
Bölcsőde
42. § (1) A
bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását,
szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét
betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az
óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus
31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
(2) A
bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek
korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését
és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt.
szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését
biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben
vehet részt.
(3) A
bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással,
időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést
segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
(4) A
bölcsődei ellátás megszűnik
a) a bölcsődei nevelési év
végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,
b) ha a gyermek az (1),
illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.
42/A.
§ A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy
más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll.
Családi napközi
43. § (1) A
gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem
részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola
nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai
ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási
célú ellátása.
(2) A
családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak
megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és
foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez
igazodó ellátást kell nyújtani.
(3) A
családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális
tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő
szolgáltatással segítheti a családokat.
(4) Családi napköziben
ellátást az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat,
aki
a) személyisége és - a
külön jogszabályban meghatározott - körülményei alapján alkalmas a gyermek
napközbeni ellátására, és
b) a külön jogszabályban
meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn
vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
Házi gyermekfelügyelet
44. § (1) A
házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy
más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó
vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség
miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja
megoldani.
(2) A
házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő
munkarendjéhez igazodik.
(3) A
házi gyermekfelügyelet során a gyermek életkorához, egészségi állapotához
igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani.
(4) Házi
gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (3)
bekezdésében foglaltaknak.
(5) A
házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai
tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait a Kt. rendelkezései szerint
fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja.
Gyermekek átmeneti gondozása
45. § (1) A
gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb
szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról,
mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről,
lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.
(2) A
gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más
törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy
belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani,
ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte
vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja
megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó
ellátást kell biztosítani.
(3) A gyermekek átmeneti
gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált
szülője is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől
elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülő gyermeke
ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.
(4) A
gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását - lehetőség
szerint - iskolaváltás nélkül kell biztosítani.
(5) A
gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek
hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni
kell. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az előreláthatólag
harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni
gondozási nevelési tervet.
(6
|